Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-200
5g '200. oras&got ülés laarciiM 10. 1SSS. higyjék el nekem, hogy az fog birni igazi dicsőséggel, mert igazi érdemre támaszkodik. De én nem látom ennek kezdetét ebben a törvényjavaslatban és ha az apróbb részleteiben ittott helyes intézkedést tartalmaz is, általánosságban el nem fogadom. (Helyeslés balfelöl.) Elnök l T. ház! Még a mai napon három interpellatió is van bejelentve. Azt hiszem, ideje, hogy azokra kerüljön a sor és a tanácskozás folytatása a holnapi ülésre halasztassék. (Helyeslés.) Tehát először Teleszky István képviselő ur fogja megtenni interpellatióját. Teleszky István: T. ház! Az igazságügyminister úrhoz intézendő interpellatiómnak alapjául azon köztudomású esemény szolgál, hogy Keresztury Ödön, moóri ügyvéd közelebbről a királyi curia fegyelmi bíróságának határozata által az ügyvédség gyakorlatától azon ok miatt függesztetett fel, mert ellene párviadal vétsége miatt vád alá helyezési határozat hozatott. Az eset illustrálására csak azt kívánom megjegyezni, hogy az e kérdésben hozott határozat hozatalára első fokban illetékes székesfehérvári ügyvédi kamara F a felfüggesztésnek helyét nem látta, hogy a kamara határozatában a kamara ügyésze megnyugodott; a királyi ügyész azonban a törvény szerint őt megillető felebbezési joggal élt és ezen felebbezés folytán hozatott a curia fegyelmi bíróságának imént jelzett határozata. T. ház! Midőn e kérdésben [felszólalok, nem mulaszthatom el, hogy [az igazságügyi kormány figyelmét az ügyvédi rendtartás általános reformjának szükségére fel ne hívjam. (Helyeslés.) Közel 12 évi gyakorlat mutatta ki az ügyvédi rendtartás fogyatkozásait és hiányait. Az ügyvédi kamarák időről időre felterjesztésekkel járultak e tárgyban az igazságügyi kormányhoz, behatóan foglalkozott-e kérdéssel a múlt évben az országos ügyvédgyűlés. De maga az igazságügyi kormány is tényleg elismerte a reform szükségét akkor, midőn a múlt országgyűlésre az ügyvédi rendtartás tárgyában új törvényjavaslatot nyújtott be, mely törvényjavaslat a múlt országgyűlésen nem tárgyaltatott, ezen országgyűlésen pedig újra be nem adatott, hinni akarom azon okból, mert a kormány a jogos kívánalmaknak inkább megfelelő előterjesztést kivan tenni. T. ház ! Hangsúlyozom itt, hogy az ügyvédi kar a jogszolgáltatás fontos tényezője, hogy e kar autonóm hatáskörének kiterjesztésével kapcsolatban oly reformokat sürget, melyek az ügyvédi állás tekintélyét emelni, az ügyvédi kar erkölcsi niveauját megszilárdítani, a jogvédelem biztonságát fokozni van hivatva. (Helyeslés.) Oly reformokat sürget tehát az ügyvédi kar, melyek nem speciális ügyvédi érdekek, hanem melyek az általános igazságszolgáltatás érdekeinek támogatásával elégítik ki egyúttal az ügyvédi kar jogos igényeit is. (Helyeslés.) És mert tudom, hogy az ügyvédi rendtartás reformja a kormány munkaprogramra jának tárgysorozatában bentfoglaltatik, csakis a kérdés sürgősségét hangsúlyozom ; csak arra kérem az igazságügyi kormányt, szíveskedjék ez ügyben az előterjesztést oly időben megtenni, hogy a reform sürgősen és a jogszolgáltatás közérdekeinek megfelelően még ez országgyűlés folyama alatt megoldassák. (Helyeslés.) Áttérve most interpellatióm tárgyára, nem szenved kétséget, hogy a concret esetben hozott határozathoz törvényesség szempontjából szó nem férhet. Res judicata pro veritate habetur. A concret esetben hozott ezen határozatot védi az igazságszolgáltatás függetlenségének, a jogállam ezen elengedhetetlen postulatumának védpajzsa. Ezen védpajzs azonban nem terjedhet odáig, hogy a concret esettől eltekintve, elvi szempontból a határozatban elfoglalt álláspont objectiv bírálat tárgyává ne tétessék. És ha e szempontból veszszük birálat alá a hozott curiai határozatot: akkor, habár elismerem, hogy a határozat a törvény betűjének megfelel, mindazonáltal nem habozom kijelenteni azon egyéni meggyőződésemet, hogy a határozat az okszerű törvénymagyarázat bírálatát kiállani alig képes, {ügy van!) Azon intézkedés, hogy a vád alá helyezett ügyvéd az ügyvédség gyakorlásától ideiglenesen felfüggesztessék, kétségtelenül praeventiv intézkedés jellegével bir. Az ügyvédi rendtartás 65. §-a egész határozottsággal megmondja, hogy az ügyvéd ügyvédi állásától a büntető bíróság által akkor mozdítható el, ha hivatali bűntettet követ el, vagy nyereségvágyból elkövetett avagy megbecstelenítő bűncselekményért ítéltetett el. Az ügyvédi rendtartás ezen intézkedéseinek helyébe lépett időközben a büntető törvénykönyv, mely taxatíve felsorolja azon büntetendő cselekményeket, melyekre vagy általában hivatalvesztés, vagy specialiter az ügyvédség elvesztése, mint mellékbüntetés van megállapítva. Ha már most az ügyvédi rendtartás 106-ik §-a a) pontjának azon intézkedését, mely azt mondja: hogy az ügyvéd ügyvédi gyakorlatától felfüggesztessék, ha a büntető bíróság által vád alá helyeztetett, az imént említett 65. szakaszszal, illetőleg a büntető törvénynek annak helyébe lépő intézkedéseivel kapcsolatban vizsgáljuk; ha nem szorítkozunk a betűmagyarázat terére, ha a törvény szellemét vizsgáljuk, ha figyelembe veszszük a classicus jog azon interpretationalis szabályát, hogy „scire leges non hoc est, verba earum tenere set vim ac protestatem", akkor azt hiszem, más eredményre nem jöhetünk, mint, hogy ügyvéd ellen fegyelmi utón való praeventiv, előzetes felfüggesztés a büntető bíróság által csak oly bűntett vagy vétség esetébeni vádhatározata alapján hozandó, mely bűntettre vagy vétségre a büntető
