Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-212

312 '212. országos ülés március 24. 1886. — nem teljesen egészséges alapon állanak: de ha ] ez igy van, vájjon kit illet e tekintetben első sor- i ban a felelősség? (Bulijuk!) Halljuk!) És hol kell a gyógyítást megkezdeni? Vájjon nem a kormány­zat es a kormányzó többség nyomja-e reánk és az egész epochára a maga bélyegét? És vájjon mél­tányos és igazságos követelés-e az, hogy addig, mig ÍÍZ a tényező, a mely hivatva van a zászlót előre vinni, a mely hivatva vau a nemzet törvény­hozási és politikai tevékenységének irányát meg­határozni és kitűzni, mig ez a tényező egy kényel­mes opportunismusnak bő köpenye alá mindenféle hatalmi támaszt nusga körül csoportosítani képes, igazságos-e azt követelni, hogy a kisebbség, az t ellenzék állítson fel a maga körében bizonyos j tantételeket és excommunieáljon mindenkit, a ki j azokhoz föltétlenül nem alkalmazkodik ? (Ugy van ! | Ugy van! balfelöl.) Én, t. ház, addig, mig önök meg nem győznek arról, hogy például Láng Lajos és gróf Andrássy Manó képviselő urak terrnészetsz rtíleg egy párthoz I tartoznak; (Élénk derültség a bal- és a szélső bal­oldalon) addig, mig önök meg nem győznek arról, hogy az elvi álláspontnak teljesen identicus volta tartja egy párt soraiban, példának okáért Chorin Ferencz és Koszival István képviselő urakat. (Élénk tetszés, helyeslés és éljenzés a bal- és a szélső baloldalon) mondom addig — és ezeket a példákat szaporít- j hatnám majdnem a végtelenségig — addig— mon­dom — a t. túloldalnak az a szemrehányása, hogy az ellenzék soraiban minden egyénnek teljes homogenitása hiányzik, rám megvallom, a comicum azon legmagasabb benyomását teszi, melyet Láng Lajos t. képviselőtársam ma reánk alkalmazni kívánt. így állana a dolog, t, ház, hogy ha az egy­más mellé került elemeket csak egész felületesen a szerint vizsgáljuk, a mit róluk feltenni lehet. I)e most t. ház, vizsgáljuk a tényeket. A t. kor­mány 1875-ben átvette a kormányzatot a nélkül, hogy az általa képviselt irányra nézve az ország elé határozott nyilatkozattal lépett volna és kerülte a határozott nyilatkozattételét e tekintetben min­dig a választások előtt. Minden momentuosus nyi­latkozat a kormánypárt és fejének részéről a választás után szokott történni. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Hisz az utolsó választások után is tapasz­taltuk azt, hogy a hires nagyváradi beszédben a t. ministerelnök ur egy oly programmponttal, mely pedig a választó közönségnek jogait directe és mélyen érinti, tudniillik a mandátum 5 éves meg­hosszabbításával, nem a választások előtt, hanem a választás után lépett ki a közönség elé, avval a jellemző indokolással, hogy ő nem akart előzetes nyilatkozat által a választások menetére befolyást nyerni. (Elénk derültség balfelöl.) Bocsánatot kérek t. ház, ebben az országban ugy látszik, a feje tetejére van állítva minden fo­galom. Mert hiszen a befolyás gyakorlásának az a legiegitimebb, sőt kötelességszerű módja, hogy az, ki a kormány feje, a választások előtt mondja a választó közönségnek, hogy erre törekszem, ebbe» támogassatok, ha tetszik, (Ugy van! balfelöl) vagy azért vonjátok meg támogatástokat, ha nem tetszik. (Ugy van! balfelöl.) Hogy ettől szemérme­sen visszarettenjen a t. ministerelnök ur, de ennek pótlására azután hivatalos függésnek és befolyáso lásnak minden illegitim módját felhasználj a, t. ház, ha ez is parlamentarismus, ha ez is szabadelvű kormányzás és szabadelvű alkotniánypraxis, (Ugy van! Ugy van! bálfelöl) akkor megvallom, vagy az én fogaimaim zavarodtak meg teljesen és velem együtt mindazon gyakorlati és tudományos állam­íiak és tudósoknak fogalmai, (Ugyvan! balfelöl) a kik a parlamentarismust az eszmék harcza szín­terének és a választásokat a kormány irányzatai fölötti döntés terének vették; vagy áll az, a mit elébb mondtam, hogy ez országban manapság minden parlamentarismus és alkotmányos foga­lom feje tetejére van állítva [Igaz! Ugy van! balfelöl.) De t. ház, a kormány és pártja azt mondják, hogy a saját irányzatára nézve nem teljesített programmadást helyettesíti a hosszas, most már 10 évi kormányzatnak tényei által. (Halljuk! Halljuk!) Legyen szabad ezzel, t. ház, szembe állítanom azt, hogy mögöttünk, a kik a háznak ezen padsorain ülünk, is van néhány évi ellenzéki múlt és hogy a mi tevékenységünk iránya ezen ellenzéki multuak összevetett tényezőiből elég,érthetően kidomboro­dik. (Élénk tetszés balfelől.) Állítsuk csak szembe a kölcsönös leszámolás végett azt, a mi a kormány és pártja részéről és azt, a mi a mi részünkről történt. (Halljuk! Halljuk!) A kormány azon feladatának teljesítésében, a melynek czímén a kormány gyeplőit kezébe vette, a pénzügyek rendezésének terén, oscillál majdnem évről-évre két politika közt. (Halljuk! Halljuk!) A pénzügyi bizottság jelentéseiből ez igen érdekesen volna összeállítható, hogyha valaki magának azt a fáradságot venné, ezeket egy kötetbe szedve kiadni. Hol a rideg takarékossági, hol pedig a szükségnek korlátain túlterjeszkedő beruházási politika váltják fel egymást. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Sem az egyik, sem a másik irányban nem találkozunk következetesen keresz­tülvitt rendszerrel. (Ugy van! balfelől.) A kormány­párt pénzügyi capacitásai egyre azt hirdetik, hogy pénzügyeink egyensúlyának helyreállítására a leghathatósabb és legnélkülözhetlenebb eszköz az, hogy a fogyasztási ^dókban rejlő forrásokat kellően kihasználjuk. És most már másodízben van a kormány azon helyzetben, hogy a monar­chia másik államával pénzügyi egyezményt kös­sön s azon követelés fentartásárói, hogy fogyasz-

Next

/
Thumbnails
Contents