Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-204

134 ^ 4 * országos ülés márczius 15. 1S86. el, mely vád alapját képezheti és képezi is, épen a belügyminister — élvén a törvény által adott legszigorúbb jogával — a szolgabíró ellen a fe­gyelmi vizsgálatot elrendelte és őt hivatalától fel­függesztette. Azt hiszem, ez az út, melyen ha — mint a képviselő ur mondja és a miről én ma nem szólhatok — csakugyan a főispán rendeletére cse­lekedett volna a szolgabiró, ennek ki kell derülni és legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy a ki hibás volt, az nálam elpalástolásra nem fog találni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) B. Andreánszky Gábor: Mert a zsidó érdekében történt! (Elénk derültség.) Tisza Kálmán ministerelnök: De a t. képviselő ur szives volt azt is felhozni, hogy hol kezdődik a rossz megyei administratio s azt mondja rá, hogy ott, a hol kezdődik a korteskedés és oda állítja, mint egyedüli kortest, a főispánt, mint a ki azon tisztviselőkkel — gondolom ugy monda — „bűnszövetségben" lévén; azután foly­tatja ezt a mesterséget és azért természetesen egymásnak kölcsönösen elnéznek mindent. A kép­viselő ur megpótolja ezt azzal: hiszen a főispán kortesnek tekintetik, bezzeg minő hideg fogadta­tásban és elbánásban részesül az a főispán, a ki nem tud a képviselőkkel — gondolom, igy fejezte ki magát — beszámolni. (Felkiáltások a szélső bal­oldalon: A nagy raktáiba beszámolni!) Már, t. ház, hogy a korteskedés bizonynyal nem bir előnynyel az administratio teendőinek folytonos és pontos elintézésére, az igaz. Meg­engedem, hogy itt-ott korteskedhetik talán egy főispán, de azt bizonyosan tudom, hogy kortesked­nek mások is. (Felkiáltások a szélső balon: Természe­tesen/ Azoknak szabad!) Mert azt csak nem fogja állítani a képviselő ur, hogy az nem korteskedés, ha kerületeket beutazunk, a népet figyelmeztetjük az átkos kormány rosszaságára ; (Derültség a balon) figyelmeztetjük, hogy mily súlyos az az adó. A kik óvatosak, nem Ígérik ugyan, (Halljuk! Halljuk I) hogy le fognák az adót szállítani, ha ők jut­nak kormányra, mert tudják, hogy az nem lehet; de a kevésbé óvatosak megígérik még ezt is (Ügy van / jobbfel il. Ellenmondások a bal- és szélső baloldalon) és feltüntetik egyszersmind, hogy mily hiba, mily servilismus hallgatni a feljebbvalóra, az elöljáróra, a tisztviselőre. (Ellenmondások a bal- és szélső baloldalon.) Az óvatosak itt is megmondják ugyan, hogy ők ezt csak a választási actusnál értik ; de a kevésbé értelmes nép, méjj;' ha ezt megmondják is neki, általánosságban veszi, a kevésbé óvatosak pedig meg sem mondják, csak egyáltalában izgat­ják elöljárói ellenében és az azok iránti enged el­lenségre tanítják. (Ellenmondósok a bal-és szélsőbai­oldalon. Igaz! Ugy van ! jobbfelől.) Ha ez nem rossz korteskedés, ha nem hátráltatja az administratio jóságát, akkor nem tudom, hogy mi hátráltatja. (Ugy van! jobbfelől. Ellenmondás és mozgás balfelöl.) A mi pedig a főispánok iránti elbánást illeti, talán a t. képviselő urnak van tudomása róla, hogy nem minden megyében van többségben képviselőválasz­tásoknál a kormánypárt, annál kevésbé minden kerületben s tudhatja, hogy igen hatalmas ellen­zéki szónokok megválasztatnak; de arra nem mu­tathat példát, hogy ezért a belügyminister akár­melyik főispánt vagy felmentett, vagy hidegen fogadott volna, vagy vele e miatt bár legkevésbé is kedvetlenségének súlyát éreztette volna. Igazi Ugy van! jobbfelől. Zaj a szélsőbalon.) Mindezek tehát igazolják, a mit mondottam, hogy tárgyila­gos okok helyett a szándék gyanúsításával és személyes támadásokkal igyekeznek hatni. (Ellen­mondások a bal- és szélső baloldalon.) És mit mondjak, t. ház, arról, hogy az egyes szakaszoknál a magyar nyelv kétségtelen szószerinti értelmét elmagya­rázva, nagy és borzasztó czélzatot sejtettek. Erre csak egy példát idézek. Horánszky Nándor t. kép­viselő ur a legutóbbi ülésben azt mondta körül­belül, hogy igaz, az 1870: XLII. tör vény czikkben is benne van, hogy a főispán megvizsgálja a hiva­talokat, de ott ugy van, hogy „személyesen" meg­vizsgálja. Ebben a törvényjavaslatban pedig csak annyi mondatik, hogy a főispán megvizsgálja a hivatalokat. Ez tehát szintén azt teszi, hogy nem ő vizsgálja meg személyesen, hanem elküldi titká­rát és isten tudja kit mindent. T. ház ! Én azt hiszem, a magyar nyelv szerint, ha az mondatik : „a főispán megvizsgálja", ez nem teheti azt, hogy mást küldhet; (Ugy van! jobbfelől) mert akkor magyarul nem azt mondjuk, hogy „megvizsgálja", hanem „megvizsgáltatja". (Élénk tetszés a jobb­oldalon.) De minden esetre annak látása, hogy még oly éles cszü és tehetségű férfiú is, mint a képviselő ur, ezen „ személyesen " szónak kimaradása folytán azon szerintem semmi félremagyarázást nem tűrő szakaszt ugy félremagyarázhatta, kötelességemmé teszi, meggondolásával annak, hogy talán majd azok, a kik most mint ellenzék magyarázzák, később is igy magyarázhatnák a törvényt, ügyelni, hogy az igy magyarázható ne legyen, (Élénk tetszés jobbfelöl. Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Ezeken kivül hallottunk még igen szép sza­vakat a valódi önkormányzatról, a jogállamról, az erkölcsi világ törvényeinek értékéről és történelmi erejéről, tehát mind oly dolgokról, a melyek ellen senki sem szólott és nem is szólhatott; de azzal azután, hogy mit értenek ez alatt, legnagyobb ? részben, sőt majdnem kizárólag, adósok maradtak. De hát e felett nem vitatkozhatom, hisz azt mond­ják, hogy ezekben rejlik gróf Apponyi Albert képviselő ur programmja. (Derültség a jobboldalon. Mozgás a balon.) Programmnak nagyon szép az oly szavak és elvek kitűzése, a melyeket mindenki oszt, ha azután a képviselő ur fentartja magának, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents