Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-206

206. országos ülés márezins 17. 1886. 155 Ez czélja azon módosítványnak, melyet ajánlani bátor vagyok s a mely igy szól: a 3. §. ezen szavai „az ezen törvényben megállapított kivéte lekkel (lásd 80. §.)" hagyassanak függőben a 80. §. eldöntéséig. (Helyeslés szélső bal felől.) Dárdai Sándor előadó: T. ház! Az Irányi t. képviselő uraltál tettmódosítvány tulajdonképen csak a tanácskozás rendjére vonatkozik és nem tartalmaz módosítást. A mi a tanácskozás rendjét illeti, én azt hiszem, hogy az ő indítványa elfogadható, sőt teljesen megegyezik azon eljárással, melyet maga a bizottság is követett, midőn ezen szakaszt tárgyalta, mert hiszen igen természetes, hogy egyik szakaezszal a másik szakasz rendeletének praejudicalni nem akar és nem akarhat. Én tehát azt hiszem, hogy ne méltóztassék a t. ház Irányi képviselő ur indítványát módosításnak, hanem egyszerűen a tanácskozás rendjére vonatkozó előterjesztésnek tekinteni és méltóztassék ezen egész 3. szakaszt a 80. szakasz eldöntéséig függőben tartani. (Általános helyeslés.) Elnöki Irányi képviselő ur 3. §-ának csak egy részét kivánja függőben tartatni addig, mig a 80. §. sorsa eldől; elleben az előadó ur azt kívánná, hogy az egész 3. §. tartassék addig függőben. Ez magára a tanácskozás rendjére vonatkozik, lényeges különbség a kettő közt nincsen s azért azt hiszem, a t. ház talán beleegyezni méltóztatik, hogy az egész 3, § függőben maradjon. (Általános helyeslés.) Tehát a 3. §. függőben hagyatik. Szathmáry György jegyző (olvassa a 4. § t), Horváth Lajos: T. ház! Az általános vita folyamában felemlittetett, hogy a törvényjavaslat voltaképen csak egy főintézkedést foglal magában, tudniillik a kormány és a főispán hatalmának nagymérvű fokozását. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Fölemlittetett az is. hogy sem az állam, sem a közigazgatás érdeke a hatalom ilymérvű fokozását nem követeli; inert a köztörvényhatóságokról szóló 1870: XLII. törvényczikk és a közigazgatási bizottságról szóló 1876: VI. törvényczikk megadott a kormánynak minden hatalmi eszközt, a mi az állam érdekeinek sikeres védelmére és a közigazgatás ellenőrzésére szükséges. Azon szokaszok között, melyek a kormány és a főispán hatalmának fokozását czélozzák és körülírják, az első lánczszemet a felolvasott 4. szakasz képezi. A szakasz szó szerint igy hangzik: „A belügyminister a törvényhatóságoknak az önkormányzati hatáskörben követett eljárását, belső ügyvitelét és pénzkezelését saját kiküldött közege által bármikor megvizsgáltathatja." A ministeri törvényjavaslat indokolása e szakaszt következőleg interpretálja : „A szakasz azon rendelkezését, mely szierint a belügyminister a törvényhatóságok eljárását, különösen a belső ügyvitelt és a pénzkezelést saját kiküldött közege által bármikor megvizsgáltathatja, a felelős kormányt megillető felügyeleti jogban és abban találja indokolását, hogy a központi felügyeletnek és ellenőrzésnek a javaslatban contemplált módon eszközlendő gyakorlását a némely törvényhatóságokban előfordult visszásságok már eddig is ismételten elengedhetlenné tévén, szükségesnek látszott, hogy a belügyministert megillető eme jo<r a municipális törvényben is határozott kifejezést nyerjen." Ezen indokolásból az tűnik ki, hogy a t. belügyminister ur voltaképen csak azt kivánja biztosítani a kormánynak, hogy az ügyvitelt és pénzkezelést saját kiküldött közege által megvizsgáltathassa. Nekem ez ellen legkisebb kifogásom sincs. A szomorú tapasztalatok után nekem is meggyőződésem, hogy e tekintetben az ellenőrzés fokozására csakugyan szükség van. Tudtommal több törvényhatóság maga kérte az ilyen központi szakközeg kiküldését, leginkább azért, mert ilyen szakközegek a vidéken rendelkezésre nem állottak. De a szakasz nem csak ezt mondja, hanem azt is mondja, hogy a minister az önkormányzati hatáskörben követett eljárást is annyiszor, a mennyiszer, saját kiküldött közege által megvizsgáltathatja. No már t. ház, ez jóval többet jelent, mint a mit a t. minister ur az indokolásban mondani akart. Olyan jog volna ez, melyet a közigazgatás ellenőrzése csakugyan nem kivan. Olyan jog, mely a törvényhatósági önkormányzatnak nyílt sebét képezné. A. meg}^e önkormányzata kettős hatáskörre! bir, tudniillik közigazgatási és politikai hatáskörrel. Ha már most a t. belügyminister ur a törvényhatóságoknak a politikai hatáskörben követett eljárását, a hánykor akarj.-, saját közege által megvizsgáltathatja, kérdem, nem is említve a tulajdonképen! önkormányzatnak e jogból folyó sérelmeit, mi lesz a törvényhatóságok, vitatkozási, levelezési, kérvényezési stb. jogából és minő zaklatást szenvedhetnek esetleg azok, a kik e joggd élni kivannak, vagy élni fognak ? (Helyeslés a baloldalon.) Felteszem a t. belügyminister ur bölcsességéről, hogy jogmegszorítást nem akar és ha e szakasz ugy fogadtatnék is el. a mint szövegezve van, e joggal visszaélni nem fog De ez nem elég Visszaélhet utódja, helyettese. Ebben van a veszedelem. Azért kérem a t. kormányt és t. többséget, szíveskedjék beleegyezni, hogy ezen ruganyos kifejezés „az önkormányzati hatáskörben követett eljárás" a szövegből hacryassék ki. Akkor a szakasz igy szólana : „A belügyminister a törvényhatóságoknak belső ügyvitelét és pénzkezelését saját kiküldött közege által bármikor mevizsgáltathatja." Kérem a t, házat, méltóztassék módosítványomat elfogadni. (Helyeslés a baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép viselőház! (Halljuk!) Az az intentio, hogy a törvényhatóságoknak politikai működési körébe ily módon belenyúlni ne lehessen, tökéletesen helyes és azt hiszem, sikerülni is fog az igen t. képviselő 20*