Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-207

207. országos ülés nárezins 18- 1810. 177 nem tárta tik fenn és e szerint Bezerédj képviselő ur módosítása elfogadtatik. Szathmáry György jegyző (olvassa a 13., 14. 15. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 16. §4). Horánszky Nándor: T. ház! E szakaszhoz módosítványt vagyok bátor benyújtani. A szakasz, mint méltóztatik látni, az iránt rendelkezik, hogy a rendezett tanácsú városok a megye által esetleg kivetendő pótadó azon részéhez, mely a megyei szolgabírói járási hivatalok személyi vagy dologi kiadásaira vonatkozik, hozzájárulni ne tartozzanak. Ez egészen helyes és igazságos, mert magam sem tartanám indokol hatónak azt, hogy a rendezett tanácsú városokat, melyek a közigazgatás azon részét, melyet a megyékben a járások kezelnek, önköltségükön látják el, ilyen czélra, a megye még külön is megadóztathassa. Ez nem lenne igazságos és méltányos. Felfogásom szerint ugyan ezen igazságossági és méltányossági szempont áll a megyei árvaszékekre is. Mert kétségtelen, hogy a rendezett tanácsú városok a fennálló törvények értelmében az árvaügyeket is saját költségükön látják el és igy igazságtalan és méltánytalan volna, hogy ők ily czélokra kétszeresen adóztatnának meg. A nélkül is igen sok állami teendőt áthárítunk a rendezett tanácsú városok v. vakara. Az árvaügyek kezelése és ellátása szintén egyike azon áthárításoknak, melyeket pedig a megyék az ország által részükre nyújtott dotatióból, tehát közadókból fedeznek. Ilyen például a kisebb polgári ügyekben való bíráskodás, ilyen az adó-kezelés nagy apparátusa, melyek mind lényeges, nagy terheket róttak a rendezett tanácsú városokra. Én tehát ugyanazon igazságos és méltányos alapon, melyen e szakasz a szolgabírói járásokra vonatkozólag kimondott elv tekintetében nyugszik, azt óhajtanám, hogy kimondassék, miszerint a rendezett tanácsú városok az árvaszékek czéljaira kivetendő megyei pótadóhoz se tartozzanak járulni. E módosítás szempontjából belenyugodnám akár abba, hogy a 16. szakasz egy alkalmas helyén e szó „árvaszékek" beszúrassék, akár abba, hogy világosság szempontjából erre külön szakasz szerkesztessék. Ez esetben e szakasz igy hangzanék: „Az 1883. évi XV. törvényczikk alapján a vármegyék által kivethető azon pótadó, mely az árvaszékek és a szolgabírói járásoknak személyi és dologi kiadásaival egybekötött közigazgatási költségek fedezésére vétetik igénybe, a rendezett tanácsú városok hozzájárulni nem tartoznak." Elnök I Fel fog olvastatni a módosítvány. Törs Kálmán jegyző olvassa a módosítványt). KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. X. KÖTET. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Szederkényi Nándor: T. ház! Óhajtottam volna, hogy ezen igen lényeges indítványra nézve a t. kormány részéről valami nyilatkozat tétessék, (Helyeslés a szélső baloldalon) mert oly igazságot tartalmaz, hogy ha a kormány részéről igy előzetesen nyilatkozat nem tétetik, ugy tűnik fel a dolog, hogy hozzájárul s tikkor a magam részéről szintén kijelentem, hogy én szintén hozzájárulok az indítványhoz. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Épen azt vártam, hogy kivánnak-e többen nyilatkozni. Én a magam részéről csuk azon megjegyzést kivánom tenni, hoa'v én ezt a rendelkezést a törvénvjavaslatba nem vettem fel két okból; egyik az, hogy bizonyos teendője épen ezen községi vagy rendezett tanácsi gyámügyekben nem ugyan a megyei árvaszékeknek, de a közigazgatási bizottság, mint felebbezési fórum útján, bizonyos árvaügyi megyei közegeknek is vannak ilyen teendőik. De ezt mellőzve, a másik ok, a miért nem vettem föl, arra is vezethet, ha belevétetik is a törvényjavaslatba, nem teszek ellene kifogást, az,mert semmi gyakorlati haszna nincs. Ez igen egyszerű. Ugyanis, ha a törvényhatóság administrativ czélokra pótadót kivetne, azt nem fogja az árvaszék költségének fedezésére kivetni, hanem be fogja a maga költségvetésébe ugy osztani, hogy ezen többlet ne az árvaszék által idéztessék elő. De annyival inkább be is oszthatja minden mesterkedés nélkül, mert a legtöbb esetben, ha a törvényhatósági árvaszékeknek valami több kiadása fölmerül, az az árvatartalékalap fölösleges jövedelmeiből, mit a törvény megenged, fog fedeztetni. Tehát semmi néven nevezendő gyakorlati haszna nem lesz, ha bevétetik is a törvényjavaslatba; de mert gyakorlati kárára sem lesz: nincs kifogásom ellene, ha méltóztatnak belevenni. (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) Dárdai Sándor előadó: T. ház! Ezen indítvány a bizottságban is megtétetett, a bizottság azonban főleg azon okból vetette el, mert nem minden rendezett tanácsú város bír árvaszékkel. Az árva- és gyámhatóságokról szóló törvényben csak permissive van megengedve, hogy a rendezett tanácsú városok külön árvaszékeket állíthatnak fel: ennélfogva Horánszky t. képviselő ur módosítványát, mely egész általánosságában mondja azt ki, hogy a rendezett tanácsú városok nem tartoznak hozzájárulni az árvaszék költségeihez, el nem fogadhatom, csakis azt lehetne kimondani, hogy azon rendezett tanácsú városok nem tartoznak hozzájárulni az árvaszéki kiadásokhoz, a melyek saját maguk látják el árvaügyeiket. S én ezen indoknál és azon oknál fogva, mit a ministerelnök ur fel23