Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-223

146 223. országos ülés áprili* 8 1886 gokat meg akarnám osztani idegenekkel. Holott ellenkezőleg, méltóztassanak meggondolni, nemcsak a községi törvény nem tett semmi megszorítást e tekintetben, hanem gyakorolták e jogot a bejött idegenek, ha 20 évesek voltak és saját birtokuk után adót fizettek minden megszorítás nélkül. A jelen törvényjavaslat azonban megszorítást foglal magában, mert csak azon esetben engedi e jogok gyakorlatát,, ha az illetőnek letelepülési engedélye van. Sőt tovább mehetnék. Méltóztassanak visszagondolni, mielőtt a honosítási törvény, melyet én voltam bátor e házban beterjeszteni, megalkottatott, még megyei bizottsági tagok is voltak akár hányan, a kik nem voltak állampolgárok; sőt még az sem volt tisztában, hogy országgyűlési képviselők ne lehessenek. Tehát nem fogadhatom el azon feltevést, mintha én volnék az, a ki a haza polgáraival szemben az idegenek jogát kiterjeszteni akarnám. Nem akarom. A valóságos politikai jogok szempontjából követeltem és követelem mindig a honosságot, sőt, ha jól emlékezem, a törvény a virilistáknál még a községben is követeli. De, hogy valaki, a ki egy községben lakik, hozzá járul annak terheihez, adót fizet, még azon csekély jogból is kizárva legyen, hogy a község ügyeire némi befolyást gyakoroljon: azt túl azon mértéken, mely itt van megszabva, igazolhatónak nem tartom. (Helyeslés a jobboldalon.) Az előttem szólott t. képviselő ur hivatkozott Amerikára. Megvallom nem merném egész vakon elfogadni, hogy ott is a községi ügyekbe az ilyenek nem avatkozhatnak, de egy nagy különbségre figyelmeztetem a t. képviselő urat, a mit bizonyosan tud, hogy Amerikában a polgári jogot megnyerni lehet igen egyszerűen és hamar. Nálunk 5 évi itt tartózkodás nélkül meg sem lehet nyerni. Én tehát nem látom az analógiát helyesen fentarthatónak, épen azért ezen szakaszt, mely megszorítja az idegenek jogait, de megszorítja csak azon határig , a meddig azt méltányosnak tartom, kérem, méltóztassanak elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A 36. §-hoz Kácz Géza képviselő ur két rendbeli módosítványt adott be. Rácz Géza: Az első módosítványomat visszavonom, a másodikat azonban fentartom. Elnök: Az első bekezdés nem támadtatott meg. Azt tehát elfogadottnak jelentem ki. Az a) pont, minthogy Rácz Géza képviselő ur módosítványát visszavonta, szintén nincs megtámadva s igy azt is elfogadottnak jelentem ki; hasonlóképen a b) pont sem támadtatván meg, azt is elfogadottnak jelentem ki. Az utolsó bekezdésre Kácz Géza képviselő ur azon indítványt tette, hogy az hagyassák ki. Kérdem tehát a t. házat, méitóztatik-e az utolsó bekezdést, szemben a Rácz Géza képviselő ur indítványával a bizottság szövegezése szerint elfogadni? Meg kell jegyeznem azonban, hogy még ezenkívül, ha fentartatik a szöveg, az első szónak, tudniillik ., idegenek" szónak az előadó ur által „külföldiek" szóval való helyettesítése még kérdés tárgyát fogja képezni. Kérem tehát azokat, a kik az utolsó bekezdést Rácz Géza képviselő ur indítványával szemben elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a bekezdést elfogadta. Kérdem már most, méltóztatik-e az utolsó bekezdés kezdő szavát az „idegen" szót, az előadó ur módosítványával szemben fentartani ? (Nem !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy nem tartatik fenn, hanem az előadó ur módosítványa fogadtatott el. Szathmáry György jegyző (olvassa a 37. szakaszt). Lázár Ádám: T. ház! A mint méltóztatnak emlékezni, tegnap a 34. §. a) pontja lényegesen módosíttatott, még pedig összhangzólag a törvényhatóságról szóló törvényjavaslat 26. §-val. Miután a 37. §. c) pontja hasonló rendelkezést tartalmaz a választói jog gyakorlása iránt a bűntény vagy vétség miatt vád alá helyezett, hogy elítélt egyénekre nézve, minden bővebb indokolás nélkül egyszerűen indítványozom, hogy ezen pont a már elfogadott szöveg szerint alakittassék át. Szól e mellett egyfelől az egyöntetűség, másfelől az, hogy azok is, a kik a választói jogot e szakasz szerint nem gyakorolhatják, ugyanezen feltételek alá vonhatók legyenek. Ennélfogva minden bővebb indokolás mellőzésével a c) pont helyett a következő szöveget indítványozom (olvassa): ,,c) A ki oly bűntett vagy vétség miatt van jogerejtíleg vád alá helyezve, melyre a büntető törvénykönyv hivatalvesztészt vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését állapítja meg, továbbá, a ki fegyház, börtön, vagy 3 hónapot meghaladó fogház, vagy államfogház, vagy a politikai jogok felfüggesztésére szóló ítélet hatálya alatt áll, végre, a ki nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerejtíleg elítélve volt". Kérem, méltóztassék ezt, mint a mely semmi újítást mm tartalmaz, elfogadni. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Törs Kálmán jegyző (olvassa). Tisza Kálmán ministerelnök: Bátor kódom a t. házat egy dologra figyelmeztetni, (Halljuk!) ott, a hol ez a szöveg — szerintem igen helyesen — elfogadtatott, szó van a virilistákról, vagyis azokról, a kik mintegy önjogon gyakorolnak jogot. Ott, bár szigorúnak, de helyesnek találtam annak kimondását, hogy ha valaki nyereségvágyból elkövetett büntetendő cselekmény miatt elítélve volt, egész életében — mert erről van szó — ne gyakorolhassa, mint virilista