Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-210
254 210. országos ülés márczins 22. 1S86. pedig igy hangzik (olvassa) : „Az 50. §. harmadik bekezdésének ezen szavai közé: „tisztviselőknek ellenőrzése" tétessék: „választása" ; a többi marad. Kérem e módosítványom elfogadását. (Helyeslés abaloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Törs Kálmán jegyző (olvassa). Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Igen röviden kívánok e dologban nyilatkozni. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a miket az előttem szólott t. képviselő ur mondott, azok nagy argumentumokúi elfogadhatók lennének a községi elöljáróknak a bizottságból egészen kihagyása mellett és a választási rendszer teljes elítélésére. De szerintem, ha egyszer a t. képviselőház a mellett döntött, hogy a községi elöljárók bizottsági tagok lehetnek, túlmenni azon a megszorításon, a mi a javaslatban foglaltatik, nem volna helyes és ezélszerú'. A t képviselő ur először igen élénken lefestette, hogy mikép fog a választott tisztviselő, tehát nem csak a szolgabíró, hanem az alispán is — mert az is választatik — függeni a jegyzőtől és a bírótól. Azután megfordította s lefestette, mennyire fog függeni a jegyző és a biró az alispántól. (Derültség jobbfelől.) Gulner Gyula: Öt évig az egyik, egy évig a másik. Tisza Kálmán ministerelnök: Én nem tudom, hogy ez az argumentatio a végén ismét hová vezethet. Nézetem szerint máshová nem, mint oda, hogy el kell ítélni a választási rendszert, tudniillik azokrs 1 , nézve, kik ezt elégséges indoknak elfogadják. De nem kell azután, ha egyszer a választási rendszer megtartatott és a községi elöljárók bizottsági tagok lehetnek, túlmenni azon, a mi okvetlenül szükséges. Egyáltalában bocsássanak meg, azzal a függetlenség szóval igen sokszor furcsán bánnak, Én igen sok embert ismerek és ismer mindenki, a ki se nem jegyző, se nem biró, azért ugyancsak függ egyes embertől, akár tisztviselőtől, akár nem tisztviselőtől, egy befolyásos embertől. A másik ember jegyző, vagy falusi biró és azért túl azon, a mi hivatali kötelessége, nem függ senkitől, hanem függetlenebb, mint igen sok más, a ki állítólag független állásban van. (Igaz! TJgy van! jobbfelől.) Nem kell tehát a függetlenséget mindig csak a hivatalban nem léteitől feltételezni, mert az annak nem lehet soha helyes és méltó criteriuma. (Helyeslés jobbfelől.) De különben, t. képviselőház — ezeket csak mellékesen megjegyezve — én nem tartanám lehetőnek,hogy aközségi elöljárók a tisztviselők választásából kizárassanak, már csak azért sem, mert igen jól méltóztatnak tudni, hogy ma a legfontosabb önkormányzati jog, mely némelyek által túlbecsültetik, mások által pedig semmire sem, de minden esetre ma a legfontosabb Önkormányzati jog, melyet a megye gyakorol, a tisztviselők választása. Méltóztatnak azt is tudni, hogy a törvényhatósági bizottságok felerészben virilistákból, felerészben választottakból állanak. Talán azt sem méltóztatnak kétségbevonni, hogy a választottak közt községi bírák és jegyzők meglehetős nagy számban vannak és lesznek. Ha már most a választásból ezeket kirekesztjük, a legfontosabb jog gyakorlatánál a választott elemet nem egyforma, de alárendelt helyzetbe hozzuk a virilistákkal szemben. Ezen egy ok maga elég arra, hogy én részemről ne fogadjam el a módosítványt. (Élénk lielyeslés jobbfelől.) Szederkényi Nándor: T. képviselőház! Én Gulner Gyula t. képviselőtársam módosítványát nem fogadom el. Tökéletesen azon nézetben vagyok ezen módosítványnyal szemben, a mit a t. ministerelnök ur az imént felhozott. A megye egy nagy jogkört gyakorol az ő választott és virilis bizottsági tagjai által. Ha már most a választott tagok egy részét kizárjuk, hogy azok olyan fontos actiónál, milyen a tisztviselők választása, részt ne vehessenek, akkor az önkormánvzati ionkor fogalmát nem csak megzavarjuk, hanem egyszersmind magán az önkormányzaton súlyos sebet ejtünk, mert kimondjuk azt, hogy 600, 500, 400 bizottsági tagnak — a milyen nagy tudniillik a megye — egy bizonyos tömege, egy fontos actiónál részt ne vegyen. Akkor nekünk módosítanunk kell a számot is és ott kell gondoskodni arról, hogy ezen csonkítása következtében az egyes megyei részeknek ők képviseltethessék magukat a megyei bizottmányban, hogy az csonka ne maradjon és kiegészítve legyen. Én, t. ház, teljesen belátom azt, hogy azon kérdés vitatásánál, hogy bizonyos functionariusok a megye kebelében mint megyei bizottsági tagok részt vehetnek-e, pro és contra sokat lehet felhozni ; azonban azt gondolom, hogy azon kérdést, hogy egyáltalában teljesíthetnek-e a községi jegyzők bizonyos functiókat azon kívül, mi szoros hivatali kötelmükhöz tartozik, akár megyei választás, akár más kiküldetés folytán, eaen kérdést a községi törvényben is meg lehet oldani. Sokat lehet felhozni arra nézve, hogy a községi jegyzők egyéb functiókat ne teljesítsenek, mint azt, ami az ő községi jegyzői kötelességükhez tartozik; de mások ismét a mellett hoznak fel okokat, hogy Magyarországon még ez idő szerint ezen hivatali körnek viselőit a politikai és törvényhatósági functiók gyakorlatától eltiltani nem ezélszerű. De egy bizonyos. Az, hogy ha már nem fogadtatott el a községi jegyzőknek a megyei bizottságból kizárása, nem lehet elfogadni azt az indítványt sem, mely szerint a községi előljáró és jegyző oly fontoa functióban, a milyen a tisztviselők választása,
