Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-208
208. •rnaágoi llét •árwiuilf. 1881. 211 hatósággal szerződési vagy vállalkozói viszonyban állnak, törvényhatósági bizottsági tagok ne lehessenek. (Helyeslés f a szélső baloldalon.) Az Ugron Ákos t. képviselőtársam által beadott módosítványra vonatkozólag nézetem a következő. A ki a községi életet kapcsolatban a törvényhatósági élettel ismeri, az igazat fog nekem adni abban, hogy oly elemeket, minőknek a községi jegyzőket kell tekintenünk, úgyszólván az administratiónak élő szerveit a törvényhatósági bizottságban semmi körülmények közt nem lehet nélkülözni. (Helyeslés, "ügy van! a szélső baloldalon.) Ha tehát nem állanék is bizonyos tekintetben elvi ellentétben azzal a mit Ugron Ákos t. képviselőtársam mondott, a czélszerííség parancsolná nekem, hogy ne járulnék oly indítványhoz, mely a községi és körjegyzőket, a kikben én az administratio élő szerveit látom, a törvényhatósági szervezetből kitiltja, a ki ismeri a községi és a törvényhatósági életet, az igazat fog adni nekem abban, hogy épen a községi jegyző az, ki a községi és törvényhatósági élet közt az összetartozási kapcsot képezi. Ha tehát azt mondom, hogy nem járulhatok azon nézethez, hogy a községi jegyzők kizárassanak, ezzel még nem mondom azt, hogy helyes az az álláspont, melyet a municipális törvény elfoglal, vagy nem azt mondom, hogy elég azon álláspont, melyet a belügyminister ur és a közigazgatási bizottság az 50-ik szakasztan elfoglal szemben az eddigi gyakorlattal, mely szerint a községi jegyzők a bizottságban minden megszorítás nélkül feltétlenül tanácskozhattak és a határozatok hozatalára befolyhattak. Az 50-ik szakasz újabb dispositióját melegen üdvözlöm, mint olyat, mely közei áll álláspontomhoz, mert azon meggyőződésben vagyok, hogy lélektanilag függetlenebbé lesz téve a megyeitisztviselő azon jegyzőktől, kik ellenőrzésére, felfüggesztésére vagy fegyelmi vizsgálat alá vonására közvetlenül befolynak. Az 50 ik szakasz ezen dispositióját üdvözlöm, mert a megyei tisztviselőt e tekintetben függetleníti. De nem tartom elégnek azon szempontból, melyre imént rámutattam, mert nem elégséges arra, hogy a megyei tisztviselők lélektanilag és lényegileg függetlenittessenek a községi jegyzők nyomásától. Ezt elérhetőnek csak azon esetben hiszem, hogy a községi jegyzők, birák s általában az elöljárók s mindazok, kiknek hivatalos ténykedése feletti felügyeletre a megyei tisztviselő hivatva van, ha, mondom ezek kizáratnak abból, hogy az illető tisztviselő választására befolyást gyakoroljanak. (Helyeslés a baloldalon.) Mert nem elég, ha azt mondjuk a törvényben — bocsánatot kérek, ez nem ide, hanem az 50-ik szakaszhoz tartozik, de szoros összefüggésben van — nem elég ha azt mondjuk az 50. szakaszban: „nem vehetnek részt a tárgyalásban sem szavazatukkal nem járulhatnak, akkor, midőn tisztviselők ellenőrzése, felelősség alól való felmentése, ellenük a fegyelmi törvény értelmében vizsgálat elrendelése avagy azoknak hivataloktól való felfüggesztése forog szőnyegen. Az a megyei tisztviselő, a ki tudja és érti, hogy hivatalos állása azon községi jegyzőtől vagy jegyzőktől függ, mert tudjuk, hogy vannak ilyenek és nem titok, hogy a jegyzők a választás előtt gyűlést tartanak és ott maguk megállapodnak abban, hogy ezt meg ezt a szolgabírót fogjuk választani, lehetetlen, t. ház, hogy ez elég garantiája legyen a tisztviselő függetlenségének, midőn a tisztviselő azoktól függ, kiknek állását köszönheti, (Ugy van! ügy van! a baloldalon) ismétlem, nem e szakaszhoz tartozik, hogy megfelelő intézkedést hozzunk be, de az 50. §-hoz. Midőn tehát most kijelentem, hogy nem járulok azon merev állásponthoz, melyet Ugron Ákos képviselőtársam módosítványa elfoglal és elfogadom a közigazgatási bizottság javaslatát, elfogadom e tekintetben a szöveget a közigazgatási bizottság szövegezésében, ezzel egyúttal jelezni akartam azt, hogy az 50. §-nál meg fogom tenni hasonló értelmű indítványomat, mert ha itt kizárni nem akarom is a községi jegyzőket a bizottsági tagságból, de ott szükségesnek fogom tartani a törvényhatósági tisztviselőket e részben is körülvenni a függetlenség oly garantiáival, melyek őket emberileg és lélektanilag függetlenítik. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Szalay Imre: T. ház! Beszédemet azzal kezdhetném, mivel Almásy Sándor t. képviselőtársam kezdte, tudniillik hogy a beadott módosítványok miatt szólal fel, mert én beszéde következtében vagyok bátor a t, ház türelmét igénybe venni. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Almásy Sándor t. képviselőtársam beszéde azon benyomást tette rám, mintha ő azt akarta volna kimutatni, hogy mi, kik azt pártoltuk, hogy a jegyzők ne lehessenek a törvényhatósági bizottság választott tagjai, bizonyos ellenséges szempontokból akarnók azon módosítást elfogadni. Ép ellenkezőleg. Azoknak a községi és körjegyzőknek szempontjából tartjuk mi ezt szükségesnek; mert a ki ismeri azokat a viszonyokat, mik a megyékben vannak, tudja, hogy sokszor a jegyző szolgabírójával szemben olyan fausse positionba jut, hogy függetlenségének feláldozása nélkül nem bir állást foglalni. Az is történik, t. ház, a mit Gulner Gyula t. képviselőtársam hozott fel, hogy valóságos clickeket állítanak fel a jegyzők magukban a közgyűléseken. Somogymegyében 76 községi jegyző van beválasztva bizottmányi tagnak. Ott a bizottságnak 600 tagja van, de ebből a törvényhatósági gyűlésen legfeljebb 400 tag van jelen, de a jegyzők mindig ott vannak folytonoson s egész napokat töltenek el mindig gyűléseket tartva, maguk közt m-i'.
