Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-223

144 123. országos ölés április 8. 1886. határozatainak módosításáról szóló törvényj avaslat harmadszori felolvasása. Szathmáry György jegyző (olvassa a tőrvény javaslatot). Elnök; Kérd m a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen/) Azt hiszem, tehát kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat harmadszori felolvasásában is megszavaztatván, alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. Kérem a t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyvnek ezen pontját mindjárt hitelesíteni, hogy a törvényjavaslat a főrendiházhoz átküldhető legyen. Tibád Antal jegyző (olvassa a jegyzőkönyv ezen pontjára vonatkoso kivonatát). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv nek ezen pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik a napirend további tárgya: a községekről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása, jelesen a 36. §. Szathmáry György jegyző (olvassa a 36. §4). Dárdai Sándor előadó: Miután a 15. §-ban méltóztatott a t ház elfogadni, hogy az „idegen" kifejezés ezzel cseréltessék föl: „külföldi", e szakasz utolsó bekezdésében is az „idegenek" szó helyett ezt kérem tétetni „külföldiek". Rácz Géza: T. ház!E szakasz egyik lényeges intézkedését tartalmazza ezen törvényjavaslat nak. Ehhez módosítványt vagyok bátor benyújtani, mert azt hiszem, hogy a t. ház minden tagjának, a ki eszakaszt elolvassa, megdöbbenéssel kell fogadnia azt a — hogy ugy mondjam — meggondolatlan intézkedést, mely ebben foglaltatik. Már az a) pontra is, mely szerint minden 20 évet betöltött községi lakos községi választó, tehetnék megjegyzést, mert tudjuk, hogy mindenkinek csak a nagykorúság, a 24 éves életkor adja meg a jogot saját ügyeiben intézkedni. Tisza Kálmán ministerelnök: Hát a képviselő-választásoknál! Rácz Géza: Azt mondja a t. ministerelnök ur, hogy a képviselő-választásoknál is szavazati joggal bir. Elég nagy hiba, t. ház, hogy megadták a jogot annak, a ki saját ügyeiben önállóan nem intézkedhetik, az ország ügyeibe beleavatkozni. Sokkal helyesebb lett volna felfogásom szerint az első lépést itt megtenni arra nézve, hogy választói joggal csak az birhat, a ki a 24-ik évét betöltötte. Azt nem helyeselhetem, hogy e szakaszban nincs világosan kitéve, hogy idegenek községi választók nem lehetnek és hogy itt az van mondva, hogy idegenek e jogot csak ugy gyakorolhatják, ha a fennebbi rendelkezésnek eleget tesznek és | egyszersmind a jelen törvény 15. §-a szerint letele| pülési jogot nyertek. A t. előadó ur e szakasz utolsó bekezdésének e kifejezését „idegenek" ekifejezéssel „külföldiek" kívánja felcserélni. Ha figyelembe vétetik, t. ház, az, a mit a t. kormánypártnak egyik szónoka mondott, hogy tudniillik Magyarországon igen sok oly község van, a melynek annyi a vagyona, hogy az ott lakók sem községi, sem pótadót nem fizetnek és ha, ezen intézkedés törvényerőre emelkedik, akkor ez valóságosan arra van hivatva, hogy az ily községekbe csalogasson minden letelepülőt, a kik némi állami adót fizetve, egyszersmind részesei lesznek a községi vagyonnak. Az, hogy külföldiek is lehetnek községi választók, oly anomália, melyet fentartani nem lehet. Ezen okból indítványozom, hogy az a) pont ezen szavai „minden 20 évet betöltött községi lakos" a következő szavakkal cseréltessék fel: „a) a község kötelékébe tartozó 20 évet betöltött lakos" ; és hogy az utolsó bekezdés hagyassák el. Azt hiszem, t. ház, hogy a hazafiság nem sugalhat egyebet, mint azt, hogy csakis a honpolgárok gyakorolhassák a községi választói jogot és hogy a plutocratia érdekei kívánják, hogy oly intézkedés vétessék fel, a mely csalétkül szolgáljon minden külföldinek és azon szemétnek, a melyet Oroszországból kisöpörtek. (Zaj.) Ha ezen szakasz ugy, a mint van, törvényerőre emeltetik, a Jeruzsálem sorsát siratóknak már most jobbkedvü utódai örömmel fogják látni, hogy elkövetkezik azon kor, a midőn számuk oly nagy lesz, mint a tenger fövénye.

1 (Zaj.) Minthogy sem ezt, sem pedig azt nem akarom elérni, hogy ezek hatalma oly nagy legyen, hogy a leghatalmasabb embernek, a ministerelnök urnak is azt mondhassák : megtette a mór kötelességét, tehát elmehet és mivel ilyen áron nem akarom, hogy a nemzet megszabaduljon a t. ministerelnök úrtól; én e szakaszhoz hozzá nem járulhatok. Hogy e szakaszt mindenki igy fogja fel, mint én, erre nézve bizonyítékot kívánok felhozni. Megvan az a szokásom, t. ház, hogy minden magyar újságot elolvasok, legyen bár annak még oly egészségtelen észjárása is. így elolvastam a „Nemzethet is. Két nappal ezelőtt találtam benne egy tárczaczikket, a melyből üde eszmeáramlat sugárzik ki és a melyben izmos ítélőtehetség jelei mutatkoznak. És mit találtam benne? Azt, hogy osztja azt a felfogást, a melynek mi vagyunk hirdetői. Szól idegen viszonyokról, a melyekről erős és önálló ítéletet mond.a mely tanúsítja, hogy még nincs megmételyezve attól a felfogástól, a mely azon lap hasábjait tölti be, mert megvetéssel és gyűlölettel beszél a plutocratiáról. Csak azon kötelék, amely őt a t.ministerelnök úrhoz fűzi, okozza azt, hogy gúnyja, satyrája, kritikája nem súlyosabb. Ezt ajánlom a t, ministerelnök ur figyelmébe.