Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-215

374 215 országos ülés máresring 59. 18SS. zati kör összébb szorul, e kérdés elintézésénél épenséggel nem eshetik döntő súlylyalamérlegbe, annál inkább nem, mert meggyőződésem szerint abban sincs igaza Körösi t. barátomnak, hogy ezáltal a városi önkormányzati szervezetben valami nagyobbszerü, lényegesebb változás idéztetnék elő. Felhozatott a vita folyamában az is, hogy ha már a városi rendőrkapitányok kineveztetése ezéloztatik, sokkal helyesebb volna az ez iránti jogosítványt nem a főispánra, hanem magára a ministerre ruházni. Részemről e nézetet sem tehetem magamévá, mert mint ép az imént említettem, e diepositiónak nem czélja a városi rendőrkapitányt és rendőrséget kiszakítani az önkormányzati szervezetből s az ezen körülmény által adott helyzetnek leginkább az a megoldás felel meg, ha a városi rendőrkapitány a törvényhatósággal állandó és közvetlen contaetusban álló főispán által neveztetik ki. Megjegyezem még, hogy mint Körösi t. barátom is említette, a minister älcali kinevezés bizonyos értelemben a rendőrség államosítását jelentené és egyebek között azon consequentiával is járna, hogy az ezzel összekötött költségeket az államnak kellene viselnie. Pedig az államosítás aligha lehet ezélzatában épen Körösi t. képviselőtársamnak s általában azon képviselő uraknak, kik a rendőrkapitány kinevezését épen a városi önkormányzat szempontjából perhorresealják és támadják meg. De, t. ház, habár nézetem szerint — mint már szerencsém volt ismételve rámutatni — a rendőrkapitány kinevezése folytán a városi önkormányzatban lényeges változás nem is áll a na be: részemről sem tartom kizártnak azon lehetőséget, hogy maga azon körülmény, hogy a rendőrkapitány állandó kinevezés, a többi intézkedési hatáskörrel biró tisztviselő pedig időnként megújuló választás alapján nyerik megbízásukat, maga ez is kivált ott, hol az összműködés első alapfeltételét képező egyöntetűség hiányzanak, igen könynyen hézagokat, sőt ellentéteket támaszthatna a szervezet működésében. Nehogy ebből akár az állam, akár a városokra nézve káros visszásságok merüljenek föl: a 80. szakaszhoz egy módosítványt vagyok bátor benyújtani, melynek értelmében a belügyminister felhatalmazandó lenne, hogy a kinevezendő városi rendőrkapitányok hivatali és szolgálati viszonyát a városi törvényhatóságokkal szemben a törvény korlátai között szabályrendelettel rendezze. Kérem a t. házat, hogy e 80. szakaszt e módosítványnyal együtt elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Szathmáry György jegyző (olvassa): „A 80. §-hoz új bekezdéssel vétessék fel a következő szerkezet: A rendőrkapitányok hivatali és szolgálati viszonyait a törvényhatósági joggal bíró városokkal szemben a belügyminister a törvény korlátai közt kibocsátandó rendelettel szabályozza". Lázár Ádám: T. ház! Igen természetesnek találom, hogy az előttem szólt és módosítványt beterjesztő t. képviselőtársam, mint a kinevezéssel kapcsolatos állami közigazgatás híve, még tovább megy, mint a ministeri javaslat. Nem is szándékozom e részben vele, mint az önkormányzati elvnek híve, vitatkozni, ezen kérdés már itt a házban ismételve bővebben megvitattatott; szorítkozom tehát, kizárólag a tárgyalás alatt lévő 79. és 80.§§-ra. Miután ezen törvényjavaslat 2. §-nak elfogadása ugy a 3. §, valószínű elfogadása által az önkormányzati jog biztosítottnak tekinthető; ezzel szemben az 57. §. szintén elfogadtatott s ha a tárgyalás alatt levő ezen szakaszok egyik vagy másik irányban történendő módosítás nélkül elfogadtanának, igen természetes, hogy mind ezen önkormányzati jogok illusoriussá válnak azon főispáni túlnyomó hatalommal szemben, mely nemcsak megváltoztatási, hanem megsemmisítési hatáskörrel is fel van ruházva. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ennek ellenében, t. ház. nekünk, kik a valódi önkormányzat hívei vagyunk, szoros kötelességünk, a közigazgatást a 48-ki törvények szellemében tovább fejlesztve, oly intézkedésekről gondoskodni, melyek által az adott körülmények és a közviszonyok változására való tekintettel, legalább ezen önkormányzati jogot képesek legyünk kellőleg biztosítani. (Helyeslés a ssélsŐ baloldalon.) T. ház! Miután a vármegyék szerkezete, szemben a városok szerkezetével különböző anomáliát foglal magában : elég legyen röviden csak arra utalnom, hogy mig a vármegyék államilag dotáltainak s azoknak állami közegek által történendő kinevezés folytán való vezetése, általában indokolható lenne, addig a városoknak, melyek az állam részéről nem csak, hogy segítségben sem részesülnek ; sőt a számos teendőket, különösen a felszaporodott rendőri és iparhatósági teendőket önerejükből saját költségükön tartoznak végeztetni s a mennyiben nem végeztethetnék, pótadó kirovásával is kell segíteniök magukon, e tekintetben igen méltányos, hogy nekik ezen teendők ellátására, a mennyiben saját erejükből nem telnék, némi pótlék adatnék. (Helyeslés a szélső baloldalon. De e szakaszban különös figyelmet érdemel a tiszti állások betöltése. Miután a rendőrkapitány állására nézve Körösi t. képviselőtársam részint a régi gyakorlat, részint az újabb időben fennálló hivatali teendőkre tekintettel, igen helyesen emelte ki a múlt és jelen közti különbséget, megvallom, részemről az ellenkező conclusióra jutását vártam és óhajtottam volna, hogy különösen Debreczenről szólva' s annak érdekeit szem előtt tartja, az