Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-212

212. országos ülés märezins 24. 1886. 319 A mi már most a kérdést illeti, én megvallom, j azt hittem, hogy a nagy általános vita után ezen egy szakaszra két napot elégnek méltóztatnak tartani. (Ellenmondás balfelől.) Sajnálom, akkor méltóztassanak folytatni ; én nem óhajtom, hogy a bezárás iránt, bár szabály szerint történt, kimondott végzést fentartsuk. Óhajtom, hogy a többség azt fentartani ne kívánja; mert nem szeretném, bár minden alap nélkül, hogy az mendathassék, hogy a többség Isten tudja, miféle fogással akart élni. (Helyeslés johbfelől.) De akkor talán szabad lenne kérni; (Nagy zaj balfelől) — igy nem értjük meg egymást és még önök haragusznak, hogy nem hallanak a lármától, pedig magok csinálják — mondom, talán szabad volna kérni, hogy mégis tekintettel arra, hogy még sok dolga van a törvényhozásnak, holnap tartanánk ülést. (Helyeslés jobbfelöl. Ellenmondás balfelől. Nagy zaj.) Elnök! Méltóztassanak a képviselőház elnökét meghallgatni. (Halljuk!) Gr. Apponyi Albert és többen ugy méltóztattak nyilatkozni, hogy nem hallották azt, a mit mondtam. Kötelességemnek ismerem a dolgot előadni ugy, a mint történt. {Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház ! Midőn gr. Apponyi Albert nagy érdekű beszédét befejezte, én hangosan, a mennyire csak tudtam, kérdeztem: kiván-e még valaki a tárgyhoz szólani, igen vagy nem ? (Felkiáltások balfelől: Be nem hallottuk!) Hogy egyes képviselő ur mit hall, mit nem, azt én nem tudom megítélni. Én oly hangosan szóltam, a mennyire csak lehet. (Nagy zaj.) Előbb meg kérdeztem az ellenzéki jegyző urakat: van-e valaki szólásra feljegyezve? és miután azt a feleletet nyertem, alehető legnagyobb hanggal kimondtam, hogy nincs, hogy a vitát bezárom. (Félkiáltások balfelől: De nem hallottuk!) Én megkértem egy párszor a képviselő urakat, mielőtt ezt kimondottam, hogy méltóztassanak meghallgatni, de a képviselő urak nem akartak hallgatni, hanem a képviselő urak folytonosan zajongtak. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Én tehát egész törvényesen, a házszabályok értelmében jártam el és ezt kijelenteni a magam részéről kötelességemnek tartottam. (Helyeslés a jobboldalon.) Madarász József; A házszabályokra hivatkozva kérek szót. (Halljuk!)Megengedem, hogy az elnök ur teljesen igazoltnak hiszi a határozat kimondását: én azonban mégis azt tartanám tanácsosnak, ha a ministerelnök ur közvetítő indítványa szerint, miután a határozat kimondását sokan nem hallották, ugy vétetnék az elnök ur kijelentése, mintha az nem történt volna. Én, t. ház, constatálni vagyok kénytelen, hogy a mikor gróf Apponyi Albert képviselő ur beszédét befejezte két óra már elmúlt. (Felkiáltások jobb felől: Az mindegy!) Azt is tudom, hogy a házszabályok megengedik, hogy az { | ülés vége előtt, a mi a házszabályokértelmében ezen ülésszak elejénkét órában állapíttatott meg, egy negyed órával kérhesse kire a sorrend került, hogy beszédét más napra tehesse át, vagy hogy ha tovább szólana, őt kihallgassák. A ministerelnök urnak, vagy bármely más ministernek két órakor is van joga kérni a háztól, hogy engedje meg, hogy szólhasson, mert a ministeri nyilatkozatokat nem vesszük ugy, mint a felszólalást, hanem mint felvilágosítást. Ma, midőn gróf Apponyi Albert képviselő ur beszédét befejezte, valóban oly zaj támadt az elnöki szék előtt, hogy ha bejelentetett is a jegyzők által, hogy szólásra senki sincs feljegyezve, azt hallani nem lehetett. Azonban, a mint tudott most az elnök ur hangosan beszélni, épen ugy kellett volna a határozatot is kihirdetni. (Zajos ellenmondások jobbfelőli) t Én arra kérem a t. képviselő urakat, hogy méltóztassanak kihallgatni, mert én csak az igazságot akarom mondani s ki ezt [nem akarja meghallgatni, nem dönthet méltányosan e kérdésben. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon. Nagy zaj jobbfelől.) Én tehát azt állítom, hogy az elnök urnak azon kérdését, hogy óhajt-e még valaki a tárgyhoz szólani, oly hangon kellett volna a házhoz intézni, hogy azt mindenki meghallhassa. (Nagy zaj és ellenmondás jobbfelől.) Ezek után az igazságosság és méltányosság érdekében arra kérem a t. házat, hogy miután sokan vannak a képviselő urak közt, a kik az elnök ur kérdését nem hallották, a ministerelnök ur közvetítő indítványát elfogadni méltóztassék. (Helyeslés szélső balfelől. Ellenmondások jobbfelől.) Elnök : Én constatálni kívánom, hogy a házszabályok értelmében jártam el. Különben erőszakot gyakorolni sem jogom, sem szándékom nincs. Ha a t. képviselő urak nagyon ragaszkodnak ahhoz, hogy a vitát folytassuk, én a magam részéről kénytelen vagyok beleegyezni. Csak azt kívánom megjegyezni, hogy én tökéletesen helyesen és correctül jártam el (Élénk helyeslés jobbfelől) és csak azon nagy tiszteletből, melylyel a ház iránt viseltetem, egyezem bele az elnöki enunntiatió meguiásításába. (Helyeslés.) Irányi Dániel I T. ház! Én nem akartam és nem is akarok a mai vitában részt venni, tehát személyesen nem szenvedtem sérelmet. A t. elnök ur azt mondja, hogy tökéletesen correctül enuntiált. Bocsánatot kérek, t. elnök ur, az enuntiáláshoz szükséges, hogy a ház tagjai meghallhassák. (Helyeslés a bál- és a szélső baloldalon.) Abban remélem nem fog kételkedni a t. elnök ur, ha t>zt mondjuk, hogy mi nem hallottuk az enuntiátiót. De maga az elnök ur is azt méltóztatott mondani, hogy zaj volt, zajban pedig nem szabad enuntiälni. (Ugy j van! a bal- és a szélső baloldalon.) Azért van az