Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-221

UO 221. országos ülés szakaszt ugy elfogadni, a mint van, (Élénk derültség és tetszés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, hogyha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. A 18. §-hoz Barla József t. képviselő ur adott be egy módosítványt, mely a szövegnek megváltoztatását kívánja az általa javasolt irányban. A kérdés az lesz, fentartja e a ház a 18. §-t szemben a Barla József képviselő ur által javaslatba hozott szöveggel, a bizottság szövegezése szerint; igen vagy nem ? (Igen.') Azt hiszem, hogy a ház többsége változatlanul tartja fenn a szakaszt s igy Barla József képviselő ur módosítványa elesett. Szathmáry György jegyző (olvassa a 19., 20., 21., 22., 23. §okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 24. §t). Schmidt Gyula: E szakaszra vonatkozólag egy módosítványt vagyok bátor a t. ház figyelmébe ajánlani. Az 1871-iki községi törvénynyel szemben e paragraphusnak a) pontjában nagyobb hatáskör vétetik fel a községek részére, a menynyiben a törvényhatóság jóváhagyása után hajtható végre a községi adó megállapítására, kivetésére, behajtására és leírására vonatkozó határozat. A városokban és a nagyközségekben gyakran nyi latkozik egyeseknél a hajlam, hogy a község a maga erejét és vagyonát túlhaladó költekezésekbe ereszkedjék s ezért fontosnak tartom, hogy a törvényhatóságnak és a központi kormánynak felügyeleti joga minél erélyesebben gyakoroltassék. Tudjuk, hogy miután ma már könnyebb a közlekedés, könnyebben jutnak az emberek a fővárosba, kik látván itt az új dolgokat, ezeket otthon utánozni és létesíteni kívánják, a nélkül, hogy tekintettel lennének arra, hogy megbírj a-e ezeket a község anyagi ereje? A városokban sokan vannak eoneentrálva, kik községi adót nem fizetnek. Itt vannak az állami hivatalnokok, a közös hadseregbeli és honvédségi tisztek, kik a községi pótadóhoz mivel sem járulnak. Ezek könnyen követelőkké is lesznek azokkal szemben, a kik a község terheit viselik. Falvakban, kisebb községekben sok helyütt az adó legnagyobb részét a távollevő földesúr fizeti, kinek birtoka esetleg bérbe van adva s igy nem is ügyelhet fel annyira és a volt úrbéres lakosok képviselő-testülete határozza meg a kisközségek költségeit. Én, t. ház, értem azt, hogy ezek nagyobb felügyelet alatt álljanak, mint a nagyközségek és a rendezett tanácsú városok. De abban már a bureaucratismus túlhajtását ismerem fel, hogy ne csak az adó megállapítása, kivetése és behajtása, hanem az egyes esetekben előforduló leírások is ugy történhessenek a községben, ha erre nézve a törvényhatóság jóváhagyása kieszközöltetett. Mikép alakul e kérdés április 6. 1886. a gyakorlatban? Az ily leirások mindig az illető adófelügyelőnek az állami adóra vonatkozólag történt leírása alapján eszközöltetnek.Hogy ha tehát a község elhatározza, hogy például a vagyon hátrahagyása nélkül elhalt szegény iparosnak előirt községi pótadója leirassék, hogy ez le ne Írathassák a nélkül, hogy a törvényhatóság ezt jóváhagyja: ez a bureaucratismus túlhajtása, mert ez csak egyénekre vonatkozó intézkedés, a minek eldöntése a község keretébe beillik, a nélkül, hogy ehhez a törvényhatóság jóváhagyása volna szükséges. (Helyeslés jobbfelől.) Ezek alapján van szerencsém a következő módosítást elfogadásra ajánlani (olvassa): „a 24. §. a) pontjának utolsó szava: „leírására" törültessék". (Helyeslés jobbfelől.) Ennek elfogadása esetében az „és" szócska a „kivetésére és behajtására" szók közé volna iktatandó. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Szathmáry György jegyző (olvassa). Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én részemről e szó törléséhez, mely az eredeti javaslatban nem is foglaltatik, hozzájárulok. Hozzájárulok főleg azért, mert általában azon elv, hogy a mit a község, mint ilyen határoz, felebbezés útján a közgyűléshez tartozik, a magánosok ügyeiben történt intézkedés pedig a közigazgatási bizottsághoz. Természetes tehát, hogy községi adó megállapítására, kivetésére és behajtására hozott határozatok, mint községhatósági határozatok a közgyűléshez tartoznak. De a leírás nem vonatkozhatik másra, mint egyes ember adójára, mely a dolog természete és a törvények szerint nem a közgyűlés, hanem a közigazgatási bizottság elé tartozik. Én tehát részemről is kérném, méltóztassanak e módosítványt elfogadni. (Helyeslés.) Petrich Ferencz: T. ház! A szakasz ellen tulajdonképen semmi kifogásom nincsen. Csakhogy az életben azt tapasztaltam, hogy e szakaszt a községek, illetőleg a. megyék ugy magyarázzák, a mint jónak látják, Jelesen a szakasz e) pontja azt mondja, hogy a törvényhatóság jóváhagyása kívántatik a költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések megkötésére vagy felbontására és jelentékeny közművek emelésére. Én azt tapasztaltam, hogy a privát emberrel kötött szerződést, ha az még oly csekély fontosságú is, a megye mindig szigorúan megbírálta. Ellenben az állammal kötött szerződést, ha az a községnek bármily nagy terhére volt is és bármily nagy összeget képviselt is, soha helybenhagyás végett be nem jelentették. Ezt a pontot tehát ugy, a mint itt van, be nem tartották. Vagy ki kell tehát mondani, hogy az állam érdekében kötött szerződésekre nézve e pont nem kötelező, vagy az ellen-