Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-209

309. országos ülés márezins 20. 1S86. 229 terjesztése nélkül el nem rendelheti. Tehát itt | igazában a j og nem a ministernek, hanem a törvény­hatóságnak adatik, hogy az az adott szükséghez képest orvosolhassa a bajt. Épen azért, mert itt csak az czéloztatik és mert a gyakorlat ezt szükségesnek bizonyította, kérem, hogy e módosítványnyal szemben is a szöveget méltóztassék elfogadni. (Helyeslés jobb­felöl) Elnök 1 Következik a szavazás. A 29. § nál három módosítvány adatott be. Ezek közül Goda Béla képviselő ur módosítvány a olyan, a mely több bekezdésre vonatkozik és igy erre nézve külön kell határozni. A többi módosítványok illető helyüknél lesznek eldöntendők. Kérdenem kell a t. házat, vájjon a 29. §. intézkedését a választók számára nézve, tudniillik 200—600, méltóztatik-e, ugy mint a szövegben foglaltatik, szemben a Goda képviselő ur módosítványával, ki e számot 100—500-ban kívánja megállapittatni, fentartani? (Igen! Nem!) A kik fentartják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A többség elfogadja és igy Goda képviselő ur erre vonatkozó módosítványa elesett. A bizottság által beterjesztett szöveg három első bekezdésére nézve semmi módosítvány sem adatott be, azokat elfogadottaknak jelentem ki. A negyedik bekezdésre nézve Bezerédj Vic­tor képviselő ur adott be egy irályi módosítványt. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e szemben e módosítványnyal a szöveget változatlanul fentar­tani? (Nem!) A t. ház a szöveget nem tartja fenn és igy az a javaslatba hozott módosítással fogad­tatott el a 4. bekezdésére nézve. Ugyancsak Bezerédj Victor képviselő ur az 5. bekezdéshez azt a módosítást teszi, hogy az első sorban előforduló „megállapítás" szó helyett tétessék „megállapítása". Azt hiszem, kijelenthetem, hogy ez is el­fogadtatott. Ugyanezen 5. bekezdésnek 2. pontját Sze­derkényi Nándor t. képviselő ur kihagyatni ki­vallja. Kérdem a t. házat,, méltóztatik-e az 5. be­kezdés 2. pontját szemben a Szederkényi képviselő ur módosítvácyával a bizottság szövegezése szerint fentartani, igen vagy nem? A kik fentartani kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta a szöveget és igy a 29. §. a Bezerédj Victor képviselő ur módosításával elfogadtatott. Következik a 30. §. zathmáry György jegyző (olvassa a 30. §-t, mely változatlanul elfogadtatik; olvassa a 31. §4). Bezerédj Victor: T. ház! A 31. §. szerint választó a törvényhatóság minden lakosa, a ki az országgyűlési képviselőválasztásra jogosultak utolsó állandó névjegyzékébe felvétetett. Tudjuk azt, hogy a 33. §. világosan is intézkedik arról, hogy a választások mindig az év végével ejtetnek meg. Már pedig, ha a választások mindig az év végével ejtetnek meg, akkor az, hogy választani jogosultak azok, kik az utolsó állandó névjegy­zékbe fel vannak véve, helyt nem foglalhat. Mert lássuk a gyakorlatban hogyan történik ez ? Például az 1886. év végével választás lesz, ekkor, a3i.§. szövegezése szerint szavazhatnak azok, a kik a 1886. évi összeírás szerint vétettek fel a lajstromba, mert ez az utolsó névjegyzék, mely ez évben, nyáron, körülbelül június hónapban állíttatik össze. Ez a névjegyzék pedig csak a következő 1887. évre érvényes. Ennélfogva, nézetem szerint, azt kellene kimondani: hogy választók azok, a kik az 1885. év végén írattak be névjegyzékbe. Ezzel elvan kerülve az a félreértés, a mi a gyakorlatban, mondhatom, hogy sokszor megtörtént, mert a szö­veg felett kétség támadt. Bátor vagyok tehát módo­sítványomat elfogadásra, ajánlani. Elnök: A módosítvány fel fog olvastatni. Szathmáry György jegyző (olvassa).- A 31. szakasz 2. bekezdésének második sorában ezen szó helyett ..utolsó" tétessenek e szavak: „azon évre érvényes" és igy a 2. szakasz követ­kezőleg hangzik: „Választó a törvényhatóság mindazon lakosa, a ki az országgyűlési képviselő­választásra jogosultak azon évre érvényes állandó névj egyzékébe felvétetett". Dárdai Sándor előadó: Minthogy a mó­dosítvány a szakasz intentiójának teljesen meg­felel, én ahhoz hozzájárulok. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólani senki seai kivan, a vitát bezárom. A 31. szakasz első bekezdése nem támadtat­ván meg, azt elfogadottnak nyilvánítom. A máso­dik bekezdéshez Bezerédj Victor képviselő ur azon módosítványt terjeszti elő, hogy az „utolsó" szó helyett ez tétessék: „azon évre érvényes". Tehát a szöveg igy lenne: „választó a törvény­hatóság mindazon lakosa, a ki az országgyűlési képviselőválasztásra jogosultak azon évre érvé­nyes állandó névjegyzékébe felvétetett". (He­lyeslés.) Nem lévén észrevétel, ugy hiszem, a ház a módosítványt elfogadja. (Helyeslés.) A harmadik kikezdés nem támadtatvän meg, azt elfogadottnak jelentem ki, Szathmáry György jegyző (olvassa a 32. szakaszt). Sághy Gyula: A 32. szakasz az Í870: XLII. törvényezikk 28-ik szakaszával szemben a választási jog gyakorlásának igen lényeges meg­szorítását foglalja magában, E megszorítást ré­szemről indokoltnak nem tartom és hiába kerestem ennek indokolását akár a törvényjavaslathoz csa­tolt ministeri indokolásban, akár a közigazgatási bizottság indokolásában, mert erre egyetlen okot sem találok felhozva. És ha kutalni akarnám a

Next

/
Thumbnails
Contents