Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-200
200. országos ülés reáresdag 10. 1886. 57 törvénykönyv a hivatalvesztést, illetőleg az ügyvédség elvesztését állapítja meg. Az ellenkező magyarázat nem képes összhangot létrehozni a bűntett elkövetésének következménye és az előzetes praeventiv rendszabály közt. Az ellenkező magyarázat jobban sújtja azt, ki csak a bűntett vádja alatt áll, mint azt, ki a büntető bíróság által már elítéltetett. De ha szó férhet a kérdéshez, a tételes törvény szempontjából: az kétségtelen, hogy a „de lege ferenda" szempontjából, azon szempontból, mely a törvényhozás előtt kell, hogy kétségtelenül irányadó legyen, azon álláspont, melyet a Curia elfoglalt, veszélyes és tarthatatlan. Ezen álláspont szerint, t. ház, miként jeleztem, a vád alá helyezett ügyvéd az ügyvédség gyakorlatától felfüggeszthető lenne, minden tekintet nélkül a bűncselekmény minőségére, minden tekintet nélkül arra, hogy a bűncselekmény esetleg jár-e hivatalvesztéssel, hogy a bűncselekmény megbecstelenítő-e vagy nem. A legpraegnansabb eset a párbajvétség, ezen — fájdalom — társadalmilag nagyon elharapózott baj. A Curia határozata végzetes dilemma elé állítja az ügyvédi kart. Ha az ügyvéd megfelel társadalmi, lovagias felfogása által elébe szabott kötelességének, kenyerétől fosztatik raeg és ugy állíttatik a közönség elé, a mely nem szokta kutatni a felfüggesztés aprólékos indokait, mint egy többé bizalmat nem érdemlő silentiarius ügy véd. Ha kitér a lovagias kötelesség elöl, elítéli őt és a gyávaság és becstelenség örök bélyegét süti reá a társadalom. Mind a két esetben damnum irreparabile éri az ügyvédet: incidit in Scyliam, qsi vult evitare Charybdin. De nemcsak a párbajnál fordul elő ezen eset. A büntető törvénykönyv egé?z hosszú sorozatát ismer? az olyan büntetendő cselekményeknek, a melyekkel sem hivatalvesztés nem jár és amelyek megbecstelenítőknek nem tekinthetők. Legyen szabad példaként felhoznom a büntető törvénykönyv 310. §-ába ütköző, gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségét és a 436. §-ba ütköző vétséget, a vaspályáknak gondatlanságból való rongálását. Ezek és más hasonló oly cselekmények miatt hozott vádhatározatok esetében az ügyvédet ügyvédsége gyakorlatától praeventive felfüggeszteni sem nem igazságos, sem nem méltányos. Azt hiszem, kétségtelenül áll a t. ház előtt is, hogy a jövőre nézve elkerülhetetlen oly intézkedés, mely szerint az ügyvéd büntető bírósági vádhatározat folytán praeventive az ügyvédség gyakorlatától csak azon btíneselekvények esetében legyen felfüggeszthető, a melyekre a büntető törvénykönyv hivatalvesztést vagy az ügyvédség elvesztését állapítja meg. (Élénk helyeslés.) E KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87.X.KÖTET. kívánság annál inkább teljesíthető és ennek teljesítése ellen annál kevésbé foroghat fenn akadály, mert hiszen az ügyvédi rendtartás 68. és 70. §-ai szerint azon bűncselekményekért, a melyekre a törvény hivatalvesztést nem állapít meg, nem praeventive, hanem rendes fegyelmi utón, mint rendes fegyelmi büntetés az ügyvédség gyakorlatától való felfüggesztés, esetleg az állandó elmozdítás is kimondható. Teljes nyugalommal nézek annak elébe, hogy az igazságügyi kormány, méltányolva a felhozott indokokat, a jelzett irányban kész lesz intézkedni. Mert hiszen e tekintetben teljesen megnyugtató az igazságügyi kormány által a múlt országgyűlésen beterjesztett fentebb idézett új törvényjavaslat, melynek 168. §-ában az igazságügyi kormányzat már is elfoglalja azon egyedül helyes álláspontot, a melyet én és társaim méltó aggodalmaink eloszlatása végett óhajtunk. Ezen törvényjavaslat 168. §-a ugyanis a következőket rendeli: „Az ügyvéd a fegyelmi bíróság által az ügyvédség gyakorlatától előzetes eljárás nélkül akkor függesztendő fel: ha oly bűntett vagy vétség miatt helyeztetett a büntető bíróság által jogérvényesen vád alá, a mely bűntett vagy vétség miatt a vád alapossága esetében a büntetéssel együtt a hivatalvesztés, illetőleg HZ ügyvédség elvesztése is kimondandó * Arra, hogy minő intézkedés teendő, bővebben j kiterjeszkedni feleslegesnek tartom. Csak jelezni I kívánom, hogy, mint biztos értesülésem van. a ! királyi Curia elnökének éber figyelmét a kérdés már | eddig sem kerülte ki g már is megfontolás tárgyává | tétetett, ha vájjon nem lehet-e e bajon teljes-ülési | határozattal segíteni? Ila lehet, jó; de ha nem, I nézetem szerint nem marad roá-t hátra, mint | növeliáris utón segíteni a bajon oly irányban, mint j föntebb előterjeszteni szerencséin volt. j Ezek alapján bátor vagyok a magam és | társaim nevében a következő interpellatiót he! terjeszteni (Olvassa): Interpellatio az igazságiigyministerhez. 1. Van-e tudomása az igazságiigyminister urnak arról, hogy a magyar királyi Curia fegyelmi bíróságra közelebbről egv concret esetben <<?v O a^ v -•-•'• ügyvédet fegyelmi utón az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztett azon ok miatt, mert azon ügyvéd párviadal vétségeért vád alá helyeztetett? 2. Szándékozik-e az igazságügyminister ur a megfelelő intézkedéseket megtenni az iránt, hogy az ügyvéd a büntető bíróság által vád alá helyezés alapján csak akkor legyen az ügyvédség gyakorlatától fegyelmi utón felfüggesztendő: ha a vád alá helyezés oly bűntettre vagy vétségre vonatkozik, a mely bűntettre vagy vétségre a büntető törvénykönyv a hivatalvesztést, illetőleg az ügyvédségnek elvesztését mellékbüntetésül állapítja meg? Aláirtak: Teleszky István, Hodossy Imre, 8
