Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-212
320 213. orszíigos üléB márczlus 28. 1886. elnöknek oly nagy hatalma, a minővel őt a házszabályok felruházzák, hogy csendet csináljon, mielőtt a határozatot kimondaná. (Helyeslés a baloldalon.) Ennélfogva csak arra kérem az igen t. elnök urat, ne méltóztassék jövőre hasonlóképen eljárni, ne hogy hasonló felszólalásokra alkalmat adjon. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csak egy pár szót akarok mondani. (Halljuk! Halljuk!) Mindenek előtt megkívánom jegyezni, hogy alig lehet azt mondani, hogy zajban nem szabad enuntiálni; mert akkor, kivált ha az óra kettő felé jár, a mi házunkban úgyszólván sohasem lehetne határozatot kimondani. (TJgy van! TJgy van! jobbfelől.) Mert, a mint a szónok, a kit utolsónak tartanak, leül; képviselőtársaink igén nagy része nagy zajjal rákezdi: „Holnap!" és nyomul az ajtó felé, ugy, hogy ha az elnöki enuntiatiót én, ki igen jó hallással dicsekszem, meg akarom hallani, kénytelen vagyok az elnöki szék elé menni. (Ugy van! jobbfelől.) Ha tehát azt akarjuk, hogy a félreértések e tekintetben elkerültessenek, ne vádoljunk senkit, hanem mindnyájan adjuk egymásnak szavunkat, hogy addig, mig az elnök nem enuntiált, soha nem zajongunk és nem mozgolódunk. (Derültség és helyeslés.) Akkor aztán ily dolgok nem fognak történni. A mi már magát a dolgot illeti, nem hiszem ugyan, hogy a t. elnök ur védelemre szorulna, de azt gondolom, be kell látnunk, hogy az adott viszonyok közt a t. elnök ur egészen correcte és helyesen járt el. (Élénk helyeslés.) Sokkal nagyobb súlyt fektetek arra, a mit már az imént is mondottam, hogy tudniillik ne mondhassák, hogy a vitát a többség Isten tudja miféle mesterséggel akadályozza, sem hogy magam is ne kérném a t. elnök urat, méltóztassék a történtek után belenyugodni abba, hogy a vita folytattassék, (Általános élénk helyeslés) mégpedig mivel, mint hallottam, sokan már másképen disponáltak idejökkel, nem holnap, hanem holnapután. (Általános élénk helyeslés.) Elnök: T. ház! (Nagy zaj. Halljuk!) Gróf Tisza Lajos: Senki sem hallgatja az elnököt; folyton zajognak, azután megint azt fogják mondani, hogy nem hallották az enuntiatiót. (Ugy van! Halljuk! Halljuk!) Elnök: T. ház! (Halljuk!) Köszönettel veszem a ministerelnök ur nyilatkozatát. Azonban bátorkodom megjegyezni, hogy nincs oly elnök — és pedig nem olyan, a ki annyira tapasztalatlan, mint én, hanem a leggyakorlottabb is — a ki, midőn valamit és pedig a tőle kitelhető legnagyobb hangon enunitál, ha enuntiatiója ellen felszólalás nem történik, azt ne higyje, hogy enuntiátióját meghallották. (Igaz! Ugy van!jobbfelől.) En is azt hittem, hogy kijelentésemet mindenki hallotta, mert a lehető legnagyobb hangon mondottam. (Általános helyeslés.) Következik a holnaputáni napirend megállapítása. Napirenden lesz a törvényhatóságokról szóló törvényjavaslat 57. §-ának folytatólagos tárgyalása. (Élénk helyeslés. Felkiáltások: Éljen az elnök!) Az ülés 10 órakor fog kezdődni. Ezzel az ülést bezárom. (Ás ülés végződik délután 2 óra 50 pereskor.)
