Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-204
204. országos ülés máreziiii 15. 1886. 135 majd alkalmilag, darabokként belemagyarázza, I a mi neki tetszik. (Élénk tetszés jobbfelől. Ellenmondások a bal- és szélső baloldalon.) A mennyire mégis nagyszerű' beszédének értelmét összehasonlítás útján kivehettem, ebben a progrnmmban benn van az, hogy legyen állami közigazgatás kinevezett tisztviselőkkel, de olyanokkal, a kik feljebbvalóiktól függetlenek. (Ellenmondások a baloldalon.) Már, hogy ezzel mikép lehetséges állami közigazgatás, azt magyarázza meg a t. képviselő ur. (Tetszés jobbfelöl.) Vagy ha nem igy értette — mert ugy látom, nem igy értette — akkor más valamit kell megmagyarázni és ez az, hogy a kínevezett és előléptetésére nézve is a kormánytól függő hivatalnok, hogy lesz függetlenebb szemben a kormánynyal, mint az a választott hivatalnok, kinek előmenetelére a kormány nem folyhat be. (Tetszés jobbfelől.) A t. képviselő ur tehát a tisztviselőket vagy függetleníteni akarja a kormánytól, vagy nem áll az, hogy a szabadság, vagy az administratio érdeke követelné a szerinte való kinevezést. (Igaz! Ugy van ! jobbfelől.) Azonban a t. képviselő ur, egy új eszmét is fejtett ki. (Halljuk! Halljuk!) Ezen új eszme az, hogy ellenőrzést a működésre nem gyakorolhat az, a ki maga nincs benn az administratio fokozatában. Valóban ez új, mert én még eddig mindig azt hallottam és azt olvastam, hogy a bureaucraticus fokozatonkinti ellenőrzés nem ér semmit, mert — és megjegyzem, hogy ennek állításában sokan a túlságig mennek — egyik a másiknak hibáját el fogja feledni és hogy az ellenőrzést épen csak olyan gyakorolhatja, a ki azon lánezszemek közé besrófolva nincsen. Midőn pedig ilyen ellenőrzést akarunk, akkor azt mondják, hogy most meg ez nem helyes, mert épen bureaucraticus lajtorján fefelé lehet a sikeres ellenőrzést gyakorolni. (Élénk tetszés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Ezt az új tant, t. ház, én el nem fogadhatom és ebben sem a jó administratio, sem a szabadság garantiáját fellelni nem tudom. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Abban már nem áll egyedül a t. képviselő ur, mert ezt többen is állították, hogy az a választott szolgabíró nem látja meg a bajt, nem tesz jelentést s azért kell kinevezés, mert majd az a kinevezett tisztviselő meg fogja látni. Hát bocsásson meg nekem az igen t. képviselő ur, az a hatása csakugyan nem lesz akinevezésnek, hogy a kinevezett tisztviselő jobban meglássa a bajt, mint a választott. A ki arra való, az akár egyik, akár másik utón jut hivatalra, meglátja; a ki pedig nem arra való, nem Játja meg akkor sem, ha kinevezik, akkor sem, ha választják. (Igaz! jobbfelől.) De nagyon sokáig egy beszéddel nem foglal1 kozhatván, most még csak egyre kívánok reflectálni. A t. képviselő ur azt mondja: ugy látszik, a mai kormány és többség azt hiszi, hogy apró ravaszkodásokkal államor; kormányozni is lehet, nem csak pártot alakítani. (Igaz/ Ugy van! a baloldalon.) Hát bocsásson meg a képviselő ur, én túimegyek rajta. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Én nem csak az: nem hiszem, hogy apró ravaszkodásokkal lehetne államot kormányozni, de még azt sem hiszem, hogy pártot lehetne alakítani (Élénk tetszés a jobboldalon) és ha a t. képviselő ur saját párta!akítási eddigi kísérleteire gondol, nekem igazat fog adni (Élénk tetszés és derültség a jobboldalon. Nagy zaj a baloldalon.) T. ház IMielőtt a javaslatra nézve felhozott tárgyilagos dolgokra is reflectálnék, három kérdéssel kívánok lehetőleg röviden foglalkozni. Az egyik az, a mit Helfy Ignácz t. képviselő ur felhozott, mint indokolását annak, miért van az — mert ő beismerte, hogy ugy van — hogy nem annyira a törvényjavaslatról beszélnek, mint inkább a kormányról és legnagyobb mértékben rólam és engem támadnak. A második: mennyiben lehet itt súlya a nemzetiségi szempontokuak? A harmadik pedig, hogy miként állunk a megye múltja iránti elismeréssel ? és kik azok, kik a megye megsemmisülését eszközölnék és kik azok, a kik annak — amennyiben a jelen viszonyok közé beillik — fentartására sikeresen működnek'? Az elsőt illetőleg, t. ház, a?, igen t. képviselő ur azt mondta, hogy azért történik, mert ime én azt nyilvánitottam, hogy a választási rendszert jobbnak tartom, de egyúttal megmondtam azt is, hogy ha azonban arról győződvén meg, hogy az állam érdekében jó administratio ez úton nem lehetséges: ha ezen helyen lennék, magam javasolnám, ha másutt ülnék, támogatnám a kinevezési rendszer behozatalát. És azt mondta, hogy ezen nyilatkozatom nem áll egyedül; mert ugyanígy teszek a vámterület kérdésével. Azt mondom ugyanis, hogy a közös vámterületet tartom jobbnak, ha az méltányos feltételek alatt elérhető, de ha el nem érhető méltányos feltételek alatt, akkor a külön vámterület alapjára lépek. És ebből azt következtette a t. képviselő ur, hogy ez ellenkezik a parlamentarismussal. Már bocsásson meg a képviselő ur, ez semmi néven nevezendő parlamentaris felfoggással nem ellenkezik. Ha azt mondtam volna és azt mondanám, hogy én azt az elvet és irányt tartom jónak, mely a törvényjavaslatban van, de ha e ház a törvényjavaslatot elveti és azt kívánja, hogy akár a függetlenségi, akár a másik ellenzéki párt nézeteinek alapján készüljön törvényjavaslat, én azt is elkészítem és be fogom adni: ha ezt tenném, ez igenis ellenkeznék a parlamentarismussal. De hogy az, ha azt mondom, hogy meg fogom tenni, ha én magam látom be, hogy helyes,