Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-213

gg2 213. országos ölés márezins 26 1886. dom, hogy én szakszerű és tárgyszerű ellenzéket kívánok, magam a legszélső subjectivismusba esem, hogy hizelgek az igen t. szélső baloldalnak. Engedelmet kérek, én ugy tudom, hogy az, a ki kijelenti, hogy 16 vagy 18 év óta mindig egyenes ellentétben áll véleményeikkel; a ki kijelenti, hogy az ő politikájuk alapján sem helyesen, sem bölcsen politikát elrendelhetőnek és irányozható­nak nem tart, az nem hízeleg. (Ugy van! Zaj a hal- és szélső baloldalon.) Egyébiránt engedjen meg a t. képviselőház én nem értek az egyéni hizelgéshez, de nem értek a hizelgéshez pártokkal szemben sem (Mozgás balfelöl. Tetszés jobbfélöl) és nem értek mindenek­előtt a hizelgésnek azon mesterségéhez, mely a helyeslésben nyilvánul, oly phrásisok és oly politi­kai magatartás iránt, (Zaj a baloldalon) melyek a magunkéival directe ellenkeznek. (Helyeslés jobb­félöl.) Elnök: T. ház! Szólásra többé senki sin­csen följegyezve ; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bi­zottság előadóját, továbbá Horánszky Nándor és Chorin Ferencz t. képviselő urakat. (Nagy zaj. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Az ülést folytatjuk. A bizottság előadóját illeti a szó. Dárdai Sándor előadó: T. képviselőház! (Halljuk!) Ezen, mondhatom némileg denaturali­sált vita után csakugyan, igen háládatlan munkát végeznék, ha a főispáni hatáskörnek szakszerű vitatásába bocsátkoznám. Engedje meg ennél­fogva a t. képviselőház, hogy én szorítkozzam a két beterjesztett indítványt illető észrevételeimre és a bizottság nevében teendő nyilatkozataimra. (Halljuk!) Az egyik indítvány az, melyet Chorin Fe­rencz t. képviselőtársunk nyújtott be és a mely az 57. §. B) pontjának elhagyására vonatkozik. T. ház! E kérdésre vonatkozólag a bizottság épen ugy,miní a kormány,csak azon álláspontot fog­lalta el, hogy lehetővé kívánta tenni az akkor már nagy mértékben nyilvánult aggályoknak elhárítását, egy oly szövegezés által, a mely ezen aggályokat — mint ezen B) pontból kitűnik — a birói füg­getlenségnek garantiáit képező 1869: IV. tör­vényezikk és 1871: VIII. törvényezikk épségben és érintetlenül hagyásának kimondásával, lehető­leg eloszlassa. Minthogy azonban ennek daczára a felmerült aggályokat eloszlatni nem sikerült és maga a kormány is hajlandónak nyilatkozott ezen rendelkezéstől elállani: én a bizottság nevében ezen indítványhoz hozzájárulok, annál is inkább, mert azt hiszem, hog.y a kormánynak lesz módjában azon czélt, melyet el akart érni ezen B) pont által, ott, hol annak inkább is van helye, tudniillik az igazságügyi törvények keretében, megoldani. (Helyeslés a jobboldalon.) És most áttérek t. ház a második indítványra, melyet Horánszky Nándor t. képviselő ur terjesz­tett be. Halljuk!) Valóban t. ház, erre alig van egyéb mondani valóm, minthogy kiszámíthatatlanok az önök útai. Midőn önök azt hirdetik és pártállásukként jelezik azt, hogy állami administratio terén állanak: akkor e gy °ly határozati javaslatot terjesztenek be, melylyel a bizottságot arra akarják utasítani, hogy az 1870: XVII. törvényezikk pontjára vál­toztassa vissza a törvényjavaslatot, tehát arra az álláspontra, a melyet önök mindig rossznak hirdet­tek. Ez csakugyan azt hiszem, egyedüli példa a parlamentnek történetében, hogy egy párt hatá­rozati javaslatában azt kívánja kimondani s arra utasítani a bizottságot, a mit ők eddig rossznak nyilvánítottak. (Ugy van! jobbfelöl.) Ha ebben akár politikai bölcseséget, akár haladás utáni törekvést látnak, akkor én a magam részéről nem tudom, hogy mi a reactio. Nem akarok azonban ezzel oly súlyos vádat emelni önök ellen, mert önök csak beszélnek a nagy conceptiókról és megelégesznek azzal ily apró ne­hézségeket gördíteni utunkba, de ép ezért igen természetesnek találom, hogy önök csak sysiphusi munkát végeznek. A mely sysiphusi munka — elismerem — nagyon háládatlan lehet, mert midőn nagy fáradsággal felhúzzák és felgörgetik a nehéz súlyt, mikor visszagurul, mindig egy-egy póttag megugrik előle. En tehát e határozati javaslathoz hozzá nem járulok és kérem a t. házat, méltóztassanak az eredeti szöveget Chorin Ferencz t. képviselőtársam indítványával elfogadni. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) Horánszky Nándor: T. képviselőház! Halljuk ! Halljuk! balfelöl.) Lehetőleg rövidre sza­bandó zárbeszédemben igyekezem egy felől a mai vita folyamán magára a javaslatra vonatkozólag objeetive tett észrevételekre válaszolni, másfelől pedig az egész vita eredményének — hogy ugy fejezzem ki magamat — miutegy mérlegét felállí­tani, hogy abból azután a vég consequentiákat határozati javaslatom, illetőleg indítványom mellett levonhassam. Mielőtt azonban ezt tenném, legyen megen­gedve nekem, hogy mindenek előtt t. képviselő­társam Pulszky Ágoston urnak (Halljuk!) iménti felszólalására egypár észrevételt tegyek. (Halljuk!) T. képviselőház! Az ország közéletére jellemző az, hogy azon felszólalás, a mely itt az imént elhangzott, az igen t. kormánypárt tagjaitól oly kiváló tetszésben és helyeslésekben részesült. Hogy szakszerű előadása tette-e ezt, vagy azon támogatás, a melyet a szakasz fentartása érdeké­ben kifejtett, avagy azon új ellenzéki pártalaku-

Next

/
Thumbnails
Contents