Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-210

210. országos ülés niárezins 22. 1858. 253 jegyzők érdekében, hogy ez utóbbiak ne vehessenek részt a megyei tisztviselők választásában sem. (Helyeslés lalfelől.) Néhány szóval legyen szabad ezt indokolnom. {Halljuk!) Én abban a meggyőződésben vagyok, t. ház, hogy ha van hiba általában a községi életben, a legfőbb hiba az, hogy a községi administratio nélkülözi a szigorú felügyeletet. Az igaz, nagyrészt az 1871: XVIII. törvényczikk egyes dispositióiból és a szervezet lazaságából származik ez. A szervezet és felügyelet lazasága okozza azon számtalan visszaélést és bajt, melyből nem lehet mindannyiszor nagy és nagy óbbnál msgyobb kérdést csinálni, de a melyet a mindennapi életben mozgó ember folytonosan tapasztal és a községi administratiónak ezekben nyilvánuló rosszaságát érezni kénytelen, (ügy van! Vgy van! balfeUl.) A megyei tisztviselőknek a felügyeletben mutatkozó nem mondom hanyagsága, de bizonyos elnézése, méltóztassék meggyőződve lenni, annyira kihat a községi administratióra, az egyes községi polgárok jogviszonyaira, hogy az érezhető a községi administratio minden phasisában. (ügy van! balfélol.) Mi természetesebb, t. ház, mint az, hogy ha a községi elöljáró választja a megyei tisztviselőt, az a tisztviselő lélektanilag bizonyos függő helyzetbe jő a községi elöljáróval szemben, a kitől a megbízatását nyerte, (ügy van! lalfelől.) Egy kölcsönös elnézés, hogy ne mondjam kölcsönös intimidatio rendszere fejlődik ki ebből. A megyei tisztviselő főkép akkor, midőn a választások közelednek, minthogy, sajnos, a javaslat megtartja a cyclusonként való választást, a megyei tisztviselő igen meg fogja becsülni azt a községi jegyzőt vagy elöljárót, ki esetleg bizottsági tag is és a kinek szavazatától, befolyásától sokszor az 8 megválasztatása függ. (JJgy van! ügy van! balfélol.) Elmondatott már itt és legyen szabad ismételnem, hogy ne tekintsük az embereket ideális lényeknek, hanem tekintsük embereknek, erényeikkel, hibáikkal együtt ugy a mint vannak. Családos embertől, tisztviselőtől, a ki tudja, hogy félév vagy egy év múlva rá kerül a sor a választásra, azt kívánni, hogy minden körülmények közt, nem hogy hibát el ne kövessen, de hogy elnézést ne gyakoroljon, nem olyat, a miért a fegyelmi törvény szerint őt felelősségre lehet vonni, hanem olyat, a mi mégis igen érezhető a mindennapi életben, nézetem szerint nem lehet. Én nem hiszem, hogy az a megyei tisztviselő pártatlan és részrehajlatlan magatartást fog tanúsítani azon jegyzővel szemben, a kiről tudja, hogy tőle esetleg az ő megválasztatása függ (ügy van! balfélol) és midőn a választás történik, akkor tudja az a községi előljáró, hogy a megyei tisztviselő neki lekötelezettje és tudja másrészt az a megyei tisztviselő, hogy ő bizonyos lekötelezettségi viszonyba jutott a községi elöljáróval, még hogy ha nem kérte is szavazatát vagy támogatását. De hány eset van, hogy a megyei tisztviselő kénytelen kérni annak a községi elöljárónak vagy jegyzőnek szavazatát, hogy tisztviselővé megválasztassék. {Helyeslés balfélol.) Én tehát, t. ház, lélektanilag nem hiszem azt, hogy a tisztviselők a községi elöljáróktól, nem egyes kivételekről szólok, hunéin általában, magukat e tekintetben függetleníthessék. De azután következik a függés és függő viszony a másik oldalon. A törvény bizonyos felügyeleti és ellenőrzési jogot ruház a megyei tisztviselőre és mert a törvényben főkép a magasabb állású tisztviselőknek, nevezzük alispánnak vagy főispánnak, ilyen nagy befolyás biztosíttatik a községi jegyzőkre nézve, ezekkel szemben kifejlődik a községi jegyzőknél, hogy ugy fejezzem ki magamat, egy neme az intimidatiónak minden határozathozatalnál annyira, hogy az a községi jegyző vagy elöljáró sok esetben nem képes saját elhatározását követni, hanem tudván, hogy a főispán tartja az ő sorsát kezeiben és vexatorius eljárásnak vetheti őt alá akkor, ? mikor akarja, követni fogja a főispán intését és az egyes kérdésekben szavazni fog a főispánnal vagy annak intentiója szerint és az alispánnal, vagy annak intentiója szerint, a mit különben meggyőződése szerint nem tenne. {Igás! ügy van! a baloldalon!) T. képviselőház, én közügyekben befolyni, közügyekben halározatok hozatalára tényleges befolyást gyakorolni csak egy elemet ismerek jogosultnak és ez a független elem. Azt pedig határozottan állítom, hogy a községi jegyző, szemben az alispánnal vagy főispánná], a dolog természete szerint független nem lehet. Nem egy példát tudnék reá felhozni,!, képviselőház, hogy előleges beszélgetés alkalmával a községi jegyző, bizottsági tag, igy és ugy nyilatkozott, de máskép szavazott. Hja hiszen a főispán vagy alispán ugy kívánta! Hogy tenném ki magamat a főispán vagy alispán üldözésének! Szavaztam ugy, a mint az kívánta, {ügy van! a baloldalon ) Kifejlődik tehát itt az a kölcsönös függés, a mely egyformán veszélyes az egyéni szabadságra és az administratio érdekeire. Nem akarom a t. ház figyelmét tovább untatni ily kérdésekkel, a melyeket, azt hiszem, nem csak érez, de jól is tud a t. háznak minden tagja. Nem is fárasztom tehát tovább a t. képviselőházat bővebb indokolásával, hanem kérem, hogy módosítványomat, a mely azt czélozza, hogy a községi előljáró, addig, a míg az, a tisztviselők választásában se vehessen részt, azon felül a mi az 51. §-ban foglaltatik, méltóztassék I elfogadni. (Helyeslés a baloldalon) Módosítványom