Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-215

215. országos ülés mirezine 21. 1885. 381 képviselő ur csak a levéltárnok kinevezését fogadja el, addig Bottlik képviselő ur még a közigazgatási gyakornokok s a segéd- és kezelő-személyzetnek is kinevezését óhajtja, Bottlik Lajos: Nem áll! Tessék elolvasni mit mondtam! Dárdai Sándor előadó: A többi tisztviselőknek kinevezése helyett azonban a választást kívánja megtartási s azt mondja, hogy semmi sem igazolja inkább azt, hogy mily forcirozott irányban halad ezen törvényjavaslat, mint az, hogy a jurisdictiót gyakorló tisztviselők választását proponálja és csak ezen szakközegek kinevezését ajánlja ezen törvényjavaslat. És daczára ennek, mégis azzal argumentál, hogy ebből kitűnik az, hogy e törvényjavaslatnak semmi egyéb czélja nincs, mint a hatalomnak növelése. Én azt hiszem, hogy ha a hatalom növelése volna czélja ezen törvényjavaslatnak, akkor mindenesetre czélravezetőbb lenne azon tisztviselők kinevezése, kik a hatalmat és a jurisdictiót gyakorolják, {ügy van! jóbbfelöl.) Tehát önönmagát czáfolta meg ezen argumentumával. Különben, hogy a szakközegek kinevezésére nagy súlyt fektetünk, épen azoknak szakszerűsége szempontjából, ezzel a kérdéssel az általános vitában elég bőven foglalkoztunk; de áttérve különösen egyes tisztviselőkre, aztjhiszem, mindenkinek tapasztalására hivatkozhatom, hogy nem mindig az a legjobb tiszti orvos, a ki legjobb orvos, mert e kettő között igen nagy különbség van. Lehet valaki igen jó orvos, még is nagyon rossz tiszti orvos lenne. {Helyeslés a jobboldalon.) A tiszti orvosnak kiképzése kezdettől fogva pályaszerű vezetést igényel, mely kiképzést a vidéken ők meg sem szerezhetik. Azoknak, a kik tiszti orvosi pályára akarnak lépni, a fővárosban, esetleg külföldi fővárosokban, még pedig haladottabb országok fővárosaiban kell a szükséges gyakorlatot megszerezniök s ennélfogva választás utján a vidéken esetleg épen olyan orvosok juthatnának a tiszti orvosi állásra, a kik ily képzettséggel nem bírnak, illetőleg ezen állásra nem a legalkalmasabb közegek kerülnének választás útján. De Bottlik képviselő ur a segéd- és kezelőszemélyzetet is választatni óhajtja s azt mondja, hogy szükséges ez, különösen épen a számvevőkre nézve, kik hivataluk folytán az ellenőrzést gyakorolják. Épen az ellenőrzés hatályossága kívánja szerintem, hogy ezen közegek állandósittassanak, mert csakis az előzményeknek teljes ismerete teszi lehetségessé, hogy a számvevő hivatásának megfelelhessen. Én tehát kérem,° hogy Bottlik Lajos és Lázár Ádám képviselő urak módosítványainak elvetésével a szakaszban foglalt közegeknek kinevezését elfogadni méltóztassék. Azonban Tibád Antal képviselő urnak módosítványához részemről hozzájárulok. Lázár Ádám képviselő ur ennek feleslegességét azzal akarta bizonyítani, hogy a 77. §. ugy is gondoskodott már erről, a mennyiben ott az mondatik: az egyes tisztviselőknek, közöttük a rendőr kapitánynak működési körét az illető törvényhatósági joggal biró városok szabályrendelettel maguk állapítják meg. Ez semmi ellentétben nem áll a Tibád képviselő ur módosítványával, a ki nem az önkormányzat hatáskörére, hanem a hivatali szolgálati viszony szabályozására kivan szabályrendeletet. így tehát e kettő ellentétben nincs. Nem fogadhatom el Grulner képviselő indítványát, melyet a 79. §-hoz adott be, a mely szerint a választásoknál a titkos szavazás alkalmazását kívánja az egyes törvényhatóságok részéről statútumok által behozni. Részemről, miután a ministerelnök ur már ez iránt nyilatkozott, csak azt kívánom megjegyezni, hogy ha ő maga is elismeri, hogy vannak fontos indokok arra, hogy a titkos szavazás imperative ki ne mondassék, ebből az következik, hogy ezen kérdés megoldása nem az egyes törvényhatóság, hanem a törvényhozásnak lehet csak feladata. (Helyeslés jóbbfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Egy pár rövid észrevételt tenni — ámbár már egy alkalommal felszólaltam — mégis szükségesnek tartok. Mindenekelőtt meg kívánom jegyezni azt, hogy az itt megnevezett tisztviselők, vagy mind, vagy legalább részben választassanak és ne kineveztessenek, meglehetős ecclatáns czáfolatául szolgál annak, a mit a törvényjavaslat ellen ezelőtt felhoztak, hogy a választás ezen törvényjavaslat szerint csak színleges, csak comédia, mert ha ez, akkor igazán nem tudom, miért ragaszkodnak ahhoz, hogy ezek a tisztviselők ezután is választassanak. (Tetszés jóbbfelöl.) A mi különben a még fölhozottakat illeti, hogy a főorvos kineveztessék, azt azok után, a miket az előadó ur elmondott, nem kívánom bővebben indokolni; csak azt jegyzem meg, hogy ez nem gátol abban senkit, hogy mindenki oly módon keresse egészségét, a mint neki tetszik. Mert a főorvos és járási orvos nem arra van kinevezve, hogy a betegeket gyógyítsa, hanem hogy a közegészségügyi administratiót vezesse. (Helyeslés jóbbfelöl.) Ez a rendeltetése és czélja. A ki mást keres ezen intézményben, az rendeltetését és czélját nem ismeri. Meg kell még jegyeznem azt is, hogy a képviselő ur azt mondja egyfelől, ha a főispán nevezi ki a főorvost, ki fogja nevezni házi orvosát; a másik argumentum pedig az, hogy miképen lehessen a főispánra bizni a kinevezést, a ki sokszor nem is lakik a megyében* esnem ismerheti ugy az egyéneket, mint azok, a kik a megyében laknak ?