Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-215

215. országos ülés márczins 29. 1SS6. 373 tényleg fenforognak, orvosoltassanak, az az én módosítvány ómnak jogosultságát és ezélszerűségét aligha fogja tagadni. Ez indokokból, t. ház, bátorkodom az előbb említett indítványt, mely nem támadja meg közvetlenül a szakaszt, hanem egy új 2. bekezdést hoz javaslatba, következő szövegezéssel, elfogadásra ajánlani. A 79. §. 2. bekezdése gyanánt tétessék: „a választás módját a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg." Zárom t. ház, igénytelen felszólalásomat avval, hogy mindaz, a ki barátja a választás tisztaságának és annak, hogy a bizottsági közgyűlésen a a tisztviselők választása alkalmával a független meggyőződés szabadon nyilatkozhassék, az nem fogja benyújtott indítványomtól a támogatást megtagadhatni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnökl A módosítvány fel fog olvastatni. Törs Kálmán jegyző (olvassa a móäosíttányt). Lázár Ádám: T. ház! Mindenekelőtt bátor vagyok a t. házat arra kérni, hogy miután ezen törvényjavaslatnak 3. §-a a tárgyalás kezdetén Irányi képviselőtársunk indítványára a 80. §-al határoztatott együtt tárgy altatni, a 79. §. pedig szintén a 80. §-al van kapcsolatban, arra kérem a t. házat, méltóztassék a jelenleg tárgyalás alatt levő 79. §-t szintén együtt tárgyalni a 80. §-al, a mennyiben én is együttesen szándékozom megtenni módosítványomat a 79. § ra, mely által esetleg a 80. §. is módosíttatnék. Ennélfogva kérem a házat, hogy a 79. és 80. §-okat együttesen tárgyalni méltóztassék. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Az ellen magam részéről nem teszek kifogást, hogy e két szakasz együttesen tárgyaltassék. De ha már e miatt felszólaltam és miután akár együtt tárgyaltatik e két szakasz akár külön — a Gulner t. képviselő ur indítványa mindenesetre tárgyaltatik — erre nézve kívánok röviden nyilatkozni. Nem tehetek róla, de engem nem ijeszt el nézetein nyilvánításától az, hogy Gulner képviselő ur mind azokat, a kik nem értenek vele egyet, megakarta azzal bélyegezni, hogy a választás tisztaságát és függetlenségét nem akarják. Lehetnek eltérő nézetek az egyik és a másik irányban, de azért, mert valaki nem ért velünk egyet, azt megbélyegezni akarni oly dolog, a mit a magam részéről visszautasítok. (Helyeslés jobboldalon.) A mi már magát a kérdést illeti, a titkos szavazás előnyei és hátrányai felett elvi fejtegetésekbe és azoknak gyakorlati illusztrálásába magam részéről nem bocsájtkozom, mert az irányban, hogy mit tartok felőle, már sokszor nyilatkoztam, ugy általános, mint hazai speciális szempontból és épen azért, mert ezen nézetemhez ma is ragaszkodom, arra kérem a t. házat, hogy a törvényhatósági választásokat, illetőleg méltóztassék ' azt a dispositiót, a mely a 84. §-ban foglaltatik s a mely nem egyéb, mint az 1870: XLII. törvényczikk illető rendelkezésének meghagyása, jövőre is megtartani. (Helyeslés jóbbfelöl,) Az 1870-iki törvényhozás is tudta azt, hogy miért állapította meg igy a szavazás módját éa én semmiféle indokot sem látok arra, hogy ez megváltoztattassék. De különben még a legkevésbé tudnám elfogadni épen azt, hogy ezen kérdés eldöntése a statútumokra bizassék. Ha áll az — a mi nem áll — hogy tiszta és független választás nyilvános szavazással nem lehet, titkos szavazással pedig mindenesetre lesz, akkor ezt imperative kell kimondani. De azt mondani, hogy minden egyes megyére bizassék, hogy mit akar e kérdésben csinálni, szerintem minden lehető módok közt a leghelytelenebb. (Helyeslés jobbfelol.) Én tehát igen kérem a t. házat, hogy Gulner Gyula képviselő ur módosítványát elfogadni ne méltóztassék. (Helyeslés jobbfelol.) Elnök l Minthogy indítvány tétetett az iránt, hogy a 79. §. és 80. §. együttesen tárgyaltassék, kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen indítványhoz hozzájárulni? (Igen!) Ennél fogva a 79. és 80. §. együtt tárgyaltatik. Méltóztassék tehát a 80. §-t meghallgatni. Szathmáry György jegyző [olvassa a 80. §-í). Tibád Antal: Már az általános vitában kifejezést adtam azon nézetemnek, hogy részemről a törvényjavaslat egyik leghelyesebb intézkedésének a 80. §-ban elősorolt tisztviselők és ezek közt főleg a városi kapitányok kinevezését tartom. Meggyőződésem szerint ezen rendelkezés, kivált két irányban válhatik igen üdvös eredmények forrásává. Nevezetesen egyfelől az által, hogy a kormánynak alkalmat szolgáltat arra, hogy a rendőri ügyek intézésébe közvetlenebbül és mélyebben betekinthessen, az állami érdekek helyesebb megóvását és hatályosabb érvényesítését teszi lehetővé, másfelől pedig az által, hogy a rendőri ügyek vezetését a helyi tényezők zsibbasztó befolyása alól nagy részben emancipálja, :-! városi élet helyesebb irányú és gyorsabb fejlődésének válhatik hatályos tényezőjévé. (Helyeslés jobbfelöl.) És egész őszintén megvallom, t. ház, hogy a mik e tekintetben a törvényjavaslat ellen a vita folyamában elmondattak s most Körösi Sándor képviselőtársam által ismételtettek, legkevésbbé sem alkalmasak arra, hogy engem az ez irányban táplált meggyőződésemben megingassanak; mert az a sokszor hánytorgatott autonómia, utóvégre sem önczél, hanem csak eszköz magasabb czélok szolgálatában s ebből kifolyólag azt hiszem, hogy azon körülmény, hogy a rendőrkapitány a főispán által neveztetik ki s ennek folytán az önkormány-