Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-210

210. országos ülés márezins 22. 1880. 255 részt ne vehessen, mert ez a megyei jogkör egyes | részeinek — mert a községi elöljárók bizonyos részek által vannak megválasztva — mondom, ezen részeknek mintegy érintése volna, ezek magukat a megye kebelében nem képviseltethetnék és nem vehetnének részt ezen fontos funetiónál. Én ezt a dolgot, mint ilyent tekintve, nem fogadom el a módosítványt, hanem pártolom a szöveget. (Helyeslés.) Gr. Apponyi Albert: T. ház! Én is azok közé tartozom, a kik azon nagy súlylyal biró nagy érvek daczára, a melyek különösen a községi jegyzők incompatibilitása kimondása mellett felhozattak, mégis azoknak compatibilitása mellett szavaztam, azaz nem járultam azon indítványhoz, a mely a községi jegyzőket a megyei bizottságból egészen ki akarta zárni. Tettem ezt pedig egy érvnek súlya alatt, a melyet a t. ministerelnök ur e kérdés megvitatásánál hozott fel, mely szerint ez által községi jegyzők a községekben súlyukból oly módon vesztenének, ugy hogy a kár, mely ebből következnék, nagyobb volna, mint az a haszon, mely a kizárásból származik. Most azonban nagyon kérem a t. házat, méltóztassék Gulner Gyula t. képviselőtársam módosítvanyát elfogadni. Megmondom röviden, hogy miért. Elismerem, hogy azon inconvenientiák, mebyeket részben a t. ministerelnök ur, részben Szederkényi t. képviselő ur felhoztak, állanak és bizonyos mértékig súlyuk van. De midőn csak az inconvenientiák közt választhatunk és azt kell mérlegelnünk, melyik a nagyobb és fontosabb, tagadhatlanul az bir előttem a legnagyobb súlylyal, hogy ha a községi elöljárók a tisztviselők választásában részt nem vehetnek, akkor a választott elem ezen fontos jog gyakorlásánál könynyen kisebbségben maradhat. Igen, de ha ez a törvényben ki van mondva, ugy a választó közönség tehet arról, hogy ily helyzetbe ne jöjjön, tehet erről a maga szabad választásánál, olyformán, hogy nem juttatja be a megyei képviselőtestületekbe oly nagy számmal a községi elöljárókat és jegyzőket. De ha ez az argumentum áll, akkor ne méltóztassanak elfogadni a szövegben való többi megszorítást sem Mert ha fontos az a jog, hogy a tisztviselőket választhassák, nem kevésbé fontos, sőt szerintem sokkai fontosabb jog a tisztviselők felelősséggel járó működésének ellenőrzése, azoknak fegyelmi eljárás alá vonása s ellenük a vizsgálat elrendelése és hivatalból való felfüggesztéséhez való hozzájárulás joga. Miért hozatott be e megszorítás a törvénybe! Azért, mert érezték a törvény alkotói, érezte a kormány, midőn a törvény ily szövegezését javasolta, érezte a közigazgatási bizottság, hogy a községi jegyzők, elöljárók és a megyei tisztviselők közt csakugyan hierarchicus viszony forog fenn, mely ezeknek hivatalos működése megítélésére nézve a hierarchicus aláj rendeltségnél fogva amazokat függésbe hozza s ennélfogva a jó administratio érdekében amazokat kizárandóknak vélte. Ha tehát e tekintetnek volt elég súlya arra, hogy a jegyzők és községi elöljárók kizárassanak az ellenőrzésből s fegyelmi vizsgálat elrendeléséből és a hivataltól való felfüggesztésből, akkor a potiori kell, hogy döntő súlylyal bírjon e tekintet oly esetben, midőn a tisztviselőnek existentiájáról, hivatalban maradásáról van szó, mely esetben sokkal nagyobb függésbe jut a tisztviselő alárendeltjeivel szemben, azzal szemben, ki felett szigorú ellenőrzést kell neki gyakorolni. A t. ministerelnök ur általános fejtegetései a függetlenségről, melyet részéről gyakran hallottunk, e tekintetben és itt conclusiv természettel nem bírnak, Örök igazságok azok, melyeket általánosságban elismerek én is, tudniillik a függetlenséget a hivatalban nem létei nem állapítja meg és hogy a hivatalban létei önmagában nem okvetetlen zárja ki a függetlenséget; de mégis vannak a függetlenségnek és függésnek bizonyos külső feltételei, melyekre a törvényhozás miniig tekintettel szokott lenni és e függésnek ily külső kifejezése, midőn a szavazástól függ existentíája és hivatalban maradása egy tisztviselőnek. Ezt, gondolom, senki sem tagadja. Ha a törvényjavaslat némely megszorításokat indokoltaknak és szükségeseknek tartott, akkor e megszorítások mellett egy érv sem hozható fel, mely nagyobb súlylyal, nagyobb nyomatékkal ne követelné ezen elemek kizárását mindazon cselekményekből, melyek ott elősoroltatnak. Ennélfogva kérem, méltóztassék a t. ház Gulner Gyula képviselőtársam indítványát elfogadni. (Helyeslés a baloldalon.) Pulszky Ágoston: Én részemről nem járulhatok Gulner Gyula képviselő ur indítványához. (Derültség abaloldalon. Mozgás. Felkiált.ísokjóbbfelöl: Halljuk! Hdlju

: :) Nem járulhatok pedig egyszerűen azon oknái fogva, mert a képviselő ur sokkal többet bizonyított, mint a mit bizonyítani a kérdésre vonatkozólag lehet. Ha tudniillik áll az, a mit a képviselő ur bizonyított, akkor a képviselők választása, mit egyébiránt részemről szívesen megengedek, nem czélszerű s akkor azok kinevezésének módjához kell folyamodni, mint a mely a tisztviselői állás betöltésének helyesebb módja. Ezt elfogadom, de ha választásról van szó, cathegoriákat akarni megállapítani a választási jog gyakorlására nézve: akkor abból, a mit ő és gróf Apponyi képviselő ur felhozott, egyszerűen az következnék, hogy egyetlen tisztviselőnek s annak sem, ki tisztviselővé akar lenni, általában semmi választási jogot nem szabad engedni. Nem csak a jegyzőnek, de a szolgabírónak sem szabad megengedni, hogy szavazzon akkor, midőn például az alispán választásáról van szó és nem szabad | megengedni, hogy szavazhasson, bármely álló-