Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-221

221. országos ülés április 6. 1886. H3 o) a községi adó megállapítására, kivetésére, behajtására és leírására; 0) községi vagyon elidegenítésére vagy szerzésére, hat éven túl terjedő haszonbérletek megkötésére ; c) kölcsönvételekre; d) új hivatal rendszeresítésére vagy a fennálló megszüntetésére; c) a költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések megkötésére vagy felbontására és jelentékeny közmüvek emelésére; f) történelmi és műemlékek fentartására, átalakítására és lebontására vonatkozik; g) nemkülönben minden határozat, melyre a törvény felsőbb megerősítést rendel." A 25. §. intézkedik arról, hogy a községeknek egyes concret ügyeiben vagy a községgel közös magánügyekben hozott határozatai a közgyűlésnek, a képviselő testületnek bármely tagja által felebbezhetők. És ez még nem minden. Az új törvényjavaslat 115.,í 116. és 117. §-aiban, melyekhez némely módosítással én is hozzá fogok járulni, a törvényhatóság jogot nyer arra, hogy a községet saját érdekeinek előmozdítására, érvényesítésére, illetőleg megvédésére szoríthassa; szoríthatja továbbá arra, hogy bizonyos esetekben pert kezdjen vagy a megindított pert kellőleg elővigye, sőt bizonyos esetben jogosítva van a törvényhatóság arra is, hogy a községi vagyont zár alá helyezhesse. No már, t. képviselőház, ha ezek a szakaszok tüzetesen appretiáltatnak, alig hiszem, hogy az ezen szakaszokhím felsorolt ügyeken felül valami jelentékenyebb ügy legyen még a községi önkormányzatban, mely akár az állam, akár a megye. akár a község szempontjából kiválóbb fontossággal birna és mint ilyen új intézkedést, a megyei felügyelési jog nagymérvű fokozását igényelné. Elismerem azonban vagy megengedem azt, hogy a kis-és nagyközségekben szórványosan fordulhatnak elő esetek, melyek a megyei beavatkozást megtűrik, vagy igénylik, mert fájdalom — hiszen történt is már erre utalás a vita folyamán a házban — sok kis- és nagyközségek képviselő-testületének értelmi színvonala igen alacsony fokon áll. E községekre nézve tehát elismerem, hogy a törvényhatóságnak a 15. §-ban körülirt új befolyása a közigazgatás és a közbiztonság érdekében üdvös is lehet. Egészen másképen áll azonban a dolog a rendezett tanácsú városokra nézve. A rendezett tanácsú városok, a mint méltóztatik tudni a ház minden tagja, ugy a képviselőtestületnek, mint az elöljáróságnak összeállítására elegendő intellectualis erővel rendelkeznek, mert hiszen, ha azzal nem rendelkezhetnének, nem is lehetnének rendezett tanácsú városok, nem tarthatván fenn azt az apparátust, a melyet, ha renKÉPVH. NAPLÓ 1884—87. XI. KÖTET. dezett tanácsú városok akarnak maradni, fentartani tartoznak. Arra nézve sem forog fenn aggodalom, hogy a rendezett tanácsú városok lakosai a maguk érdekeit kellőleg képviselni és megvédeni, az ellenőrzést kellőleg gyakorolni nem tudnák és nem fognák. Hiszen mindezen esetekben ott a törvény, ott van a 24. és 25. §. és ott lesz az új 115., 116. és 117. §. Hozzá teszem még, hogy a törvényjavaslat szerint joga lesz a belügyministernek a törvényhatóság előterjesztésére a képviselőtestületet esetleg feloszlatni. Egy körülményre kívánom még ezeken felül a t. belügyminister ürügyeimét felhívni. (Halljuk!) A ki a törvényjavaslat indokolásában a közigazgatás és a közbiztonság érdekeit emeli ki, tudniillik azon körülményre, hogy e törvényjavaslat szerint a rendőrkapitányok jövőre ki fognak nevez tetni és hogy a rendőrkapitány viszonya a rendezett tanácsú városhoz, valamint a közrendészet terén való eljárása ministeri rendelettel fog szabályoztatok Már most is itt hivatkozom a t. belügyminister ur igazságszeretetére, ha a közbiztonság és a közigazgatás érdekében mindezekről gondoskodva van, ha a megye mindezen ügyekbe befolyhat, a mi még a községi önkormányzat keretében mint önállólag elintézhető ügy megmarad, az nem lehet más, mint a legszorosabban vett városi belügy. Kérdem, nem tartja-e a rendezett tanácsú városokat mai szervezkedésükben képeseknek arra, hogy ők ezen apróbb ügyeket önállólag elintézhessék; nem tartja-e méltóknak arra, hogy a megyei beavatkozás e korlátlanságától megkíméltessenek. Én nem a magam érdekében beszélek, mert én nem csak városi, de megyei ember is vagyok; de az nem szenved kétséget, hogy a városi polgárokban megvan itt-ott az a törekvés, hogy a megyei kötelékből, mely rájuk nézve sokszor kényelmetlen, meneküljenek. Ne fokozzuk e törekvést az által, hogy ilyen szerintem egyáltalán nem szükséges intézkedésekkel a városi polgárok önérzetét és érzékenységét sértjük. (Helyeslés a baloldalon.) Hivatkozva a t. belügyminister ur igazságszeretetére, melyet egyes esetekben a városokkal szemben tanúsított, kérem őt és a t. házat, hogy a felolvasott szakaszra vonatkozó módosííványomat elfogadni méltóztassék. Módosítványom igy hangzik: a 4. sorban ezen szó: „vagy" törültessék és helyette a következő szavak tétessenek: „kis-és nagyközségekben akkor is, ha". Ezen módosítással a rendezett tanácsú városok a megyének ezen rendkívüli és új hatalmától föl lesznek mentve, fenmaradván az a kis- és nagyközségekben ugy a mint tervezve van. (Helyeslés a baloldalon.) Ábrányi Kornél jegyző (olvassa a módosítványi). 15