Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-208

21Q 208. országos ülés sjárezímg 19. ÍSS6. zárjuk ki, a bizottsági tagságból, hanem az alkotmányos érzületű megyének ezen elickek ellen kell fordulni. Igen sokszor történik, hogy ily elickek sokáig megtartják a megyében uralmukat, de akkor a megye érdekében működnek, a megelégedés megvan és akkor ez nem baj; de mihelyt a click tűrhetetlenné válik, azt az alkotmányos érzületű megye szétbomlaszthatja. Tehát e tekintetben sem látok én semmi okot arra nézve, hogy a jegyzői kart a bizottsági tagságtól megfoszszuk. így nem értek egyet báró Andreánszky Gábor képviselő urnak beadott indítványával, hogy azok, kik magyarul irni, olvasni nem tudnak, kizárassanak. Tartsuk meg azt a szabályt, hogy igaztalanok és jogtalanok senki irányában ne legyünk; pedig azok lennénk akkor, ha a módosítvány elfogadtatnék, minthogy igen számosan vannak e hazában, kiknek módjában sem lehetett az, hogy elsajátítsák ;s magyar nyelvet, de azért tudnak akár német, akár más nyelven irni, olvasni. Ennélfogva e módosítványt nem pártolom. (Helyeslés.) Enyedy Lukács: T. ház! Arra a kérdésre óhajtok néhány észrevételt tenni és ezzel kapcsolatosan egy rövid pontnak felvételét óhajtom a javaslatba, mely Sághy Gyula t. képviselőtársam indítványában érintve volt, tudniillik azon kérdésre, hogy a kik a törvényhatósággal bizonyos érdekkapocsban vannak, mennyiben lehetnek tagjai a köztörvényhatóságnak. T. ház! Teljesen osztom azon elvet, hogy csak független embeiek legyenek tagjai a köztörvényhatóságoknak, mert csak ilyenek képesek gyakorolni a tisztikarral szemben az ellenőrzés kötelességét. Azonban Sághy Gyula t. képviselőtársam indítványával nézetem szerint túllőtt a czélon, mint azt a t. ministerelnök ur is szerintem helyesen kifejtette, mert olyan elemek, kik különösen a városokban a városnak fekvő vagyonát haszonbérben bírják, azok bérleti viszony által a függetlenségükben egyáltalán érintve nincsenek, mert az, hogy bárki egy város bérházának, vagy földjének bérlője, az ezért korlátlanul és tisztán egyéni szabad meggyőződését követve gyakorolhatja polgári kötelességét; ellenben olyan egyének, kik a városi hatósággal vállalkozói viszonyban vannak, kik tehát ezen eljárásukban városi hatóság által ellenőrizendők, azok viszont nem lehetnek ellenőrzői a törvényhatósági tisztikarnak. Én tehát röviden a következő pont elfogadását ajánlom: „ Bizottsági tag általában nem lehet, ki a törvényhatósággal vállalkozói viszonyban van." Ezzel tudniillik azok, kik a törvényhatóság javadalmainak bérlői, bizottsági tagságukban nem alteráltattatnának és tisztán azok záratnának ki, a kik vállalkozói viszonyban állnak a hatósággal. Ajánlom módosítványom elfogadását. (Helyeslés a szélső baloldalon.) TÖrs Kálmán jegyző (olvassa a módosítványt). Gulner Gyula: T. ház! (Halljuk!) E szakaszhoz annyi és oly sokirányú módosítvány adatott be, hogy én megvallom, visszaélnék a t. ház türelmével, ha a módosítások mindegyikére reflectálni akarnék. Azok közül csak kettőt választok ki, azt a kettőt tudniillik, melyeket a legfontosabbnak tartok, mert magára a bizottság összeállítására vonatkozik mindkettő. Az egyik Sághy Gyula t. képviselőtársam módosítványa, melyszerint. a kik az illető törvényhatósággal szerződéses viszonyban állanak, azok bizottsági tagok ne lehessenek. A másik módosítvány, melyet Ugron Ákos t. képviselőtársam adott be, szintén igen jelentékeny, a mennyiben megszorító intézkedést tartalmaz a községi és körjegyzőkre vonatkozólag. Az elsőre nézve elismerem, hogy főkép a városi törvényhatóságokban igen sok jó elemet volt eddig kénytelen nélkülözni a városi törvényhatóság azon okból, mert az 1870: XLII. törvényczikkben benne volt azon dispositio, hogy mindazok, a kik valamely törvényhatósággal szerződési viszonyban állanak, nem lehetnek a törvényhatóságban bizottsági tagok. Az éu felfogásom e tekintetben eltér a t. ministerelnök úrétól; mert abban a meggyőződésben vagyok, hogy ha egyik vagy másik törvényhatóságban elő is fog fordulni az az eset, hogy egyik vagy másik városi törvényhatóság kénytelen lesz nélkülözni oly használható jó elemeket, melyek a város felvirágzására közrehathatnak, én ettől való félelmemben nem áldozom fel azon nagy princípiumot, hogy meggátoltassák az érdekek összeütközése, súrlódása, mely keletkezhetnék akkor, ha nem fogadtatnék el a Ságlry Gyulát, képviselőtársam indítványa. Mert méltóztassék megengedni a t, ministerelnök ur, nagy előlépés az is, a mi az 50-ik szakaszban van, szemben a semmivel. Az 1870: XLII. törvényczikkből kiindulva azonban ez már visszalépés az 1870-ben kimondott elvtől. Az 50-ik szakaszt magában véve helyesnek tartom én is, de nem elégségesnek. Mert a Körösi Sándor t. képviselőtársam által felhozott argumentumból nem az következik a mit ő abból levont, hanem következik az, hogyha az egészséges princípiumon nyugvó törvényt kijátszották is] az illetők akként, hogy hozzájuk közel állókkal, nejükkel, vagy testvéreikkel köttették meg a szerződést és így bejutottak a bizottságba, mondom, hogy ha a törvény ily kijátszásoknak ki volt téve, ugy e megszorítást ki kell terjeszteni azokra is, a kik az illető bérlőkkel vagy vállalkozókkal közel rokonsági összeköttetésben állanak. En tehát a Sághy Gyula t. barátom indítványát elfogadva, egészen tisztán azt az álláspontot foglalom el, a melyet az 1870: XLII. törvényczikk proclamál, vagyis a kik az illető törvény-