Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-206
S#6, orsjságos ülés saárrjitns 17. 18S6. 167 t. képviselőház ezen hatáskört meg akarja adni, hogy megkülönböztetés nélkül a közérdekű ügyekben és megkülönböztetés nélkül a magánügyekben, mindenben, hol cassatorius eljárás foglaltatik, egyúttal intézkedhessek és rendelkezhessék is a kormány, hozzájárulok azon indítványhoz, mely minden esetre többet foglal magában. És most engedje meg a t ház, hogy személyes kérdésben is még egy megjegyzést tegyek Grünwald Béla barátomnak, ki e házban érdekes felfedezéseket tett. Egyik felfedezésére megfelelt gróf Tisza Lajos t képviselőtársam. A másik felfedezése pedig az volt, hogy az állami administratio híveinek táborából átléptem a municipisíák táborába. (Halljuk! Halljuk!) Ez valóságos felfedezés, mert rám nézve meglepetést képez, különben értem, t. ház, ha ezzel szemben azt mondja a képviselő ur, hogy Horváth Lajos képviselő úrban bő kárpótlást nyertek helyettem, mert hát solamen est miseris socios habere.{Élénk tetszés johbfelől.) Egyébiránt kijelentem, t. ház, hogy az állami administratiónak azon értelemben, a melyben ő és pártja veszik, lényegét soha sem tudtam megérteni és tovább megyek, ma s«m vagyok képes megérteni a cassatorius hatáskörre szorítkozó állami administratiót. (Tetszés jobbfelöl. Felkiáltások balfelől: Csikkeket is irt!) Ezek után kérem a t. házat, hogy a 10. szakaszt változatlanul méltóztassék elfogadni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk!) Igyekezni fogok csak igen kis ideig venni igénybe a t. ház figyelmét. (Halljuk/) (Halljuk!) Azok után, a mik mondattak, mégis szükségesnek tartom megmagyarázni a dolgot. (Halljuk! Halljuk!) Én azt hiszem, hogy azok közül, a kik felszólaltak, legalább némelyek nem méltóztattak a szakaszt egész teljességében bírálat és megfontolás alá venni, mert e szakasz ugy a mint fogalmazva vau, első bekezdésében csak bizonyos esetekre szorítja a kormány intézkedési jogait. Ezen eseteket az 57. §. és a mint gróf Apponyi Albert t. képviselő ur említette, ennek k) pontja és az 1876: VI. törvényezikk 61. §-a tartalmazza. Szóval a kormány intézkedési joga oly esetekre szorítkozik, midőn az állami érdekek szempontja van szóban, vagy midőn a közigazgatási bizottság részéről történt némely felebbezési esetek érintetnek. A második bekezdés minden egyéb ügyre nézve határozottan csak a megsemmisítési jogot követeli. Hogy ebben miként lehet azt a nagy veszélyt és azt a nagy jogtiprást, mint némelyek nevezni szeretik látni, ezt én nem tudom. Azt nem óhajtja senki kétségbe vonni, hogy a neki adott hatalommal egy kormány visszaélhet; de azt sem lehet kétségbe vonni, hogy a neki adott hatalommal a törvényhatóság is visszaélhet. A törvényhatóság részéről való visszaélés ellenében csak kell az államnak eszköz ott, a hol állami vagy közérdekről van szó. Ugron Gábor: Megsemmisíti! (Halljuk ! Halljuk!) Tisza Kálmán ministerelnök: Hát ezzel megtörtént minden? (Halljuk! Halljuk!) Elég a világon az, hogy semmi sem történjék? (Halljuk! Halljuk!) Ez, t. képviselő ur, igen gyenge fogalom az administratioról. {Élénk tetszés jobbfelől) Kell tehát ezen correctivum. Ismétlem, lehet kormány is, a mely akár visszaélést, akár tévedést követ el; de e kormánynyal szemben a parlamentarismusban meg van a correctivum, inig a visszaélő törvényhatósággal gzemben ez nem ad correctivumot. Ne méltóztassanak ezt a parlamentáris correctivumot oly csekélynek tekinteni. Tudom én azt, a mi a minap mondatott, hogy egyes tévedésért nem fogja a többség elejteni azt a kormányt, a melylyel egészben véve egyetért. Tökéletesen igaz. de vagy nagyon keveset tartanak a nemzetről., vagy nem hihetik, hogy a kormányt, a mely a törvény ellenére visszaél a hatalommal és megsemmisíti a másoknak adott jogokat, a nemzet meg fogja tűrni. (Elénk tetszés jobbfelől.) Igyekeztem tehát, t, ház, megmagyarázni, mi volt az intentiója ezen szakasznak, a mely az eredeti törvényjavaslatban nem volt ugyan benn, de az egyes szakaszok értelmezése szerint benn volt. Egyik igen t. bizottsági tag ur indítványára történt, hogy e szakaszban jobban tömörülve adatott elő a kormánynak adott e jog. De ezt csak az alakra nézve mondom. Különben is nem vártam volna, hogy megtámadásnak tétessem ki azért, mert a képviselőház egy szakbizottsága véleményét elfogadtam; még az esetben sem vártam volna, ha véleményem ez iránt nem lett volna ugyanaz, De ismételhetem, az előtt is az volt a véleményem, csak a kifejezés módja és alakja tekintetében forgott fenn különbség. De hát, t. ház, mindenben méltóztatnak nagy veszélyt látni. Mindig azt keresik, vájjon nem adatik-e oly hatalom, melylyel vissza lehet élni ? Természetes, t. ház, igyekezni kell a törvényt ugy szerkeszteni, hogy minél kevésbé lehessen vele visszaélni, de az i« áll, hogy ha csak oly hatalmat akarnak adni a kormánynak, vagy oly jogot egy testületnek, melylyel visszaélni ne lehessen: akkor nem lehet sem jogot, sem hatalmat adni, mert mendegyikkel vissza lehet élni. Ne méltóztassék tehát e dolgot olyan túlságos veszélyesnek festeni. Talán az eddigiekből is méltóztattak belátni, hogy én sem Szederkényi, sem Grünwald képviselő ur módosítványát el nem fogadhatom. Csak azt kívánom megjegyezni ez alkalommal, hogy én egyáltalában nem kívántam megtámadni Grünwald I t. képviselő urat azért, hogy reflectált régebbi