Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-203

203. »rsíásros Slés máresrins 13 1886. 115 eszembe, a ki máskép nem tudott gondolkodni és dolgozni, mint csak ugy, ha előbb rothadt almákkal vette magát körül. {Derültség és tetszés a szélső báloldalon.) Azt hittük, t. ház, midőn az alkotmányosság visszaállittatott, hogy a 48-iki évek alkotmányos szelleme fog restauráltatni és azt látjuk, hogy a mi ellenségeink elveit restauráljuk. (Ugy van! a szélső hátoldalon.) A restauratióknak minden hibája, bűne és félszegsége meglátszik a jelenlegi kormányon. Élőbb törvényben lappangva jelennek meg a közszabadság és alkotmány ellen felhasználható kis sorok és pontok. Később fel kezdik a közszabadság ellen használni azokat, a közvélemény felzúdul. Ekkora közvéleménynek egy kis engedmény tétetik. Felhasználják azokat másodszor, harmadszor, a közvélemény ismét felzúdul. De már akkor nem hallgatnak a közvéleményre. Később a törvény sorai között és a törvény ellenére gyakran léptettetiiek életbe a legsérelmesebb intézkedések és figyelik, hogy mi a következés. Ha a közvélemény álmos és lanyha, a visszaélés lesz a rend, a szokás. (Igaz/ Ugy van ! a szélső balon) Mikor ezen visszaélések már nagy terjedelmet öltöttek és a visszaélők bátorsága nem csökkent, hanem növekedett, akkor előállnak és törvényjavaslatba foglalják a visszaéléseket, ugy mint a jelenlegi törvényjavaslat, mely egyebet nem tartalmaz, mint a jelenlegi közigazgatásban levő visszaéléseknek törvényesitését. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Törvénybe foglalják a visszaéléseket, mikor szükségesnek látják, hogy ezek törvényesítve iegyenek, azt kérdem, vájjon hol lesz a határa már most ezen visszaéléseknek, melyeket ezután a törvényen kivül és a törvények daczára fognak elkövetni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) A restauratio szelleme uralkodik teljesen, ezt világosan lehet bizonyítani, mert a 48-iki törvényhozók és azok, kik előkészítették a 48-iki törvényeket, nem ilyen közigazgatásról, nem ilyen önkormányzatról álmodoztak, hanem igenis ugyanezen administrátori institutio, ez ugyanezen hatáskör tágítása az, hol a főispán lénye és hatalma a megye egész közigazgatását uralja. Ugyanazon megyei közigazgatást contemplálták azon államférfiak, kik Kolowrat államminister elnöklete alatt tanácskoztak és az administrátori rendszer behozatalát elhatározták. Felolvasom azon hatáskört, mely ezen administratorok részére megállapittatott. Nem vagyok ugyan birtokában azon részletes utasításnak, a mely adatott, de annak bizonyosan birtokában lesz egyik ősz államférfiunk ott a főrendiházban és ha akarja, módjában lesz összehasonlítást tenni a jelenlegi törvényjavaslat és azon részletes utasítás között és bizonyára azt hiszem, hogy a mirúíiter urnak is van róla tudomása, mert megtalálta valamely rég elfeledett szekrényben és onnan elevenítette fel e törvényjavaslatban. (Slénlc derültség balfelől és a szélső baloldalon.) A rendelet, mely a főispánokról szól 1845. február 9-én kelt Mailáth Antal eancellár aláírásával és így szól: „Ennélfogva a megyék kormányzói a kormányukra bízott megyék kebelében lakásukat venni, minden köz- és az előfordulandó tárgyak fontosságához képest kis gyűlésekben is elnökösködni, a törvényszéken — mint volt e javaslat 57-ik §-a — s különösen a büntető, számvevő és árvák székein gyakrabban résztvenni, a megyék pénztárait gyakrabban megvizsgálni, (Helyeslés jobbfélől) a közadók behajtását a leghathatósabban eszközölni, megyéjüket évenkint beutazni, a községek beligazgatását és kivált számadásaikat, ugy szintén az adó egyenkinti felosztását, jegyzőkönyveiket és pénztáraikat az illető tisztviselők jelenlétében megvizsgálni (Helyeslés jobbfélől.) — majd meglátjuk helyes-e ? (Derültség balfelöl) — továbbá a helységek lakosainak helybeli elöljáróik vagy a megyei tisztviselők elleni panaszaikat kihallgatni ? a mennyiben lehetséges azonnal a helyszínén elintézni, nemkülönben a megyebeli utak s középítményekre, valamint a közmunkák igazságos arány szerinti felosztására felügyelni kötelesek legyenek, szóval, hogy megyéjük igazgatásának mintegy központját képezzék". Tehát az administráió főispán, ki az ellenőrzés ürügye alatt mindenbe egész le a köz ségi administratióig befoly, már benne van ez administrátori rendszerben. Önöket uraim szabadelvűeknek hívják, azt mondják, hogy önök a régi szabadelvtípárt örökösei. Az a régi szabadelvűpárt nem halt meg, végrendelet nélkül, kiadatott egy nyilatkozata 1847-ben, a mely „ellenzéki nyilatkozat" név alatt ismeretes s a mely ismét Deák Ferencz tollából folyt, ki a túlsó oldalnak huzamosabb éveken át vezére volt. Az az ellenzéki nyilatkozat következőkép hangzik: „A megyék alkotmányos consistentiáját pedig újabban megsértette részint az által, hogy a törvényes főispánok helyett számos megyében helyetteseket nevezett ki, részint pedig az által, hogy több megyében főispánt, mint a megyétől külön vált és annak ellenében álló, sőt a megyei hatóság fölébe emelt külön hatóságot kívánja tekintetni; annak egyoldalú előadására határoz, dorgál és fenyeget; az ellene emelt vádakat pedig még vizsgálat alá is csak hosszas halasztgatások után veszi". Hát most tessék nevetni, (Derültség a szélső baloldalon) és helyeselni, mert ez a régi szabadelvűpártnak a végrendelete, a melynek örököseiül nevezik magukat. Dobják le az álarczot, legyenek azok, a mik a 47-et megelőző reactiónak utódai, nevezzék magukat nagyobb vagy kisebb Kolowratoknak, de 15»