Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-211
282 211. országos ülés m A rezías 23. I88Í. felhozni, hogy olygarchicns hatalom után törekszem és azért megyémben szerepet akarok játszani. Méltóztassék megengedni, hogy figyelmeztessem a legújabban történtekre, amelyek Németországban folytak le. (Halljuk/) Akkor, mikor a poroszlengyel tartományokra nézve az volt a kérdés, hogy hogyan lehetne azokat németekké átalakítani, Bismarck, a nagy minister azt mondta, hogy a néppel csak elkészülnek valahogy, de a nagybirtokosokkal, az olygarchákkal nehezebb elbánni, azért kínált a nagybirtokosoknak egy bizonyos összeget, hogy hagyják oda az országot. Ezt a nagy Bismarck mondta. Én pedig azt mondom, hogy voltak idők, a hol a megyékben a nagybirtokosoknak, az aristocratiának befolyására igen nagy szükség volt, még a közel múltban is, a kiegyezésnél. Ha tehát oda törekszem, hogy befolyást szerezzek megyémben, ez polgári érdem. (Helyeslés jobbfelöl.) Az pedig, hogy én ezért fogadtam volna el a törvényjavaslatot, nem áll, mert némi okadatolást is hoztam fel. Csak ezt akartam elmondani. (Helyeslés jobbfelöl.) Orbán Balázs: T. ház! Nem kívánom a főispánokra vonatkozólag a történelem és régi törvényeink tanúságait igénybe venni, Szederkényi t. barátom és Zichy Antal képviselőtársaim e téren nagyon érdekes tanulmányt tettek és meglehetősen kimerítették a tárgyat, csakhogy kénytelen vagyok az emberi ész alkalmazkodásának sokoldalúságát bámulni, mert a mig Szederkényi — szerintem helyesen — törvényeinkből az önkormányzat virágzását, Zichy a centralisatiót igazolta, szóval ellentétes következtetést vont le. Én azt hiszem, hogy Szederkényi maradt hü a történelem követelményeihez, mert sem törvényeinkben, sem történelmünkben e jelen törvényjavaslat támogatására érveket találni nem lehet, (ügy van! a szélső baloldalon.) Mellőzöm tehát az úgyis kellőleg méltatott történelmi tért s egy új terrénumra, keletre térek át, a hol igenis lehet e törvényjavaslat czélzatára analógiát találni. (Halljuk! a szélső baloldalon.) T. ház! Kelet az egyeduralom, a zsarnokok, kalifák, szultánok és sahok hazája volt régen és az most is. Csakis a hellének sugároztatták szét egy ideig a szabadság és polgárosodás áldásait. Én több ideig éltem ottan, tanulmányoztam az ottani közállapotokat, az ottani államszerkezeteket, az ottani administratiót; de merem állítani, hogy semmiféle törzsfőnököt, semmiféle sheiket, semmiféle szerdárt és semmiféle pasát soha oly korlátlan hatalommal, mondhatni egyeduralommal felruházva nem találtam, mint a minővel e törvényjavaslat, ha törvénynyé váland, a mi főispánjainkat felruházni fogja, (ügy van! a szélső halóidalon.) Mert ott a törzsfönökök és sheikek mellett ott áll a vének tanácsa, a szerdárok és a vilajeteket kormányzó pasák mellett a medslisz egyházi és világi tagjaival, ezek nélkül mitsem végeznek, mitsem rendelnek, mitsem cselekesznek. A felelősség fogalma európai értelemben ugyan nincsen kifejlődve; de azért az oly szerdárt avagy pasát, ki hatalmával visszaélt vagy túlságosan zsarolt, régebben hamar megselyemzsinórozták; most száműzik s Bruszo. Damaskus és a szigetek hemzsegnek az ilyen száműzött pasáktól, szóval ott az Önkényben is van bizonyos rendszer és korlát, melyet büntetetlenül túllépni nem lehet: ott a szokások, bizonyos hatimajumok és iradék szabályozzák a viszonyokat s nem engedik, hogy a fák az egekig nőjenek. Ámde itt hazánkban, az alkotmányosság e minta országában, a szabadságra törő XlX-ik század utófelében a főispánokat oly korlátlan hatalommal akarják felruházni, a minővel soha semmiféle keleti potentát nem birt. Én ismételve átolvastam a törvényjavaslatnak a főispáni hatáskört körülíró IV. fejezetét, ismételten megtekintettem a törvényjavaslat czímét s nem akartam szemeimnek hitelt adni, mert hát e fejezetbe foglalt intézkedések olyanok, a minőket ma már Európa egyetlen parlamentje elibe sem mernének terjeszteni, (Igaz! a szélsőbaloldalon) azok legfölebb valamely muszka ukázban találhatnának helyet. (Igaz! a szélső baloldalon.) Ilyennel egyetlen minister sem merné insultálni a törvényhozás méltóságát. E törvényjavaslat szerint a főispánoknak kegyelmére vannak kiszolgáltatva R6ICCSÍIK. &• közigazgatási, hanem az összes állami és községi hivatalnokok, azokat bármikor áthelyezheti, felfüggesztetheti, elcsaphatja, mindenikhez közvetlen rendelkezik, a megyegyülések határozatait érvénytelenítheti. f Ezután a vármegye semmi, a főispán minden. 0 a hivatalnokok felett oly hatalommal rendelkezik, a minővel soha semmiféle ültetvényes rabszolgái felett nem rendelkezett. Értelmiségünk dísze, oly nagy reményekre jogosító hivatalnok karunk kegyelemre lesz kiszolgáltatva egy ember szeszélyének. Az ily főispán, ha elsózzák a levesét, vagy valami házi perpatvar rossz kedélyhangulatba hozza: száz meg száz család existentiáját dalhatja fel. Azzal vigasztalt egyik nagytapasztalatú képviselőtársam, hogy azok a főispánok szelid emberek, nem fognak majd oly bajt okozni, mint aminőt okozhatnának; de az ily kétes értékű remediumra mi nem támaszkodhatunk, mert a korlátlan hatalom — mit e törvényjavaslat a főispánoknak adni akar — olyan, hogy azzal nem visszaélni, hanem azzal csak élnie kell, hogy következményei iszonytatók legyenek. És ha most szelídek és méltányosakig főispánjaink legnagyobb részben; de még e törvény megalkotása előtt is egynehány közülök mégis kivált erőszakos zsar-
