Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-215

382 215. országos ülés márczins 29. 1S86. No t. képviselőház, ha a főispán nem is lakik a megyében, akkor nem nevezheti ki a háziorvosát, [Élénk derültség jobbfelöl. Mozgás balfelöl) mert hiszen neki ott magában a megyében nincs házi orvosa. B. Andreánszky Gábor: Nem én mondtam ! Tisza Kálmán ministerelnök: Nem mondom én, hogy ki mondta; ne méltóztassék mindent magára venni; (Zaj a szélső baloldalon) én nem neveztem meg senkit, de mondatott és én általánosságban szólok. Ha tehát attól félnek, hogy majd a házi orvosát nevezi ki a főispán, akkor inkább féljenek a választástól, mert erre azok gyakorolják a befolyást, a kik csakugyan — a mint mondták — ott laknak (ügy van! jobbfelöl) és a kiknek házi orvosuk van és talán egy befolyásos embernek abban a hires megyei eliqueben, a melyről annyit hallottunk, csakugyan sikerülni fog a maga háziorvosát a közszolgálat rovására betenni. (Ugy van! jobbfelöl.) Azt tartom, hogy ilyen argumentatiókkal csakugyan igen bajos lenne az intézkedésnek szükséges voltát tagadásba venni, vagy az iránt a meggyőződést megingatni. (Tetszés jobbfelöl.) De a miért tulaj donképen felszólaltam az, hogy ismételten megmondjam, hogy a városi főkapitányok kinevezését igen is szükségesnek tartom és bocsásson meg a t. képviselőház és mind azok, a kik felszólaltak, én abban, hogy ez igy történik és hogy az igy kinevezett főkapitányt a törvényhatóság fizesse, az applicatiótól eltekintve sem uj eszmét, sem valami rendkívülit nem látok. Eddigi törvényeink értelmében, sőt 1848 előtt is voltak egyes ilyen tisztviselői és hivatali állások, azért mégis az illető törvényhatóságok fizették az illető tisztviselőket. Azok között, a kik itt a szakaszban felemlittetnek, egy részt mindig a főispán által neveztettek ki s azért a fizetésre nézve külön dispositio nem történt. Egyébiránt a városi főkapitány azért nem is lese állami közeg, hanem meg marad a municipium közegének és épen azért teljesen helyes és indokolt, hogy a municipium fizesse őt. Ha pedig valaki azzal argumentál, hogy az isten tudja milyen méltánytalanság a városok irányában, akkor méltóztassék egyfelől meggondolni, hogy a megyékben a csendőrség tisztán állami közeggé lett, tisztán az állam rendelkezésére áll, mig a városi főkapitányokra nézve ez egyáltalában nem mondható. Tessék továbbá figyelembe venni azt is, hogy a közbiztonság fentartása a községekben, legyenek bár azok önálló törvényhatósági községek, egy felől állami érdek ugyan, de másfelől községi érdek is. Es még a megyékben is a községeknek, mint olyanoknak vannak hasonló rendőri és közbiztonsági teendői, melyeknek terheit azok a községek önmagok viselik. (Ugy van! jobbfelöl.) Ezeket kívántam ebből a szempontból megjegyezni. Hozzá tehetem t. képviselőház, azt is — mert nem tehetek róla, nem hallgathatom el, hogy mindig emlegettetik a városok elleni méltánytalanság pénzügyi tekintetből — hozzá teszem, t. ház, hogy ha nem politikai meggyőződésből tenném is, már csak egyéni szempontból is kellene, hogy a városoknak minden méltányos érdekét előmozdítsam. Ezt minden lehető' alkalommal meg is teszem. De el nem ismerhetem — épen azért tiltakozom is ellene — mint ha akár ezen dispositio, akár a törvényjavaslat bár mely más dispositiója a városok ellen igaztalan és méltánytalan volna. Mikor a városokat a megyékkel összehasonlítgatják, mindig méltóztatnak megfeledkezni arról, a mit már az imént is jeleztem, hogy minden ilyen város nemcsak hatóság, hanem egyúttal község is; tehát az ő közegei ha teljesítenek is állami teendőket, teljesítenek községi teendőket is, teljesítenek oly teendőket, melyeknek végzése által a törvényhatósági joggal nem biró községeknek igen nagy része sokkal nagyobb terhet visel, mint a törvényhatósági joggal biró városok. Ezt egyszer, mint az igazságnak megfelelőt constatálni kívánván, miután ha jól értem, a 76, §. most nem dől el; a 79. és 80. szakaszokra nézve csatlakozom azokhoz, a miket az előadó ur mondott. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A 79. §-hoz két módosítás adatott be: az egyik Lázár Ádám képviselő uré, a ki a 79. §-ban előforduló ezen szavakat: „a 80. §-banfelsorolt kivételekkel" kihagyatni kívánja; a második Gulner Gyula képviselő uré, a ki a 79. §-hoz második bekezdésül ezt kívánja beiktattatni: „a választás módját a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg". Azt hiszem, legelőször isat. háznak szavazni fog kelleni a felett, elfogadja-e a 79. §-t szemben Lázár Ádám képviselő ur módosítványával, változatlanul a bizottság szövegezése szerint, azután pedig fel fogom tenni Gulner képviselő urnak második bekezdésül javaslatba hozott szövegét. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a 79. §-t szemben a Lázár Ádám képviselő ur módosítványával változatlanul fentartani a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik e szakaszt változatlanul fentartani óhajtják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A ház többsége változatlanul elfogadta a szakaszt és igy Lázár Ádám képviselő ur módosítványa elesett. Kérdem most a t. házat, méitóztatik-e Gulner Gyula képviselő urnak második bekezdésül javaslatba hozott szövegét elfogadni, igen vagy nem? ! (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik