Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-200
200. országos ülés márcaiua 10, 1886. 41 sült, hogy ez a hir alaptalan. íme, igy informálják a közvéleményt a nemzetiségek ellen. Még egy körülményt kell felhoznom az informatiók ellen. A „Budapesti Hírlap" márczius 8-iki számában Sándor József, a magyar culturegylet titkárának tollából egy ezikk jelent meg, mely a „Tribuna" Nagyszebenben megjelenő román lapról ezt irj a: „Fölveszem a ma érkezett számot. Hosszú leaderben ismeri el a szebeni agitátor-lap: 1. hogy dákoromán térképek csakugyan vannak, melyek Magyarországot a Tiszáig Dacia modernához számítják; 2. hogy Károly román királyra emeltetnek pohárköszöntők román polgártársaink között: 3. hogy román házakban megtalálhatók a román királyi pár arczképei; 4. hogy nemzetiségi trikolor alatt szoktak kivonulásokat tartani; 5. hogy Románia diadalát óhajtják; 6. hogy az intelligens nők tánczvigalmakban nemzeti viseletben jelennek meg". Mikor olvastam ezeket, épen a cultur-egylet titkárának tollából, őszintén mondom, megbotránkoztam, nem ezen lapra, hanem azt hittem, hogy valóban a „Tribuna" ilyen ostobaságot követett el. Igyekeztem megszerezni a „Tribunát". Es mit mond e lap az utolsó vádpontra, hogy az intelligens nők tánczvigalmakban nemzeti viseletben jelennek meg? Azt mondja, hogy, mert olcsó. Hogy Románia diadalát óhajtják, az nem igaz; azt mondja, hogy jólétét kívánják, mert vannak sokan itt, a kik onnan élnek, onnan szerzik a mindennapi kenyeret, családjukat igy tartják fenn. De a többi 4 pont nem egyéb, t. ház, mint rágalom, valót lanság. Ez okból kérem a t. minister urat, szíveskednék ezeket összehasonlítani és csak győződjék meg, hogyan csinálják az informatiókat s a magyar közvéleményt. Hazánk létbiztosítéka szerintem sehol sem lelhető mint a belső egyetértés s az erők összpontosításában s azon politikai irány pedig, mely az állam létérdekét a belső egyetértés mellőzésében az országon kivül keresi, eltévesztette az igazi czélt. mely egyedül képes az országot s annak népeinek jólétét garantirozni. Ugyanazért, miután a jelenlegi törvényjavaslat, egy czélttévesztett politika kifolyása s a közigazgatásban a hiányok pótlására meg nem felel, de sőt a jogrend és szabadság practicus érvényesülését nem biztosítja, hanem az egyéni és politikai szabadságjogok, ugy nemkülönben a municipalis autonómia veszélyeztetése s megsemmisítésére czéloz; a törvényjavaslatot még általánosságban sem fogadom el. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Többször lévén már alkalmam a törvényjavaslathoz szólni, ez alkalommal nem kivánom ezt tenni. Hiszen még a vita folyamán vagy végén ezt megtehetem. Sőt' KÍPYH. NAPLÓ 1884—87. X. KÖTET. az előttem szólott képviselő ur előadására sem akarok részletesen reflectálni és egyáltalában a nemzetiségi kérdés vitatásába belebocsátkozni. De egy pár megjegyzést igen röviden tenni kénytelen vagyok. (Halljuk!) Az egyik az, hogy a képviselő ur, mint nemzetiségi sérelmet hozza fel egyes újságoknak nyilatkozatát. Távol van tőlem, t. ház, hogy mindent, a mi a hírlapokban megjelenik, helyeselnék. Azt pedig, hogy mint veszedelmes nemzetiségi tények tüntettetnek fel egyes közönséges események, mint magyar ember nem szeretem, (Helyeslés) de biztosíthatom a képviselő urat, hogy kár neki a magyar hírlapokban turkálni, mert az ő lapjaikban megjelennek olyanok, a miket sehol a világon másutt, mint itt, a hol, az ő állítása szerint, elnyomatnak, büntetlenül kinyomatni nem lehet. (Általános helyeslés és felkiáltások a szélső baloldalon: Miért tűri a kormány?) A másik, t. képviselőház, a mit meg akarok említeni, az, hogy a képviselő ur az ezen törvényjavaslatban körvonalozott — mint mondja — rendkívüli hatalomban a nemzetiségek elnyomására lát eszközt. Ez oly állítás, a mely egymaga mindazt, a mit hazafias beszédében mond »tt, lerontja. Miért? Mert másról, mint oly esetekről, midőn államellenes törekvések forognak fenn, sehol ez a törvényjavaslat nem szól. (Helyeslés jobbfelől.) Ha tehát valaki azt, a mi e törvényjavaslatban az államellenes törekvések ellen foglaltatik, a nemzetiségek ellen irányzottnak mondja, ez a bűnnek bevallása. (Élénk helyeslés ós tetszés minden oldalról) Helfy Ignácz: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt a szőnyegen levő tárgyhoz szólnék, nem tehetem, hogy a magam részéről is pár rövid megjegyzést ne tegyek az előttem szólott Trucia t. képviselőtál sam imént hallott beszédére. Nevezetesen annak egy passusa ellen akarok tiltakozni. Nagyon jól tudja ő, méltóztatik tudni az egész ház, hogy én sem vagyok barátja azon politikának, mely a nemzetiségek, tehát akármilyen nemzetiség irányában valami kivételt tenni hajlandó, ha volna, ha léteznék ilyen politika. Én igenis kijelentettem több ízben, hogy óhajtom hazánkban fejleszteni a szabad intézményeket, hogy azok jótéteményei terjedjenek ki e haza minden egyes lakójára, bármily nyelvű, fajú , agy vallású legyen is az. (Helyeslés.) Óhajtom, hogy a közjólétet élvezzük mindannyian. (Élénk helyeslés.) Ezt igenis óhajtom, erre törekszem; de már azon egyenjogúsítás felé, melyről a t. képviselő ur beszél, a ki ugy állítja oda a nemzetiségeket a magyar nemzettel szemben, hogy azt mondja, hogy soeialis szerződés van közöttünk; tehát ugy érti az egyenjogúsítást, hogy nem az egyes polgárok egymás ü
