Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-206

3»S. orsuágos ülés márezins 17. 1886 105 ben (Halljuk!) és a törvényes általános rendeletekben megirt teendők minden végrehajtó orgánumot — legyen az önkormányzati testület, vagy kinevezett orgánum — köteleznek (Ugy van/ jobbfdöl) és nem állhat fenn állami törvényhozás, mely csak addig megy, hogy eljárásra lehet utasítani, de ha nem tesz semmit, akkor megakad az államhatalom tökéletesen. (Helyeslés jobbfelöl. Felkiáltások balfélől: Ez ellen senki sem beszélt!) Az én nézetem szerint ezen általános elvek után, a melyekről felteszem, hogy ellenük senki sem szólt, a hiba azon kifejezésben van, a mi a törvényben alkalmaztaiik, mert az a kifejezés olyan — ezt nem lehet tagadni — hogy nemcsak igen ruganyos, de oly interpretatiót is megenged, mely teljesen önkényes és miután a felett, hogy milyen jogkör adatik itt és milyennem, birói controllnem létezik, ebből önként következik, hogy ez általános és rugalmas kifejezéssel visszaélni tökéletesen lehetséges. Ez szintén tagadhatatlan. Az én nézetem szerint mind ez a bizonytalanság még szervezetünk tökéletlen voltában is elkerülhető, ha egy dolgot határozottan és szigorúan szemelőtt tartunk, tudniillik azt, hogy különböztetni kell azon intézkedések közt, mely intézkedéseket ismételt vonakodás esetében megrendelhet az államkormány s maga intézkedhetik és melyekre nézve ez a szükség fennáll és azok közt, melyekre nézve ez a szükség fenn nem forog. És én a határvonalat a kettő között ezen kifejezéssel, hogy „közérdekű" elegendően meghúzva nem látom. Ellenkezőleg azon nézeten vagyok, hogy igen ezélszeríí lenne, ha ebben a szövegben megmondatnék az, hogy a mennyiben a törvények vagy törvényes rendeletek szerint intézkedni szükséges, a minister nemcsak a megsemmisítésre szorítkozhatik, de kötelessége új eljárást rendelni és el ha ez az új eljárás czélra nem vezetne, önmaga határozhat, mert törvényeket és törvényes rendeleteket, azaz oly rendeleteket, melyek kiadására az államkormány törvényesen fel van hatalmazva, lehetetlen végrehajtás nélkül hagyni s kell módnak lenni, hogy az megtörténhessék. És ha az alantas közegek megtagadnák — nem szeretek ily esetet feltenni — de ha megtagadnák; kell, hogy az intézkedési jogot a kormánynak megadjuk; mert itt egy positiv jogszabályra kell támaszkodni, oly jogszabályra, melyet a törvény vagy törvényes rendelet előir. Ezen módosítással igenis helyesnek tartanám e szakaszt. Ezen módosítás nélkül és általánosságban a szakasznak e tételét én sem fogadhatnám el. (Felkiáltások jóbbfelöl: Halljuk a módosítványt!) Tisza Kálmán ministerelnük: Kérem, méltóztassék még egyszer felolvasni a módosítványt, mert nem hallottam! Szilágyi Dezső: Felfogásom szerint a szöveg praecis és helyes volna a következőképen: „Úgyszintén a törvényhatóságok közgyűlési jegyzőkönyveiben foglalt, avagy az elintézések rendes folyamában hivatalból észlelt illetéktelen" én jobban szeretném e helyett: „hatáskörön túlható, vagy törvénybe ütköző határozatokat megsemmisíti és a mennyiben törvények vagy törvényes rendeletek szerint intézkedni szükséges, új eljárást rendelhet el és ha ez ezéíra nem vezetne, önmaga határozhat", tehát csak azon esetekben, a melyekben törvény vagy törvényes rendelet határozza meg az intézkedés szükségét. {Helyeslés jóbbfelöl,) Ugron Gábor: T. ház! (Halljuk!) Az általános vita folyamán annyira barátságos érzelmeket hirdettek a ház minden oldaláról az önkormányzat iránt, hogy már akkor nagy gyanú támadt bennem ezen barátságos érzületek tekintetében. Most e szakasz tárgyalásánál az eddig lefolyt vitából meggyőződtem arról, hogy ez a nagy barátság és rokonszenv az önkormányzás iránt oly szólásmód, a mely mögött egészen idegen czélzatok rejlenek. Mert miben áll az önkormányzat ? Abban, hogy az önkormányzásra hivatott testületek határozatokat hoznak s ezen határozatok az: önkormányzatra hivatott testületek által végre is hajtatnak. A kormány ellenőrzési jogánál fogva ezen határozatokat, ha a közjog tekintetében sérelmeseknek találja, megsemmisítheti, de megnem változtathatja. Mert mit jelent az, hogy a kormány a határozatokat megváltoztathatja, vagy ha ez czélra nem vezetne, önmaga határozhat? Azt jelenti; hogy többé nem az önkormányzásra hivatott testületek, hanem a belügyminister intézkedik. És ha nézetem szerint is szükséges az, hogy a törvények végrehajtassanak, de szükséges az is, hogy az institutiók tartalommal* bírjanak és nem lehet, hogy egy közeg, mint a milyen a belügy ministerium, az institutiók tartalmát magához ragadhassa. (Helyeslés a szélső balon.) Már pedig, hogy ha a belügyminister megváltoztathatja a megyének olyan határozatát, a melyet a megye a saját érdekében szükségesnek tartott, de mely a belügyminister kivánságával meg nem egyez, ha akkor azon kívánságai a minister határozattá emelheti, bocsánatot kérek, nincs Magyarországon önkormányzat, hanem van a belügymínisternek akarata, a melyet megpróbál előbb simább módon elfogadtatni a törvényhatóságokkal és ha azok nem kaparnák ki számára a gesztenyét, akkor reájuk parancsolja azt az akaratot. (Zigy van! a szélső baloldalon.) És ebből mi a következés ? Áz, hogy azon körülmények, a melyeknek hatása alatt az ország már most is nagyban szenved az által, hogy centralisált törvényhozása szenved abban, hogy minden törvény az egész ország minden részére nézve intézkedik tekintet vagy kivétel nélkül t hogy ugyanegy törvény intézkedik az erdélyi, a felső-magyarországi és az alföldi részekre, a mi-