Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-221
I\ja 221. országos ttlés április 6. 1886. tozzanak azon esetek, midőn egyesek és a község között forognak fenn vitás kérdések és a község abba a helyzetbe jut, hogy mint fél bíráskodjék azon ügyben, a mely közte és egyesek közt fenforog. Csak például hozok fel egy esetet, a regalecsonkításból eredő vitás kérdéseket, a hol a község mint regale-tulajdonos abba a helyzetbe jut, hogy fél, mert joga meg van sértve és mégis ő az elsőfokú hatóság a felmerült vitás kérdésekben. Én ezt minden körülmények között anomáliának tartom. De tekintve azt, hogy ha a dolog természetének megfelelő megoldást keresünk, akkor egy nagy apparátust kellene mozgásba hozni, a mennyiben gondoskodni kellene egy részrehajlat lan hatóság delegatiójáról, én ebbe belebocsátkozni nem akarok, hanem tisztán csak arra szorítkozom, hogy mégis megjelöltessék a fórum, melyhez az ilyen esetekben a fél felebbezéssel fordulhat. Én azt hiszem, hogy a mostani szervezet alapján legczélszerübb volna, ha e tekintetben felebbezési fórumul a közigazgatási bizottság jelöltetnék meg. Ennélfogva módosítványom a következőkép hangzanék: A második bekezdés első és második sorában ezen szavak helyett „a községnek egyesek, magán, coneret ügyeiben hozott, valamint az 1876: VI. törvényczikk 58. §-a által oda" helyett tétessék: „kizárólag magán feleket, vagy egyrészről magán feleket másrészről a községet érdeklő ügyekben hozott, valamint az 1876: VI. törvényczikk 58. §-a által a közigazgatási bizottsághoz", a többi maradna. Ajánlom módosítványomat elfogadásra. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa). Tisza Kálmán ministerélnök: T. képviselőház ! Valami nagy elvi eltérés nem forog fenn; de mégis megmondom az indokot, a miért a szöveg fentartását óhajtom. És ez az, hogy én azt hiszem, hogy mégha valamely kifejezés nem lenne is teljesen correct, vagy lehetne helyette jobbat használni, ha, egyszer az életben levő törvényben elfogadva van s ennek alapján mindenki megérti, akkor azt czélszerübb meghagy, i Ez a kifejezés pedig, melyet a t. képviselő ur megtámad, épen az 1876: VI. törvényczikkben szorul szóra benne van, mindenki érti; én nem óhajtanám, hogy módosítása által az életben ez iránt képződött ismeret és fogalom megzavartassék. Kérem ennélfogv-i a szakaszt ugy, a mint van, fentartani. (Helyeslés jóbbfelöl) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. A 25. §-hoz Grtinwald Béla képviselő ur adott be módosítványt. A szakasz 1. bekezdése nem támadtatván meg, azt elfogadottnak jelentem ki. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 25. §-nak második bekezdését szemben a Grünwald Béla képviselő ur módosítványával a bizottság szövegezése szerint változ itlanul fentartani, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a bizottság szövegét fentartják, méltóztassanak felállani. (MegtSténik.) A többség változatlanul fenntartja a második bekezdést. A harmadik és negyedik bekezdések nem támadtatván meg, kijelentem, hogy azok változatlanul elfogadtattak. Szathmáry György jegyző (ol-assa a 26. szakaszt). Horváth Lajos: T. képviselőház! A felolvasott szakasz egy új, szerintem igen fontos intézkedést tartalmaz, tudniillik azt, hogy a törvényhatóság a 24. §-ban elősorolt, vagy a 25. §. értelmében felebezett ügyeken és a 115., 116., 117. §-okban foglalt eseteken kivttl is a község belügyeibe beavatkozhatik, ha ezt a közigazgatás vagy a közbiztonság érdekei követelik. A ministeri indokolás ez új intézkedést a következőleg indokolja (olvassa): „A községi törvény 28. §-ának a érvényhatóságot a fentebbiekben elősorolt vagy felebbezett ügyeken kivül a község belügyeibe minden beavatkozástól eltiltó rendelkezése a megyei hatóság üdvös működését kizárja oly esetekben is, hol azt fontos közigazgatási vagy közbiztonsági érdek kívánatossá tenné, mert megtörténhetik, hogy a község elöljárósága és képviselő-testülete járatlanság, önérdek, sőt rosszakarat mellett oly ügyekben, melyek sem a törvényszakasz értelmében i ivatalból, sem felebbezés útján a törvényhatóság elé nem jutnak, helytelen és az állam s község érdekét veszélyeztető lépéseket és intézkedéseket tesz; módot kell tehát nyújtani a törvényhatóságnak, hogy fenhatóságával járó jogát gyakorolhassa és kötelmeit teljesíthesse." En, t. képviselőház, nem is említve azt, hogy ezen szakaszban oly kifejezés alkalmaztatik, a mely igen ruganyos, melymek értelme és hatálya közelebbről meghatározva nincs, tudniillik a „beavatkozás" kifejezés, mi alatt lehet érteni a felügyelet, az ellenőrzés gyakorlását, de lehet érteni positiv intézkedés jogát is, mondom, ezt nem is említve, vélekedésem szerint, bármely szomorú tapasztalatokat szerezhetett is a t. belügyminister ur Magyarország községi önkormányzata tekintetében, ezen általános jellegű intézkedésre szükség egyáltalán fenn nem forog. Nem pedig azért, mert a megyei hatóságnak intézkedési és felügyeleti joga minden fontosabb vagy jelentőségteljesebb községiugyre nézve ugy a jelenleg érvényben levő törvényben, mint ezen törvényjavaslatban teljesen b ; ztosítva van. A községi törvénynek és ezen törvényjavaslatnak 24. §-a azt mondja: „csak a törvényhatóság jóváhagyása után hajtathatik végre minden oly határozat, mely:
