Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-206

S98. országos ülés ntárezins 17. 1S8S J57 Kérdem a t. házat, méltóztatik-e azt az előadó ur által kiigazított idézettel elfogadni? (Felkiáltások Igen !) E szerint elfogadtatik. Következik a 6. §. Szathmáry György jegyző (olvassa). Enyedi Lukács: T. ház! A6. §-banfoglalt rendelkezést én részemről, különösen a törvény­hatósági joggal felruházott városokra nézve sé­relmesnek tartom. Ezen szakasz következőleg szól (olvassa): „Ha a törvényhatóság valamely törvény által reá rótt kötelezettség teljesítésére szükséges kiadást költségvetésébe felvenni vonakodnék, a kormány a megfelelő összegnek a költségvetésbe való felvételét elrendelheti." Természetes,hogy minden köztörvényhatóság, a mennyiben a törvény bizonyos feladatok telje­sítését elrendeli és a mennyiben a törvényhatóság anyagi körülményei megengedik, ez intézkedésnek megfelelni tartozik. Azt azonban ily határtalanul, a mint a törvényjavaslatban megállapítni szándé­koltatik, részemről nem fogadhatnám el, mert azon meggyőződésben vagyok, hogy esetleg ez által a köztörvényhatósági joggal felruházott városok, melyek közigazgatási és községi költségeiket saját jövedelmi forrásaikból, nem pedig az államháztar­tásból nyert subventio útján fedezik, oly helyzetbe jönnének, hogy kénytelenek lévén ezen rendelke­zésnek megfelelni, anyagi helyzetük alapjaiban megingattatnék. Indítványozom tehát, hogy a 6. §. toldassák meg a következővel: „szabad királyi városoknál azon megszorítással, hogy azok pótadója az egye­nes adók 50 százalékát meg nem haladja". Tisza Kálmán ministerelnök: Igen kér­ném a t. képviselőházat, hogy ezen módosítványt ne méltóztassék elfogadni. Hiszen az, a mit a t. képviselő ur indítványoz, igen sokszor megköt­hetné épen azokat a városokat, melyekről szó van, mert természetesen akkor, ha a törvényben rájuk rótt kötelezettségek teljesítése a város ma­gán czéljaira szükséges más költségekkel együtt meghaladná az 50%-ot, a közt kellene válasz­tani, hogy vájjon azt teljesítse-e, a mit a törvény kötelességévé tett, vagy pedig más, bár jó czélokat ? Igen természetesen mindig meg kellene gátolni a várost talán culturalis czéljainak előmozdításában, mert az első mégis csak az, a mit a törvény pa­rancsol. Egyébiránt, méltóztassanak megengedni, a községi pótadóknak maximalis százalékokban meghatározása nem lehetséges. (Ugyvan! jobbfélöl.) Rajta kell lenni, hogy a községi pótadó mentül kisebb legyen, de törvényhozásilag meghatározá­sába e tekintetbe belemenni lehetetlen. És méltóztassék megengedni, hogy elmond­jam azt is, hogy igaz, a törvényhatósági joggal felruházott városok saját költségükön teljesítik azt is, a mit megyékben a megyei tisztviselők teljesí­tenek ; de viszont igaz az is, hogy törvényhatósági joggal nem biró községekben vagy városokban is teljesíttetnek állami teendők is az ő közegeik ál­tal. S a mi különbség van a két terheltetés közt tudva, hogy a többi községeknek is van községi adójuk és bizony igen sokszor, fájdalom, 50°/«-nál több: annak eleget igyekezett tenni a törvény­hozás már 1870-ben, midőn a törvényhatósági joggal biró és részben a rendezett tanácsú városo­kat oly jövedelmi források nyitására hatalmazta fel, melyek más községekben nincsenek, (ügy van! jobbfélől.) Ezeknek elmondása után igen kérném a t. há­zat, méltóztassék a saakaszt ugy a mint van, el­fogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) TÖrs Kálmán jegyző (olvassa Enyedy Lu­kács módosíhányát). Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, a vitát bezárom. Maga a szakasz szövege nem tá­madtatott meg; azt hiszem tehát, kijelenthetem, hogy a 6. §. a bizottság szövegezése szerint el­fogadtatik. (Helyeslés) Kérdetn most a t. házat, elfogadja-e az Enyedi Lukács képviselő ur által a 6. §-hoz hozzátoldatni kivánt szöveget, igen vagy nem?(ivem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a módosítvány nem fogadtatott el és igy a sza­kasz változatlan marad. Szathmáry György jegyző (olvassa a 7 , 8. és 9. §-okat, a melyek észrevétel nélkül elfogadta­tok. Olvassa a 10. §4). Grünwald Béla: T. képviselőház! A 10.§. első alineája oly intézkedést tartalmaz, a mely nézetem szerint homályos voltánál fog fa többféle­kép volna magyarázható és oly értelemben is, a mely veszélyes lehetne a megye önkormányzati jogaira nézve. Az első alinea ugyanis azt mondja : „A kormány az e törvény 57. §-a és az 1876: VI. törvényczikk 61. §-a értelmében hozzá felterjesztett, úgyszintén a törvényhatóságok közgyűlési jegyző­könyveiben foglalt, avagy az elintézések rendes folyamában hivatalból észlelt, illetéktelen, vagy törvénybe ütköző határozatokat megsemmisítheti és a mennyiben intézkedés tétele szükséges, új el­járást rendelhet el." Az e törvényjavaslatban kö­rülirt felügyeleti jog alapján ez ellen az intézke­dés ellen nekem kifogásom nincsen. De követ­keznek az utolsó szavak: „s ha ez czélra nem ve­zetne, közérdekű ügyekben határozhat". A közérdekű ügy oly általános fogalom, hogy annak positiv tartalmát nem ismerjük. Ez vonat­kozhatik egyrészt azon teendőkre, a melyeket a megye állami megbízásból végez, de gondolha­tunk alatta az önkormányzat körébe tartozó ügye­ket is. Ennélfogva, t. ház, az én módosításom azt czélozza, hogy a félreértést kikerüljük. Meg aka­rom tartani a kormánynak azt a jogát, a mely a felügyeleti jogából foly, de nem akarnék neki megadni oly jogot, a melyre egyébiránt szüksége

Next

/
Thumbnails
Contents