Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-213
213 országos ülés márczins 26. 1886. 831 egészen azon időig, melyben ama hires compromissum a főrendiháznak némely elemei és a kormány közt létrejött. Ezen időt követőleg én részt vettem néhány főrendiházi barátomnak egy oly tanácskozmányáhan, melynek czélja volt megállapítani a módozatokat arra nézve, hogy ezen eompromissum, mely az olygarchicus szervezetet megállapította, megbuktattathassék. {Élénk helyeslés és tetszés a haloldalon.) És magán érintkezésemben — hivatkozhatom a főrendiház minden egyes tagjára — a dolog minden stádiumában egy perczig sem szűntem meg főrindiházi ismerőseimet óva inteni, hogy ez a megoldás, melyet a készülő eompromissum czéloz, sem magának a főrendiháznak, sem az országnak, sem alkotmányunknak javára nem lesz és hogy én azzal semmi körülmények között megbarátkozni, vagy pactálni nem fogok. (Zajos helyeslés és hosszan tartó tetszésnyilatkozatok a baloldalon.) Ez az, a mire súlyt fektettem, mert ez tévedést tartalmaz. Különben t. ház, még csak egyet kívánok megjegyezni. (Halljuk/ Halljuk!) A képviselő ur ezen egész pártot, melynek ő, mint helyesen monda, már a jelen országgyűlés kezdete óta nem tagja és annak egész eljárását megtámadta. 0 a mi eljárásunkban hibáztatja a túlságos subjectivitást, a pactálást heterogén elemekkel stb. és ezzel szemben felállítja az ő eszményeképen a szakszerű ellenzéket. No, t. ház, valóban nem utolsó jelenet volt az, midőn a t. ház előtt egy pártonkívüli ellenzéki képviselő a szakszerű ellenzék ideálját állítja fel felszólalásában és ugyanazon beszédében, hogy a tőle várható szakszerű ellenzék mintaképét tettleg is bemutassa, felváltva egy kicsit hízeleg a t. függetlenségi pártnak, (Igaz! ügy van! a baloldalon. Felkiáltások a szélső balon: Hiába!) hogy annak tetszését megnyerje ellenünk ; (Ellenmondás johbfelől) mert folyton hangoztatja az ő álláspontjuk helyességét. A mi pedig minket illet, nem az általunk felállított elveknek, nem az általunk tett indítványnak, nem a általunk elmondott beszédeknek tartalmát veszi kritika alá, hanem minden egyes kiszakított mondatnak indokát és titkos czélzatait keresi, szóval áradozik a subjectivismus és személyeskedéstől. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ezen előzmények után talán nem fog minket elitélni az ország közvéleményének azon része, a melyre eddig támaszkodtunk és a melyre támaszkodni fogunk a jövőben is, hogy ha mi nem az ő eljárásán veszünk példát, hanem bátorkodunk a mi módszerünket, ugya mint eddig tettük, nyiltan és loyalisan követni ezentúl is, (Elénk helyeslés és tetszés a baloldalon.) B. Andreánszky Gábor: T. ház! Kötelességemnek tartom itt felszólalni; (Nagy zaj. Halljuk!) mert a t. képviselő ur az én helyeslésemet gróf Apponyi Albert képviselő ur beszédének egy részére, a melyet ő felolvasott, arra használta fel, hogy compromittálni akarta vele gróf Apponyi képviselő urat. (Zajos derültség jobbfelöl.) Kötelességemnek tartom az ellen tiltakozni, hogy bármilyen helyeslés, bármely oldalról jöjjön, hogy äz azon beszédre legkisebb világot vessen; mert ha kedvem jönne például Chorín t. képviselő urnak szavait helyeselni, csak nem fogják őt azért antisemitának tartani. (Derültség.) Én igen furcsának tartom, hogy a t. képviselő ur a főispánok mellett kardoskodik. Hiszen épen főispánnal neki volt a legnagyobb baja, hiszen ő megmondhatja, hogy mi történt és mit vittek végbe a választásoknál ellene, mikor még hű követője volt azon pártnak, melyet megtagadott. (Felkiáltások jobbfelől: Ez nem személyes kérdés!) Még egy megjegyzésem van. A t. képviselő ur gúnyolódott az én liberalismusommal. Én a liberalismus szót soha nem használtam, nem szédelegtem, nem éltem vissza vele; pedig állítom, hogy a szabadságot és népet jobban e házban senki nem szereti, mint én. (Zaj jobbfelöl. Helyeslések a bal- és szélső baloldalon.) Pulszky Ágost: T. ház: (Felkiáltások baloldalon :Eláll!) Engedelmet kérek, hogy egy köteles nyilatkozatot tehessek, (Felkiáltások halfelől: EláV!) valamint félremagyarázott szavaim miatt és személyes kérdésben felszólalhassak. Először, t. ház, gróf Apponyi képviselő ur azon nyilatkozata. (Félkiáltások balfelöl: Nem szükséges!) Hogy mire van szükség, azt megtudom ítélni és megtudja ítélni a t. ház. Gróf Apponyi t. képviselő urnak nyilatkozata, hogy addig, mig a főrendiház szervezéséről szóló törvényj avaslat tárgyalása e házban folyt, nem vett részt egy általában semmiféle tanácskozmányban, ámbár a személyes érintkezést főrendiházi barátaival — a mi igen természetes — meg nem szakította; hanem azután, mikor a felső házban a eompromissum elfogadtatott, igenis arra törekedett minden módon, értekezletekben is, hogy e eompromissum megbuktattassék. El kell fogadnom szükségképen azon nyilatkozatát és elismernem, hogy a mennyiben nyilatkozatom ily félreértésen alapult, ennek elismerésével tartozom neki és őszinteségének. (Helyeslés.) Ámbár, t. ház, nem ezen nyilatkozatra, hanem a dologra nézve bátorkodom annyit megjegyezni, hogy a t. képviselő ur több izbeu, hajói emlékszem, itt a házban is történt felszólalásai alkalmával is, ismételten kifejezte azon nézetét, hogy a kevés kinevezett a főrendiházban mindig jobb, mint a sok kinevezett (Zaj és felkiáltások balfelöl: Ez nem személyes kérdés /) és hogy az így szervezett főrendiház mindig jobb, mint az eredeti javaslatban contemplált főrendiház. (Felkiáltás balfelöl: Ez nem személyes kérdés.) Nem is mondom, hogy ez a személyes kérdés. A mi már a személyes kérdést illeti, a t. képviselő ur megtámad engem, hogy midőn kimon42*
