Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-210

25G 210. országos ülés m&rcztns 22. 1886. másra való választásnál, melyet a megye van hivatva betölteni: sőt tovább megyek, a módosítvány értelmében oda jutunk, hogy minden tisztviselőtől, minden aetiv politikai jogot elkeli venni, mert az ő okoskodása egyenesen ezen feltételezésen nyugszik. Engedelmet kérek, igen nagy különbség van a közt, ha azt mondjuk, hogy a jegyzők, a kik a szolgabírói felügyelet alatt állanak, nem vehetnek részt oly határozat hozatalában, a mely a szolgabirák felelősségre vonására vonatkozik és a szolgabirák feletti fegyelmi hatalom gyakorlására. Miért? Mert itt csakugyan előállhat azon érdek, hogy a jegyző, a kit a szolgabíró fegyelmi hatalmánál fogva netalán rendes korlátaiba utasított, visszatorl ássál fog élni, vagy hogy a jegyzői testületben fennálló érdeksolidaritágnál fogva visszaélés követtetnék el a megye ellenőrzési jogával szemben. De mi a választási jogot illeti, ugy azon érv, melyet Gulner Gyula t. képviselő ur felhozott, legalább első részében csakis .azon jegyzőkre vonatkoznék esetleg, a kik nz illető tisztviselő járásában volnának, a többi jegyzőkre pedig egyáltalában nem; mert azokat csakugyan nem érdekli, hogy az illető járásban ki választatik tisztviselőnek, minthogy ők azon járásban nincsenek. Egyébiránt még csak egyet kívánok megjegyezni. A t. képviselő ur beszédéből nagy bizalmatlanság mutatkozott — a melyen nagyon csudálkozom — a megyei élet és a községi élet egyik leghatékonyabb tényezője: a jegyzői kar iránt. Gulner Gyula: Nem áll! Pulszky Ágoston: Emlegette, hogy azon bajnak, melyet a községekben észlelünk, nagy oka abban rejlik, hog-y a jegyzők feletti felügyelet rendkívül laza, vagy mint o mondta, a felügyelet lazaságában rejlik, hogy szó szerint idézzek. Erre csak azt akarom megjegyezni, hogy a mi a törvényt és a fegyelmi eljárást illeti, bizonyára nincs az országban tisztviselő, ki szigorúbb eljárás, szigorúbb fegyelmi ellenőrzés alatt állana, mint a községi jegyző. Szükséges ez az ellenőrzés kétségtelenül ; szükséges kivált ma, a mikor nem olyan régen lévén még. hogy a jegyzői állás véglegesen rendszeresittetett és állandó alapokra helyeztetett volna; mikor még kétségen kívül számos községében az országnak a jegyzők közt még a régi időből sok kellőleg nem képesített, sok oly elem van, mely feladatainak és teendőinek nem felel meg

é Ne feledjük másrészről, hogy a jegyzői hivatal és teendő a legterhesebbek közé tartozik ez országban ; hogy egy jó jegyzőnek annyi dolga van, mint a mennyi, a ministert kivéve, egyetlen tisztviselőnek sincs. (Egy "hang balfelöl: Hát az egyetemi tanárnak !) Engedelmet kérek, a magam kötelességének, a magam körében megfelelni iparkodtam, azt pedig, hogy elismerem, hogy más valakinek talán 1 nehezebb és súlyosabb kötelessége van, az engej met soha sem fog genirozni, azt mindig őszintén fogom bevallani. {Helyeslés.} A községi jegyzőnek tényleg a teendők sokszerűségénél fogva, részletességénél fogva oly nagymérvű kötelességei vannak, minők ez országban igen kevés hivatallal járnak. Már most, ha tekintetbe veszszük azt, hogy ilyen sokszerü, ilyen nehéz tevékenysége van a jegyzőnek, ha tekintetbe veszszük, hogy természetes, ha a jegyzők és megyei tisztviselők közt némi rivalisálás fejlődött ki onnét, mert egyrészt a tisztviselő képezi a természetes ellenőrzési fórumát a jegyzőknek, de másrészt az is természetes, hogy némi méltatlankodás keletkezik néha a megyei tisztviselőben, ha meggondolja azt, hogy ő csak ideiglenesen van megválasztva, a jegyző pedig élethossziglan és annak következtében sokszor a fegyelmi hatalom talán élesebben is gyakoroltatott, mint a hogy czélszerű volt és helyes: akkor lehetetlen, hogy azzal kívánjanak a törvény eddigi intézkedéseihez járulni, hogy a jegyzőket II od osztályú bizottsági tagokká alakítsák át akkor, mikor a polgártársai bizalma a bizottsági tagsággal őket megajándékozta. A mi a törvényjavaslatban foglaltatik, mondom, szoros következménye a jegyzői állásnak, azaz, hogy a jegyző a tisztviselői fegyelem és ellenőrzés alatt áll. Minden továbbmenetel e tekintetben csakis arra szolgálna, hogy a jegyzői állás tekintélye leromboltassák, melyet lerombolni egyáltalában nem czélszerű és a t. ministerelnök igen találóan mutatott rá, hogy ez csakis arra szolgálna, hogy'a virilista-intézménynek szerezzen a választásoknál feltétlen túlsúlyt, a mi addig, míg a választási rendszer fennáll, magának a választási rendszernek természetével ellenkezik. Ezen okoknál fogva a t. képviselő ur módosítványához nem járulhatok. (Helyeslés jobbfelöl.) Gulner Gyula: Méltóztassék a t. ház megengedni, hogy beszédem félremagyarázott értelmének helyreigazítása végett egy pár szót szólhassak. (Halljuk! Halljuk!) Azt méltóztatott a t. képviselő ur beszédemből kiérteni, hogy én nagy bizalmatlansággal nyilatkoztam a községi jegyzőkről. Ezt határozottan tagadom. {Élénk helyeslés balfelöl.) Mert akkor, midőn az ily természetű vitánál valaki felszólal, senkinek sem lehet kötelessége és magának a vitának sem állhat érdekében az, hogy egy különben megbecsülendő osztályról olykép nyilatkozzék, mint a képviselő ur és hogy ezen alkalmat felhasználja arra, hogy ezen nyilatkozattal a községi jegyzők körében maga mellett korteskedjék. (Elénk helyeslés és tetsnés balfelöl.) Azonban itt mindenkinek az a kötelessége, hogy meggyőződése szerint oly mértékben adjon kifejezést nézetének, a mely a dolognak megfelel. j (Helyeslés balfelöl.) Csak ezt kívántam megjegyezni;