Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-198
8 188, i«rs2Agiu» üJtb márczins 6. 1S86. vasútnak, a mint kiépült és a vasut-társulatok sorába lép, igénye van bizonyos megosztásra, azon elfogadott elv szerint, ha iránya legfölebb 20%-kal hosszabb, mint a már meglevő vasútvonalé, valamely forgalom őt is megilleti. Egyébiránt bátor voltam azt már szintén jelezni — mert hiszen a t. képviselő ur mai beszéde csak mása volt annak, mit ezelőtt néhány héttel mondott el — hogy az ilynemű megosztási esetek az egyik vasútnak ugy, mint a másiknak hasznára lehetnek. Speeiaiiter a magyar államvasutaknak jelenleg nincs megtörli eltebb része, mint a Szajol és Szolnok közötti és a Salgótarján és Hatvan közötti vonal, ugy hogy különösen amazon alig lesz sokáig elkerülhető a második vágány lerakása. Az utóbbin ezt talán még néhány esztendeig el lehet odázni, de nagyon sokáig nem. E vonalok néha nagyon meg vannak terhelve, mert nálunk a forgalom nagyon lüktető s különösen jelentékeny termés alkalmával, szeptember, október és november hónapokban ezen vonalaknak akkora forgalomnak kell megfelelni, hogy alig győzik. Ha tehát van mód arra, hogy a forgalom bizonyos részét a legmegterheltebb vasutaktól eltereljük : ez annak a vasútnak kétségkívül csak előnyére válik. Mi történnék azon forgalomra nézve, mely Oderbergben adatott fel és megy Ruttkán át Salgó-Tarjánra ? Ha az alföldre szól, akkor Terennén át átmegy a mátrai vasútra és nem kell a hatvani vonalat terhelnie, hogy igy menjen Szolnokig, Szajolig. így azután egyenes vonalon megy, valami csekélységgel drá gábban azért, mert a mátrai vasút szállítása drágább lesz, mint az államvasutaké, de a küldőkre nézve ez nem annyira jelentékeny, mint az, hogy az árú a maga idején megérkezzék, minthogy az egész vonal hossza nem annyival nagyobb, hogy a tarifakülönbség nagyon érzékeny lenne. Tehát nekünk hasznunk lehet abból a forgalomból is, a mi nem a magyar államvasuton megy, mert a magyar állam abból is kap 607u-ot. Ha oly szűkmarkúlag kiváimék eljárni a vicinális vasutak irányában, mint a t. képviselő ur kivánja, hogy ez esetben eljárjak, mit méltóztatnak gondolni: épült volna annyi vicinális vasút közelebbről ? Hiszen más tekintetben is hasznára van ezen vasút kiépítése az államvasutnak, mire szintén bátor voltam már pedig két ízben reflectálni, először az erre vonatkozó törvény megalkotása alkalmával és akkor, mikor a t. képviselőtársam e tekintetben interpellatiót intézett hozzám, tudniillik a tekintetben, hogy a vicinális vasút alimentálja az állam vasutat. (Igaz 1 Ugy van! a jobboldalon.) Hát ezt nem kell szintén tekintetbe venni'? Ha azt méltóztatik mondani, hogy itt az államnak megterheltetése forog fenn, a mit nem ismerek el, hát én ezzel szemben azt mondom, hogy másfelől meg hasznot hajt az államnak. Ha tehát méltóztatik egyfelől a megterheltetést tekintetbe venni, akkor | ne tessék másfelől a hasznot sem a számításból kihagyni. {Helyeslés a jobboldalon.) Én, ha azon alimentatiót tekintem, mit ugy a személy-, mint az árúforgalmat illetőleg nyújt j ezen vasút az államvasutnak, három ponton érintvén az államvasutat, azt sokkal fontosabbnak tartom, mint az ezen forgalom megosztásából ezen vicinális vasútra háramló jövedelmet. Nem adunk jövedelmet; csak megosztozunk a jövedelemben, még pedig oly jövedelemben, melynek jelentékeny részét maga ezen vicinális vasút teremti. Ha ily kicsinyes szempontból tekintenők a vicinális vasutak ügyét, akkor — ismétlem — az újabb időben nem épült volna annyi vicinális vasút, mint a mennyi tényleg épült. Pedig én ezeknek országos, kereskedelmi, ipari és közgazdasági hatását igen jelentékenynek tartom. [Általános helyeslés.) Nagyon kérem tehát a t. házat, ne méltóztassanak ily külön ellenszenvek szempontjából bírálni a vicinális vasutak ügyét, hanem méltóztassanak azt bírálni az egész, nagy, megoldandó kérdés szempontjából (Helyeslés a jobboldalon) és ennélfogva méltóztassanak a közlekedési bizottságnak ezen vasutat illetőleg benyújtott jelentését elfogadni. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Elnök: T. ház! Szederkényi képviselő ur a tárgyalás elhalasztására indítványt tett azon okból, mert megismerni kivánja azon okmányt, mely a forgalom megosztására vonatkozik. Nem tudom, méltóztatik-e a t. ház e tekintetben most mindjárt határozni; mert lehetne ugy is eljárni, hogy felolvastatnék az engedélyokmány s az alatt talán megérkeznék a kivánt okirat. Ily módon nem lenne az idő elpazarolva. (Általános helyeslés.) Tehát először fel fog olvastatni az engedélyokmány. Rakovszky István jegyző (olvassa az engedélyokmányt). B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Még mostanáig sem érkezett meg az illető okmány. De még van egy másik közlekedési előterjesztés is, talán most átmehetnénk arra, addig mig annak tárgyalása befejeztetik, meg fog érkezni az okmány s akkor lesz szerencsém azt előterjeszteni. (Helyeslés.) Elnök: A minister ur javaslata az, hogy méltóztassék a t. ház most elővenni a napirend utolsó tárgyául kitűzött tárgyat, tudniillik a vasúti csatlakozások iránt Romániával 1879. évi márczius hóban kötött pótegyezmény II. czikkének módosítása tárgyában a közlekedési bizottság által beadott jelentést és annak tárgyalása után térni vissza most félbehagyott tárgyra. (Helyeslés.) Ha ezt méltóztatnak elfogadni, akkor következik a közlekedésügyi bizottság jelentése a Romániával kötött pótegyezmény II. czikkének módosítása iránt j beadott törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a
