Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-221

221. országos filés április 6. 1886. j || kezőt, hogy a jóváhagyás bármiféle szerződésre kötelező. Hozok fel egy tényt is. Tolnamegyében, Pakson a fogyasztási adó bérösszege ezelőtt 11 évvel 11,000 frt volt. Két bérlet letelte után ez összeg 22,000 frtra nőtt, még pedig nőtt aképen, hogy az árverésen idegenek vettek részt, a kik a paksi viszonyokat ismerték/jhanem azután az összeg jókora részét büntetésekből hajtották be. Nem mindenki pénzügyi büntető codexet, annak az intézkedései oly tág értelműek, hogy köpenyük alatt nagyon sok méltatlanságot lehet elkövetni. Majd 20, majd 30 frt büntetést szabnak ki, még pedig olyanformán, hogy a bérlőre rá sem lehet bizonyítani a visszaélést. Oly községi egyénekre, a kik alig ittak, vagy nagyon keveset ittak, akkora összeget vetettek ki, hogy azt alig birták meg. Ha tehát szükséges az e) pontban jelzett intézkedés egy irányban, szükséges más irányban is. Én ahhoz ragaszkodom, hogy az állam érdekében kötött szerződések is alárendeltessenek e szabálynak, ha pedig ez nem volna lehetséges, akkor mondjuk ki határozottan, hogy azok ide nem tartoznak, hogy többé ne legyünk kitéve ily kellemetlenségnek. Én voltam az, ki a község érdekében óvásomat bejelentettem és követeltem, hogy az jóváhagyás végett terjesztessék a törvényhatóság elé, de azután, mert az alispán, meg a birtokosság is kért, hogy ne piszkáljuk a dolgot, elállottam a követeléstől. Minthogy czélunk csak az lehet, hogy ha törvényt hozunk, hozzunk olyat, mely magyarázatra nem szorul, azért fejezzük ki világosan, hogy az állam érdekében kötött szerződések alá vannak vetve e szabálynak. Én azt tartom, hogy a község érdekeit mélyen érdeklő fogyasztási adó szerződéseit szükséges alávetni, gazért bátor vagyok módosítványomat beadni. Ábrányi Kornél jegyző (olvassaa módosűványt). A 24. §. e) pontjában előforduló ezen szó után „felbontására" tétessenek a következő szavak : „még ha azok állami érdekekből, állami közegek által köttettek is". Dárdai Sándor előadó: T. ház! Én ezen módosítást nem tartom elfogadhatónak, mert igen különösen venné ki magát, ha az állam részéről a községekkel kötött szerződések is a törvényhatóság jóváhagyását igényelnék; mert valósággal megfordított rend lenne, hogy ha az állami közegek által kötött szerződések még a törvényhatóság jóváhagyásától is függnének; (Igás! Ugy van! a jobboldalon) eltekintve attól teljesen, a mit a í. képviselő ur a fogyasztási adókról felhozott, hogy ezek is a község vagyonszerzési módjaihoz tartoznak, mert ezek, a mint ő kifejezte magát, tulajdonképen állami adót képeznek, tehát nem j községi vagyon fölött köttetik a szerződés. Kérem tehát a módosítvány elvetésével a szöveg változatlan megtartását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, következik a szavazás. Két módosítvány adatott be, még pedig az egyik az a), a másik az e) ponthoz; a többi pontok nem tárna (Itatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy azok elfogadtattak. Áz a) pontra vonatkozólag Sehmidt Gyula képviselő ur azon módosítványt adta be, hogy annak utolsó szava, tudniillik „leírására" hagyassák ki s akkor az „és" szócska, mely a „leírás" szó előtt van, tétetnék „kivetésére" és „behajtására" szavak közé. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az a) pontot szemben a Sehmidt képviselő ur módosítványával változatlanul elfogadni ? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy nem fogadtatik el s igy az a) pont a Sehmidt Gyula képviselő ur módosításával fogadtatott el. Ab), c), d) pontok már elfogadtatván, következik az e) pont. Ezen pont szintén nem támadtatván meg szövegében, azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik, hanem abba Petrich képviselő ur beleillesztetni kívánja a következő szavakat: „még ha azok állami érdekekből, állami közegek által köttettek is ".Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen módosítást elfogadni? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy nem fogadtatik el s igy a szöveg változatlanul megmarad. Szathmáry György jegyző (olvassa a 25. §-t). Grünwald Béla: T. ház! A 25 §-hoz egy csekély jelentőségű, részint stylaris, részint szabatosítási módosítványt kivánok benyújtani. Itt ugyanis a második bekezdésben az van mondva.: „a községek egyesek magán concret ügyeiben hozott, valamint az 1876: VI. törvényezikk 58. §-a által oda utalt más határozatai is a közigazgatási bizottsághoz stb. felebbezhetők. Ez a kifejezés: „egyesek magán concret ügyeiben" talán nem egészen jogászi, mert ha azt mondjuk concret, megkülönböztetve egyéb ügyektől, akkor annak ellenkezőjére kell gondolni, a concret ellenkezője pedig az abstract, de abstract ügyet képzelni nem lehet. A concret jelző tehát egészen felesleges, mert az egyesek ügye lényegénél és természeténél fogva concret is. A mi a fi

magán" jelzőt illeti, az kétségtelen, hogy a községnek nincs joga az egyesek magánügyeibe avatkozni, csupán csak annyiban, hogy ha valakinek cselekvése a közügyekre van kihatással. Abba, hogy valaki szobáját hogy rendezze be, vagy gyermekét micsoda névre keresztelje, a mi egészen magán ügy, ebbe a hatóság nem avatkozhatik. Ennélfogva itt változtatást kellene eszközölni. A második momentum az, hogy eddig vitás kérdés volt, hogy mely felebbezési fórumhoz tar-