Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-207

207. országos ülés márezius 18. 1886. 179 engedehnet kérek, a tartalékalap fogyatkozása oly mértékben, hogy miatta adót kelljen kivetni, mikor áll be? Akkor, midőn árva-vagyon elvész és a tartalék hiányában adóval kell pótolni. A szó tehát más volt, de az értelem ugyanaz. {Helyeslés jóbbfelöl.) Elnök: Szólásra többé senki sincs feljegyezve, ha tehát azólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még az előadó urat, azonban ő sem kívánván szólani, következik a szavazás. A kérdés az lesz: elfogadja-e a t. ház a 16. §. szövegét változatlanul, szemben a Horánszky képviselő ur módosítványával. Pia elfő adja, akkor a Horánszky képviselő ur inódosítványa elesik, ha pedig nem fogadja el akkor a Horánszky képviselő ur módosítványával fogom a szöveget szavazásra bocsátani. Kérdem tehát: méltóztatik-e a 16. §-t a bizottság szövegezése szerint változatlanul feníartani igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik fenn kívánják tartani, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások hal felöl: Kisebbség!) Kérem azokat, a kik nem kívánják a szöveget leutaltam, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások balfelöl: Többség! Meg kell számlálni.) Miután kétség van az iránt, hogy melyik részen van a többség, a jegyző urak össze fogják számítani a szavazatokat. Kérem azon képviselő urakat, a kik a bizottság szövegezését fenn kívánják tartam, méltóztassanak szakaszonként felállani. (A jegyzők számlálják a szavazatokat.) Most méltóztassanak azok felállani, a kik nem fogadják el. (Megtörténik.) Elnök: T. ház! A szavazatok összeszámitt tván, a bizottsági szövegezést elfogadta 99 képviselő, nem fogadta el 77 képviselő és igy 22 szótöbbséggel a bizottság szövege elfogadtatott. Következik a 17. szakasz. Szathmáry György jegyző (olvassa a 17. szakaszt). Dárdai Sándor előadó: Eszakasz b) pontjában a 163. szakasz helyébe 164. szakasz teendő. Elnök: E szerint a szakasz b) pontjában -a 163. §. helyébe 164. §. fog tétetni. A szakasz különben, miután nincs egyéb észrevétel, azt hiszem, elfogadtatik. (Helyeslés.) Szathmáry György jegyző [olvassa a 18. szakaszt). Elnök: Elfogadtatik. Szathmáry György jegyző (olvassa a 19. szakaszt). Grünwald Béla: T. képviselőház! Nekem mindenekelőtt az elnök úrhoz van egy alázatos kérésem. (Halljuk!) Ezen szakasznál egy határozati javaslatot óhajtok benyújtani, a mely elég fontos arra, hogy kellően figyelembe vétessék és igen sajnálom, hogy épen a jelen perezben a ministerelnök ur nincs itt a teremben. Minthogy szavaimat egyenesen hozzá kívánnám intézni, méltóztatnék talán a t. elnök ur addig, míg a ministerelnök ur bejön, az ülést felfüggeszteni. (Ellenmondások jóbbfelöl. Helyeslés a baloldalon. Zaj. Tisza Kálmán ministerelnök időközben bejön a terembe. Felkiáltások: Itt van már a minister elnök!) Igen sajnálom, t. képviselőház, hogy talán a ministerelnök ur, nem lévén tájékozva a távollétében itt történtekről, olyannak tarthatná kérésemet, mintha az ellene volna irányozva. Én ;^zt mondtam, hogy miután a minisierclnök ur épen jelenleg nincsen itt és én javaslatomat fontosnak tartom és óhajtanám, liogy a ministerelnök ur is hallja indokolásomat, méltóztassék az elnök ur talán megtenni azt, hogy egy pár perez re az ülést felfüggeszti. Ez volt az egész és absolute nem volt az éle a t. ministerelnök ur ellen irányozva (Ugy van! Ugy van!) és erre nézve tanúul hivom fel a t. képviselőház tagjait. T. képviselőház ! Nekem a 19. §. szövege ellen kifogásom nincs és ahhoz módo ítást nem is akarok benyújtani, de ezen szakaszt tartom legalkalmasabbnak arra, hogy határozati javaslatomat itt nyújtsam be és pedig azon oknál fogva,, mert ebben a szakaszban fordul elő először azon felfogás, hogy jogsérelmek esetében a törvényhatóság a képviselőháznál kereshet orvoslást, a mi világosan azon feltevésen alapszik, hogy a képviselőház azzal a tulajdonsággal bir, hogy egyes jogsérelmek esetében bíráskodhassak és mint bíró szerepelhessen. T. ház! Én azt hiszem, nincs közöttünk senki sem, a ki abban a meggyőződésben volna, hogy egy parlament egyes jogsérelem esetében mint bíró szerepelhessen. Nincs is ugy szervezve, de azonkívül a szellem, mely benne uralkodik, nem a részrehajlatlanság szelleme. Itt lüktet legerősebben a partéiét és igy elfogulatlanságot tőle követelni sem lehet. De a midőn valamely törvény azt rendeli, hogy akár testületeken, akár egyeseken elkövetett jogsérelmek esetében a képviselőháznál kell keresni orvoslást, nemcsak az következik be, hogy annak a jogsérelemnek orvoslását nem nyeri meg az illető, hanem bekövetkezik az a legnagyobb anomália — a mi a legrosszabb — hogy a képviselőházat, a törvényhozás egyik factorát arra kényszerítjük, hogy nem akarván elejteni a kormányt, identificálja magát a jogsérelemmel, helyeseljen jogsérelmeket, a mi csak a törvény és a törvényhozás egyik tényezője tekintélyének aláásását vonja maga után. De, t. képviselőház, ép oly kevéssé tekinthető jogvédelemnek a törvény 66. szakaszának intézkedése, mely a törvényhatóságoknak megadja azt a jogot, hogy ha a minister eljárását sérelmesnek találják, vagy a minister rendelete törvénybe ütközik, hogy akkor a képviselőháznál kereshet orvoslást. Mert hiszen tudjuk, hogy ez a törvénytelen rendelet végrehajtását nem akadályozza meg és igy ez esetben is, jogvédelem nélkül marad az egyes és minden testület, a melynek rendelete

1 a 23*