Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-203

203 országos ülés márczins IS. 1886 111 rány, mennyi erőszakoskodás lehetséges. Csak a karánsebesi és lugosi példákra kell visszagondolnunk. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ha e practicus példák meg nem győzhetnek bennünket, meg kell, hogy győzzön az a tapasztalás, hogy az állami administratio bármely ágához fordulunk, azt látjuk, hogy a hivatalnokok lanyhái*:, csak a hivatalos órák korlátai közt dolgoznak, ott is csak annyit, a mennyit szükséges, csak azzal az udvariassággal bírnak, melyet már ki nem kerülhetnek, csak annyi tevékenységet fejtenek ki, melylyel már kénytelenek. Ily administratióval Magyarország közigazgatását sem jobbá nem lehet tenni, sem erkölcsösebbé. (Ugy van! a szélső baloldalon.) A jelenlegi administratio ama része, mely az állam által kezeltetik, meggyőz arról is, hogy még az a felfogás is teljesen helytelen, mely önkormányzatot akar kinevezett tisztviselőkkel. Mert, a ki a tisztviselőt kinevezi és áthelyezheti: az mindig ura annak a tisztviselőnek és nem ura az, a ki a megyegyüléseken hivatva volna annak ellenőrzésére. (Ugy van! a szél-ő baloldalon.) És az önkormányzat nemcsak abban áll, hogy a megyegyűléseken összegyűljünk, tanácskozzunk, határozzunk, mert arra ma is megvan hatalmunk: hanem abban, hogy az, a mit határoztunk, végre is hajtassák, hogy annak végrehajtását ellenőrizhessük, hogy a tisztviselőt felelősségre vonhassuk és hogy az a felelősség alól semmi módon, még áthelyezés által se bújhasson ki. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Már most kérdem a t. házat, önkormányzat-e az, megfelel-e az önkormányzat teljes tartalmának, hogy ha azon határozatot, melyet a megyegyűlésen hoznak, nem a megyegyülés mandatáriusai hajtják végre és nem annak mandatáriusai és megbizottjainak ellenőrzése mellett történik a végrehajtás? (Igaz: Ügy van! a szélső baloldalon.) Én azon meggyőződésben vagyok, hogy azaz önkormányzat, mely kinevezett tisztviselőkkel kezeltetnék, kevéssel különböznék attól az önkormányzattól, melyet u eandidatio útján választott tisztviselőkkel kezelnek és nem lenne az valódi önkormányzat; mert a végrehajtás nem lenne a határozó testület és annak*mandatáriusai kezében, hanem lenne helyi kormányzat, milyennek megfelel ma is például a járásbíróságok helyzete ; a melyeknek vezetői, a járásbirák, ki vannak ne vezve, egy kis vidék érdekeit szolgálják, de azon vidéktől legkevésbé sincsenek függőben. (Igaz / Ugy van/ a szélső baloldalon.) De ha semmi más okom nem volna is arra, hogy a kormány kinevezésétől íüggővé ne tegyem a megyei hivatalnokok állását, elég volna erre azon egy ok, hogy Magyarország társadalma egy rettenetes betegségben szenved. (Halljuk! Halljuk!) S ez a hivatal-keresés betegsége. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Oda jutottunk, t. ház, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, nem akarnak fáradni, hanem a ki már elvénült és többé semmire sem való s meg akar pihenni, hivatalt keres; (Igaz/ Ugy van! a szélső baloldalon) az a fiatal ember, a kinek tevékenységével, szorgalmával kellene magának utat törni az életbe, az is hivatalt keres, de nem azért, hogy dolgozzék, hanem, hogy semmit se tegyen. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon. Zaj jobbfelöl.) És ha v;in a társadalomra és az áll mra nézve rettenetes betegség, nem lehet rettenetesebb, mint egy ily kormány mellett, mint a milyen a jelenlegi, a hivatal-keresés betegsége. (Élénk helyeslés a balés szélső baloldalon. Ellenmondások a jobboldalon.) Mert folyton alkottatnak hivatalok, a melyek adhatók és a pályázók száma örökké nagyobb, a hivatal-keresők száma mindig több, mint a hivataloké, melyek adathatnak. A hivatal pedig nem adatik ingyen; (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon) annak vagy önmagának, a ki hivatalt keres, vagy hozzátartozóinak, corrumpálni kell magát, meg kell vesztegettetnie, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Zajos ellenmondások és derültség jóbbfélöl) és le kell mondania az önállóságról, politikai hitéről és meggyőződéséről, a megalázó szolgaságba kell görnyednie. Ha Magyarországot valamitől féltem, akkor a hivatal keresés betegségétől féltem, féltem attól, hogy egy ministernek kezébe adassék ez a hatalom, a ki fölhasználva és kihasználva azt, a társadalmat a megvesztegetések, apostasia és corruptio minden nemével megmérgezze. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon és taps. Élénk ellenmondások és nevelés a jobboldalon) Ha nem volna is más okom csak az az egy, hop*v mefftao-adiam a kormánvtól a megyei tisztviselők kinevezésének jogát: már ez egyedül elégséges nekem, mert minden nemzet, minden szolgává lett nemzet közt legutálatosabb és iegmegvetendőbb a konczlesők nemzete. (Zajos helyeslés a baloldalon. Zaj a jobboldalon.) Sokan mondották azt, hogy a jelenlegi administratio rossz, de kevesen vették maguknak a fáradtságot megmondani, hogy valóiában miért és mennyiben rossz. (Halljuk!) A belügyi administratiónak nagy fontos ágai vannak. Ilyenek például az ujonczállítás, az adóbehajtás, a községek ellenőrzése, továbbá a közmunka, előállítása stb. stb. S ha én ezeket végig tekintem s az államnak más administrationalis ágaival összehasonlítom, azt találom, hogy azok a szolgálatok, ha nem is a legnagyobb praecisitással, ha nem is legnagyobb kifogástalansággal, de teljesítve vannak. Egy intézménytől én nem azt várom, hogy az tökéletes legyen, mert az emberi mü nem lehet