Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-198
198. or.-zá;ro<: ülés t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni és igy az általános vitatkozást megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Darányi Ignácz, a közlekedésügyi bizottság előadója: T. ház! {Halljuk /) A Romániával való vasúti csatlakozások ügye már kétszer fordultelő a törvényhozás előtt, tudniillik 1874-ben és 1879-ben. Nevezetesen intézkedett erre nézve az 1874: XXVII. törvényczikk és az 1879: XIII. törvényczikk. Az 1874: XXVII. törvényczikk intézkedése következő volt: „Minden kapcsoló vonalon egy közös nemzetközi állomás fog létesíttetni, mely később a magas szerződő felek előzetes közmegegyezésével fog megállapittatni." Később pedig: „Mi a,közös pályaudvarok és tartozékainak üzletbe vételét és a tulajdonosoknak e czím alatt fizetendő különös kártalanításokat illeti, a vasutak igazgatóságai egyik és másik részéről külön egyezményt fognak kötni illető kormányuk beleegyezésének fentartása mellett." Méltóztatik a törvény ezen rendelkezéséből látni, hogy 1874-ben a törvényhozás a nemzetközi közös állományok eszméjét fogadta el. Később, 1879-ben, a törvényhozás a romániai vasúti csatlakozással újra foglalkozván, ez kifejezést nyert az 1879: XIII. törvényczikkben, melynek ide vonatkozó rendelkezése a következőleg hangzik: „Az 1874. évi május 31-én kötött egyezmény 7-ik czikkének értelmében építendő közös nemzetközi állomások iránti határozat feíoldatik és a két kormány e ezélból netán eddig tett költségek megtérítése iiánti igények kölcsönös elesésében megegyezik. A vasúti határszolgálatra és a vámkezelésre nézve a következők állapittatnak meg: a)azOrsován—Vercierován — át vezető temesvár-turnseverini vonalon a vonatok átadása és átvétele Vercierován történend. Az utasok podgyászának és a kereskedelmi árúknak vámolása osztrák-magyar részről Orsován, Románia részéről pedig Vercierován fog eszközöltetni. b) a brassó-plojesti vasútvonalon a vonatok átadása és átvétele, valamint az utasok podgyászának mindkét állam részéről való vámolása a predeáli állomáson történend. A kereskedelmi árúk vámkezelése osztrákmagyar részről Brassóban, Románia részéről pedig Plojestiban avagy Bukarestben fog megtörténni. O királyi Fensége Románia fejedelmének kormánya kötelezi magát, vercierovai és predeáli állomását olykép kiépítem, hogy azokon a vonatok átadása és átvétele czélszerííen eszközölhető legyen s kötelezi magát azon felül a predeáli állomáson a magyar vám- s rendőri közegek részére a szükséges hivatali és lakhelyiségeket saját költségén — az egész vonal megnyitására kitűzött h;itárnapig KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. X. KÖTET. Báreziuí 6. 1886. 9 — a magyar kormány által kellő időben teendő kijelölés szerint előállítani. „A határszéli állomások között, valamint az ezen állomásokon való szolgálat részleteire nézve, az érdekelt csatlakozó vasutak igazgatóságai által üzleti szerződések lesznek kötendők, melyek az illetékes kormányok jóváhagyása alá fognak terjesztetni." Ezen rendelkezésekből méltóztatik látni t. ház, (Halljuk!) hogy 1879-ben a törvényhozás a külön határállomások rendszerét fogadta el; azonban csakhamar forgalmi és egyéb, de különösen leszámolási akadályok a határállomások rendszerének íentartását igen nehézzé tették. Kévszerint, ha méltóztatnak a térképre egy tekintetet vetni, akkor azt méltóztatnak látni, hogy a terep-viszonyok Brassó és a határszél között oly kedvezőtlenek, miszerint Brassó és a határszél között, közvetlenül a határszél közelében, magyar területen oly határállomást felállítani, mely a vonatok rendezésére, a vonatok átvételére és átadására alkalmas legyen, csak igen nagy áldozatokkal lehetne ; már pedig Brassó 25 kilométernyire fekszik a határszéltől s e szerint az is igen nagy nehézségekkel jár, hogy 25 kilométernyire menjenek a vonatok vissza. Ezen körülmény indokolta azt, hogy a mig a külön határállomási rendszer az orsóval vonalon nagyon igazolta magát és az orsovai szakaszon nagyon helyes is volt, addig azt a brassói szakaszon fentartani nem lehetett. A kormány érezvén ezen álláspont visszásságát, már 1880-ban a magyar államvasutak igazgatósága útján lépéseket indított meg a romániai kormánynál az iránt, hogy a közös nemzetközi állomások eredeti eszméjére visszatérés történjék és már 1880-ban történtek megállapodások, melyek szerint a predeáli nemzetközi közös pályaudvar kiépíttessék. Már akkor a magyar kormány, illetőleg a magyar államvasutak igazgatósága befolyást nyert ezen közös nemzetközi állomás kiépítésére és befolyt ezen közös állomás kiépítési költségeinek meghatározására és maiakkor, tudniillik 1880-ban ni egállá pittatott azon járulék, a mely ezen nemzetközi közös állomás után lesz fizetendő és pedig azon az alapon, hogy a befektetési költség 7%-a fizettessék általában; ez a 7*/ 0 tesz 79,303 aranyfrancot. Es ugyan akkor (Zaj. Halljuk!) t. ház megállapíttatott az is, a mi kifejezést nyert az előttünk fekvő egyezményben, mely szerint a későbbi befektetések után is 7% fog fizettetni. Ezen 7% talán első pillanatra nagynak és magasnak látszik, de méltóztassék számba venni azt is, hogy a kormány, a minister urnak a bizottságban tett kijelentése szerint is, mindent elkövetett, hogy Ma gyarország részére minél kedvezőbb feltételeket eszközöljön ki és a dolog ilyetén megoldása is minden esetre kedvezőbb, mintsem az, hogy oly
