Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-224
224. országos ülés április 9. Í8SS, 181 as a szervezet, melyet a minister contemplál, belső ellentétben áll. Molnár Antal képviselőtársam rámutatott, hogy ezen rendőri állomással két különböző functio van összekötve: az állami rendészeti és a helyi rendészeti gazdasági functio. És ő kénytelen volt a ministert arra figyelmeztetni, hogy legalább ezen utóbbi, de minden esetre fontosabb és lényegesebb részét a rendőri kapitányi teendőknek külön kell választani az újonnan alkotandó állomástól és a városnak egy autonóm közegére kell bizni. Ebben a t. ministerelnök ur saját pártjától kapta meg a kellő ítéletet saját intézkedésével és tervezetével szemben. A t. ministerelnök urnak saját pártja mondta azt, hogy a rendőrkapitányt, ha azt egyszer állami tisztviselőnek contemplálja, nem szabad a városi rendőri kapitánynak eddigi hatáskörével felruházni. Ez után két különféle rendőri közeg lesz a városokban, úgymint az államrendészeti és a gazdasági, illetőleg helyhatósági. Ez, t. ház, szükséges is. De t. ház, alkossunk egy tiszta- képet. Ha a t, ministerelnök ur csakis az állami rendészet teendőinek végrehajtására külön közeget óhajt, jól van, teremtsen a rendezett tanácsú városokban állami rendészetet, a melynek mintáját láthattuk azon időben, melynek intézményei nagyon hasonlítanak azon újabbkori intézkedésekhez, a melyeknek kritikájába kellett bocsátkoznunk, mivel azokat életbeléptetni akarják. Akkor, tudniillik a Bachkorszakban, a rendezett tanácsú városokban volt a császári királyi rendőrigazgatóság. De még Bachnak is volt elég érzéke az iránt, hogy nem szabad az összes városi rendőri teendőket elkobozni s hogy a helyhatósági jelentőséggel biró rendőri teendőket a város autonóm közege által végeztesse. Az állami rendőrigazgató mellett volt a független városi rendőrkapitány, ki kiegészítő tagja volt a városi tanácsnak. Ugy látszik, erre a t. ministerelnök ur nem gondolt. Hogy a városi autonóm rendőrkapitány és a kinevezendő állami rendőrkapitány közt, minő lesz a viszony s hogy az illetékesség kérdése mikép fog szabályoztatni, erről senki sincs tájékozva. Világos ós gyakorlatilag végrehajtható intézkedéseket és szervezeti szabályokat nem várhatunk ugyan, de azt az egyet meg lehet várni és követelni, hogy ha a várostól elvétetik a rendőri hatóság, ha kinevezett állami rendőri főnök küldetik a városokba : akkor fizesse azokat az állam, mert a várostól a rendőri hatóságot elvenni s a fizetés dicsőségét ráruházni, még sem méltányos eljárás. (Helyeslés a szélső balfelöl.) Ha a t. ház bölcs megfontolás után arról győződnék meg, hogy a városoktól el kell venni a rendőri hatóságot, a mit én semmikép sem tartok megengedhetőnek, akkor alkosson tisztán állami rendészetet kellő pragmatikával ellátott, ide nem a főispán, hanem a minister által kinevezendő állami rendőri hivatalnokokkal s adja meg annak lehetőségét, hogy az állami rendőri hivatalnokokon kivül a tisztán helyhatósági jelentőséggel biró gazdasági természetű városi rendőri teendők a város autonóm közegei által végeztessenek. Minthogy én nem vairyok arról meggyőződve, hogy az utolsó évtized alatt a rendezett tanácsú városok visszaéltek volna a rendőri hatósági jogokkal; minthogy továbbá nem vagyok meggyőződve arról, hogy a rendőri hatóságot nem szabad és nem kell a városokra ruházni, a magam részéről Szederkényi Nándor t. képviselő ur határozati javaslatát pártolom. Ha ez nem fogadtatnék el, akkor csatlakoznom kell Molnár Antal képviselő ur azon indítványához, hogy ha állami rendőrfőnök küldetik a városokba, az ne legyen tagja a városi tanácsnak. (Helyeslés a szélső balfelől.) Farkas Elek: T. ház! A községekről szóló törvényjavaslat 69-ik §-a a rendezett tanácsú városok eddig gyakorlatba volt választási jogait, a rendőrkapitány élethosszig való kinevezésével; mélyen érinti. En azonban, ki a megyékben széles értelemben elfogadható kinevezés híve voltam mindig s vagyok ma is, ezen intézkedést az állami rendőrség összevágó s egyöntetű sikeres működése szempontjából csak örömmel üdvözölhetem. De mindamellett egy a rendezett tanácsú városok helyi viszonyaiból folyó körülményre legyen szabad felhívnom a t. ház figyelmét, arra tudniillik, hogy a kinevezendő rendőrkapitányok lehetőleg a rendezett tanácsú városok helybeli lakosai sorából szemeitessenek ki. A megyék főispánjai, előkelő és befolyásos összeköttetéseiknél fogva találhatnak számtalan módot, hogy a vett alapos értesítések után a rendőrkapitányi állásra a legmegbízhatóbb, legképesebb, erélyes egyéneket választhassák ki. Mert, t. ház, nagyon kellemetlen lehetne egy terjedelmes határral s erdőséggel biró rendezett tanácsú városra, például Nagy-Kőrösre nézve, ha ez állásra idegen neveztetnék ki, ki az illető város területén semmi személyi és helyi ismerettel nem bir, ki csak hosszas s fáradságos puhatolódzás után, legtöbbször, az ügyes-bajosok kárával, ismerhetné fel a helyi viszonyokat. Ezen méltányos óhajtásom elérhetése végett, mely elvben és a bíróságok kinevezésénél is érvényesült, bátor vagyok a 69. §. harmadik bekezdése 2-ik sorába e módosítványt ajánlani. E szó után „élethossziglan" ez tétessék: „lehetőleg helybeliek". A többi marad. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Felfog olvastatni a módosítvány. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa). Almásy Sándor: T. ház! Ezen 68. és69..§. ellen ugy a polgárok jogainak csorbítása miatt,mint a közigazgatás jól felfogott érdekében is kifogásom