Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-206
166 2Ü6. országos ülés máreiius 17. 1886. nek következése az, hogy gyakran az ország két harmadrészének érdekei figyelembe vannak véve, inig egy harmadrész érdekei figyelmen kivül estek, de a mely egységet az állam érdekében meg kell adnunk ugyan, de a melyre az önkormányzat érdekében szükség nincs. Mire vezetne az, ha egy székely megyének egy biharmegyei fogalmazó vagy ministeri tanácsos fejével kellene gondolkozni és a szerint kellene intézkedni, nem pedig a saját helyi érdekei és a történelmi viszonyoknak megfelelőleg ? Bocsánatot kérek, elhiszem, hogy nagyon sok okos ember van ott a belügyministeriumban és még sok kerülhet oda, de azért meg vagyok győződve arról, hogy saját érdekeinket, viszonyainkat és szükségeinket jobban ismerjük ott a törvényhatóságokban, a megyékben, mint a ministeri bureaukban. Ezekkel a bureaueraticus bölcsességekkel nem építjük fel az országot, különben is igen bőven tractálnak vele. (ügy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) Azért kell az önkormányzatiján a helyi viszonyok érvényesülését nemcsak megengedni, de biztosítani is, hogy ugyanazon hátrányok, melyek a törvények egységes hozatala nyomán bekövetkeznek, a végrehajtásnál némileg envhittessenek, orvosoltassanak. De menjünk tovább. Azt mondják, hogy arra nincsen a törvényhatóságoknak joga, hogy semmit sem tegyenek. De erről nem lehet szó. Mert vagy helyi érdekű, csekély fontosságú az ügy és akkor a törvényhatóságok kezdeményezése következtében a minister elé kerül, vagy pedig nagyfontosságú és akkor a minister rendeleti utón intézkedik s hogy ha nem intézkedik, az első vagy második eset elég figyelmeztetésül szolgál arra, hogy a nagy állana érdekű ügyben rendeleti utón intézkedjék. De apróbb ügyekben oly ürügy alatt, hogy közérdekű az ügy, mert hol van a határa annak, hogy közérdekű, hiszen minden ügy közérdekű, de hát méltóztassanak a másik fogalmat venni, melyik ügy az, mely nem közérdekű, (ügy van! ügy van! a szélső baloldalon) a határt itt tehát nem lehet megvonni és ha nem lehet megvonni, akkor nem vonható meg az a határ sem, melyet a belügyminister és a hivatalnokok elé húzunk az önkormányzat védelmére. Röviden, az önkormányzatot a minister bármikor megsemmisíthetné és a megyékből a ministeri bureaukba vihetne íú.(ügy van! a szélső baloldalon.) Ha ily törvényt akarnak hozni, akkor ne dicsekedjenek azzal, hogy önkormányzatot akarnak, hanem mondják ki nyíltan, hogy állami administratiót kivannak és akkor helyezzék az országot a belügy minister tutorsága alá és mondják ki, hogy abclügyministernek több esze van, mint Magyarországnak. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra nem lévén senki sem feljegyezve, a vitát bezárom. Szó illeti az előadót. Dárdai Sándor előadó: T. ház! Én teljesen értem Szederkényi Nándor képviselő ur indítványát, hogy hagyassák ki az egész szakasz, mert ezzel következetes álláspontot foglal el, a mint e párt részéről már az általános vitában is felhoztam, hogy tudniillik a függetlenségi párt a megyék souverainitásának álláspontján áll. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem állanak!) Ezen álláspontnak teljesen megfelel (Mozgás. Zaj a szélső baloldalon. Egy félkiáltás: Tessék bizonyítani! Komoly tanácskozást várunk, nem ráfoyásokat!) azon indítvány, hogy ezen szakasz maradjon el és hogy az önkormányzati ügyekben, még ha törvénytelen, még ha illetéktelen eljárást követ el is a megye, akkor a kormánynak azzal szemben intézkedési joga ne legyen. (Halljuk! Halljuk!) Azonban teljesen nem érthetem Grünwald Béla t. barátom indítványát, a ki az intézkedés jogát kivánja csak megtagadni és a kormány hatáskörét a cassatorius eljárásra szorítani kivánja. Szilágyi Dezső t. képviselő ur helyesen jegyezte meg, hogy ezzel lehetetlenséget kivan. Mert mi éretnék el? Örökössé tétetnék a háború a vármegye és a kormány közt. Ezen álláspontot teljesen elfogadhatatlannak tartom, mert ha a cassatorius eljárás czélra nem vezet, következetesen kell valahonnan egy rendelkezési intézkedésnek következni. Azthiszem ezt senki sem fogj a taga,dm.(Helyeslésjobbfelől.)De nemcsak a közigazgatásban, hol ez még természetesebb, hanem a törvénykezésben is ugy van. Ott van például Francziaországban a semmítőszék. Ha megsemmisíti az eljárást, az első bíróság nincsen kötve ahhoz, még jegyszer ugyanazon határozatot hozhatja; de ekkor a semmítőszék még egyszer megsemmisíti és delegál egy másik bíróságot, mely már kötve van a semmítőszék határozatához. Ez természetes, mert oly cassatorius eljárás a közigazgatásban, mely végintézkedés jogával ne bírjon, ez szerintem egészen elfogadhatatlan. Most még csak egy magyarázatával tartozom azon korlátozásnak, mely itt az első bekezdésben a közérdekű ügyekre vonatkozó határozathozatalra nézve foglaltatik. Ez által maga a bizottság is egy korlátozást kívánt felállítani és a tévedés onnét származik, hogy a t. képviselő urak nem méltóztattak ezen bekezdést a másik bekezdéssel Összehasonlítólag megítélni. Mert itt a közérdekű szó csak azt jelenti, hogy a kormánynak intézkedési joga csak közügyekben van, vagyis hogy a contentiosus magánügyekben csak cassatorius eljárása van a kormánynak. (Ellenmondás bálfelől. Mozgás.) Ezért Szilágyi Dezső t. képviselőtársam indítványa, mely oda megy, hogy e helyen egyszerűen az tétessék ki, hogy „azon esetben, ha a cassatorius eljárás czélra nem vezet, önmaga a kormány határozzon", szerintem kétségtelenül többet foglal magában, tovább megy a javaslatnál, de ha a
