Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-209

209. országos ülés mArezins 20. 1886. ©27 szeretet és kívánalom a nép között mégis fennáll. És miután ez a felfogás uralkodik, azt hiszem, a törvényhozás czélja nem lehet más, mint ennek lehetőleg megfelelő intézkedést alkotni, ha ebben magasabb állami szempontok nem akadályozzák, a mi nézetem szerint ez esetben csakugyan nem forog fenn. Csak egy ok van, t. ház, mi a nagyobb választó kerületek alakítását némileg igazolhatná és ez az, hogy sok vármegye nem rendelkezik annyi intelligens erővel, hogy több kisebb választó kerület alakítása mellett általános választás esetében mindegyik kerület számára megfelelő szakképzett elnököket lehetne találni. Azért én módosítványomban, daczára annak, hogy a választók száma, mint azt statistikai kimutatások bizonyítják, egyharmadrészszel apadt, mégis a maximalis számot 500-ban kérem megállapittatni s csak a minimalis számot kérem 200-ról 100-ra leszállítani. E maximalis szám mellett is sokkal nagyobb kerületek fognak alakulni a mostaniaknál. Azt hiszem, t. ház, hogy e tekintetben elvi differentia módosítványom és a javaslat közt nincs ; tisztelettel kérem tehát a választók érdekében a t. házat,* módosítványom elfogadására. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök I Fel fog olvastatni a módosítvány. Ábrányi Kornél jegyző {olvassa): Módosítvány a 29, §-hoz. Ezen szakasz első, második és harmadik bekezdésében előforduló számoknál tétessék mindenütt 200 helyett 100, 600 helyett pedig 500. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! {Halljuk!) Mindenekelőtt meg kívánom jegyezni, hogy az, a mit at. képviselő ur mondott, hogy a választók száma országszerte oly nagy mértékben leapadt volna, bocsásson meg, nem áll. Itt-ott van nagyobb mérvű apadás, de vannak más helyek, a hol apadás épen nincs. Ez a helyi viszonyoktól függ. A másik, a mit meg kívánok jegyezni, ez: A t. képviselő urnak az az állítása, hogy oly kerületben, a hol 600 választó van, szavazni alig jelent meg 13 vagy 15, nem a mellett argumentum, hogy még kevesebb választó legyen; mert hiszen ha még a 600-ból is kevés jelenik meg, igen félő, hogy a kevesebből még kevesebb fog megjelenni. (Helyeslés jobbfelől.) Továbbá, ha jól emlékezem, még az is meg van mondva, minő lélekszámra óhajtják, hogy essék a bizottságnak egy tagja. Igaz, miután másfelől maximális szám is van, ez ugy sem érhető el nagyobb mértékben. De ha leszállittatik a szám és azt méltóztatik mondani, hogy a hol száz választó van, az már külön választó-kerületet képezzen, akkor igen furcsa esetek állhatnak elő nagy vármegyékben, hol a választók száma igen | nagy. Miért? Azért, mert akkor azok, a száz választót meg nem haladó kis kerületek annyi tagot fognának választani, hogy azután a többire, a nagy tömegre nem esnék mit választani, a mi pedig bizonyára nem volna igazságos. [Ugy van! jobbfelől Ez pedig minden nagyobb vármegyében megtörténnék. Mindezeknél fogva, miután megvallom, én a gyakorlatban eddig semmiféle hátrányt abban, a mit a szakasz rendel, nem láttam, kérem méltóztassék a mődosítványnyal szemben e szakasz szövegét elfogadni. {Helyeslés a jobboldalon.) A Bezerédj t. képviselő ur módosítványát, mint a mely ugyanazt, a mi a szakaszban van, correctebben és tisztábban fejezi ki, részemről elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Szederkényi Sándor: T. képviselőház! Nekem e szakasznál egy másik észrevételem van, ámbár kijelentem, hogy részemről szívesen hozzájárulok Goda t. képviselőtársam indítványához. A 29. §. végső bekezdése azt mondja, hogy a választókerületek beosztása kiigazítható időközben is, ha a törvényhatóság indokolt előterjesztésére a kiigazítást a belügyminister szükségesnek találja. Én, t. ház, bármennyire barátja vagyok annak, hogy az önkormányzat körében mindig alakítható és az idők szelleméhez változtatható legyen is mind ez ; hanem mégis bizonyos tekintetben a stabilitásnak is barátja vagyok és óhajtom, hogy az intézkedések ne legyenek könnyen változtathatók és ne legyen a törvényben olyan intézkedés, mely a közönségnek mintegy ingert ad a folytonos változtatás előidézésére. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A szakaszok itt elég határozottan intézkednek arról, hogy időközökben miként igazíttassanak ki a választó-kerületek; végre megállapíttatik az is, hogy a népszámlálás folytán bekövetkező változások tekintetbe vétessenek és a kiigazítás a szerint megtörténjék. Én ezt annyira elégségesnek találom, hogy szükségtelennek tűnik fel előtttm még egy latitudeot adni arra, hogy ezen kívül időközben is lehet a kerületeket változtatni. (Helyeslés a ssélsö baloldalon.) Mert hiszen a megyei bizottsági tagok választása — ha ugyan elfogadtatnék, a mit én nem óhajtok, az, hogy a választás öt évi cyclusokban történjek, hogy a népszámlálással kürülbelől párhuzamosan haladna. Itt tehát, ha a kerületek új beosztásának szüksége áll elő, az mindig megtörténhetik. Arra tehát, hogy időközben változás történj ék a kerületek beosztásában, nem tudom mi szükség van. De előttem a fő'indok az, hogy mint mondottam, nem vagyok oly intézkedésnek barátja, mely a közönségben ingert ad arra, hogy netalán valami történvén, mintegy cortésia fejlődjék arra, hogy majd azon választó-kerületeket meg fogjuk |. semmisíteni, azután máskép fogjuk beosztani, 29*