Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-204

204. országos ülés máreziiii 15. 1886. 135 majd alkalmilag, darabokként belemagyarázza, I a mi neki tetszik. (Élénk tetszés jobbfelől. Ellen­mondások a bal- és szélső baloldalon.) A mennyire mégis nagyszerű' beszédének ér­telmét összehasonlítás útján kivehettem, ebben a progrnmmban benn van az, hogy legyen állami közigazgatás kinevezett tisztviselőkkel, de olya­nokkal, a kik feljebbvalóiktól függetlenek. (Ellen­mondások a baloldalon.) Már, hogy ezzel mikép lehetséges állami közigazgatás, azt magyarázza meg a t. képviselő ur. (Tetszés jobbfelöl.) Vagy ha nem igy értette — mert ugy látom, nem igy ér­tette — akkor más valamit kell megmagyarázni és ez az, hogy a kínevezett és előléptetésére nézve is a kormánytól függő hivatalnok, hogy lesz füg­getlenebb szemben a kormánynyal, mint az a választott hivatalnok, kinek előmenetelére a kor­mány nem folyhat be. (Tetszés jobbfelől.) A t. kép­viselő ur tehát a tisztviselőket vagy függet­leníteni akarja a kormánytól, vagy nem áll az, hogy a szabadság, vagy az administratio érdeke követelné a szerinte való kinevezést. (Igaz! Ugy van ! jobbfelől.) Azonban a t. képviselő ur, egy új eszmét is fejtett ki. (Halljuk! Halljuk!) Ezen új eszme az, hogy ellenőrzést a működésre nem gyakorolhat az, a ki maga nincs benn az administratio fokoza­tában. Valóban ez új, mert én még eddig mindig azt hallottam és azt olvastam, hogy a bureaucraticus fokozatonkinti ellenőrzés nem ér semmit, mert — és megjegyzem, hogy ennek állításában sokan a túlságig mennek — egyik a másiknak hibáját el fogja feledni és hogy az ellenőrzést épen csak olyan gyakorolhatja, a ki azon lánezszemek közé besrófolva nincsen. Midőn pedig ilyen ellenőrzést akarunk, akkor azt mondják, hogy most meg ez nem helyes, mert épen bureaucraticus lajtorján fefelé lehet a sikeres ellenőrzést gyakorolni. (Élénk tetszés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Ezt az új tant, t. ház, én el nem fogadhatom és ebben sem a jó administratio, sem a szabadság garantiáját fellelni nem tudom. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Abban már nem áll egyedül a t. képviselő ur, mert ezt többen is állították, hogy az a választott szolgabíró nem látja meg a bajt, nem tesz jelen­tést s azért kell kinevezés, mert majd az a kine­vezett tisztviselő meg fogja látni. Hát bocsásson meg nekem az igen t. képviselő ur, az a hatása csakugyan nem lesz akinevezésnek, hogy a kinevezett tisztviselő jobban meglássa a bajt, mint a választott. A ki arra való, az akár egyik, akár másik utón jut hivatalra, meglátja; a ki pedig nem arra való, nem Játja meg akkor sem, ha kinevezik, akkor sem, ha választják. (Igaz! jobbfelől.) De nagyon sokáig egy beszéddel nem foglal­1 kozhatván, most még csak egyre kívánok reflec­tálni. A t. képviselő ur azt mondja: ugy látszik, a mai kormány és többség azt hiszi, hogy apró ravaszkodásokkal államor; kormányozni is lehet, nem csak pártot alakítani. (Igaz/ Ugy van! a bal­oldalon.) Hát bocsásson meg a képviselő ur, én túi­megyek rajta. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Én nem csak az: nem hiszem, hogy apró ravaszkodá­sokkal lehetne államot kormányozni, de még azt sem hiszem, hogy pártot lehetne alakítani (Élénk tetszés a jobboldalon) és ha a t. képviselő ur saját párta!akítási eddigi kísérleteire gondol, nekem igazat fog adni (Élénk tetszés és derültség a jobb­oldalon. Nagy zaj a baloldalon.) T. ház IMielőtt a javaslatra nézve felhozott tár­gyilagos dolgokra is reflectálnék, három kérdéssel kívánok lehetőleg röviden foglalkozni. Az egyik az, a mit Helfy Ignácz t. képviselő ur felhozott, mint indokolását annak, miért van az — mert ő be­ismerte, hogy ugy van — hogy nem annyira a törvényjavaslatról beszélnek, mint inkább a kor­mányról és legnagyobb mértékben rólam és en­gem támadnak. A második: mennyiben lehet itt súlya a nemzetiségi szempontokuak? A harmadik pedig, hogy miként állunk a megye múltja iránti elismeréssel ? és kik azok, kik a megye megsem­misülését eszközölnék és kik azok, a kik annak — amennyiben a jelen viszonyok közé beillik — fen­tartására sikeresen működnek'? Az elsőt illetőleg, t. ház, a?, igen t. képviselő ur azt mondta, hogy azért történik, mert ime én azt nyilvánitottam, hogy a választási rendszert jobbnak tartom, de egyúttal megmondtam azt is, hogy ha azonban arról győződvén meg, hogy az állam érdekében jó administratio ez úton nem le­hetséges: ha ezen helyen lennék, magam javasol­nám, ha másutt ülnék, támogatnám a kinevezési rendszer behozatalát. És azt mondta, hogy ezen nyilatkozatom nem áll egyedül; mert ugyanígy te­szek a vámterület kérdésével. Azt mondom ugyanis, hogy a közös vámterületet tartom jobbnak, ha az méltányos feltételek alatt elérhető, de ha el nem érhető méltányos feltételek alatt, akkor a külön vámterület alapjára lépek. És ebből azt következ­tette a t. képviselő ur, hogy ez ellenkezik a parla­mentarismussal. Már bocsásson meg a képviselő ur, ez semmi néven nevezendő parlamentaris felfoggással nem ellenkezik. Ha azt mondtam volna és azt monda­nám, hogy én azt az elvet és irányt tartom jónak, mely a törvényjavaslatban van, de ha e ház a tör­vényjavaslatot elveti és azt kívánja, hogy akár a függetlenségi, akár a másik ellenzéki párt néze­teinek alapján készüljön törvényjavaslat, én azt is elkészítem és be fogom adni: ha ezt tenném, ez igenis ellenkeznék a parlamentarismussal. De hogy az, ha azt mondom, hogy meg fo­gom tenni, ha én magam látom be, hogy helyes,

Next

/
Thumbnails
Contents