Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-203

112 2(13. orweägos ülés márczing 13. 1886. tökéletes, hanem azt várom, hogy tökéletesíthető legyen. Én még a jelenlegi formatan is a megyét tökéletesítlietőnek tartom, bár tökéletesnek nem ismerem el. He ha a megyének administratiójában a hibát keresem, hogy mikor és hol merülnek fel, megmondom, hogy ott, a hol a korteskedés van, a hol megszűnik a közigazgatás a közérdeket szolgálni és a párt érdekében kezd működni. Ha az administratio bármely ágára tekintünk, csak azt látjuk, hogy addig a tisztviselői kar működik, míg egy választási harcz következtében a főispán, a ki az ellenőrzésre van hivatva és a vármegyei tisztviselők, a kik cselekvésre vannak rendelve, közös bűntársakká nem válnak. {Élénk helyeslés a szélső balftlől.) A hogy a főispán rendeletére megszegik a tisztviselők a törvényt a választásnál, egy olyan bizalmas viszonyt teremt az ellenőrző és ellenőrzött között, a mely mellett a hivatalnok jogot és bátorságot vesz magának más alkalommal is megszegni a törvényt. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Szolgábitot tesz a főispánnak, hogy a főispán szolgálatot tehessen a belügyministernek. A főispán érdeme és becsülése akként mérlegeltetik, hogy hány képviselőt szolgáltatott be a nagy raktárba. (Derültség a szélső baloldalon.) A köztisztviselőnek érdeme pedig akként mérlegeltetik, hogy mennyire sikerül neki a népet vezetni és a hol vezetni nem lehet, mert ellenkező véleményen van, hogy mennyire sikerül akarata ellenére oda terelni, a hová menni nem akar, vagy pedig sújtani a népet és akár cselfogás vagy erőszak által olyan képviselőt választatni, a minő a belügyministernek tetszik. (Ugy van! a szélső baloldalon-) És, t. ház, hasztalan ez ellen bárminemű felfolyamodás, magáin is panaszkodtam ilyen esetben táviratilag a. belügyinmister urnái; de még választ sem kaptam. Mit kapjanak azok, a kik még szájukat sem birják kinyitni, mikor én, a kinek alkalma van itt felszólalni, én is ily elbánásban részesülök. (Helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Hallhatja és olvashatja egy gondos belügyminister, a ki az administratio jóságára és a tisztviselők becsületére féltékeny és nem akar a tisztviselők czinkostársának feltűnni a politikai visszaélések terén, mikor itt a választások igazolása tárgyaltatik, módjában volt és van, valamint a panaszokból meggyőződni arról, hogy a tisztviselők mily visszaéléseket követnek el. De tegyük fel, hogy azok nem igazak, nem lett volna-e akkor kötelessége a belügyministernek a vizsgálatot megindítani és constatálni, hogy azon emelt vádak valótlanságon alapulnak és a megtámadott tisztviselő becsül .'tét helyreállítani. Helyeslés a szélső baloldalon.) Mondjon valaki csak jgy oly esetet, a hol a belügyminister ur vizsgálatot rendelt volna el azon vádak következtében, ä melyek itt felhangzottak. Az elv az, hogy bármi történjék is a választások corrnmpálására, nekünk nem kell azt üldözni, elég, ha a hasznot megkapj uk belőle. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ez azon rák, a mely eorrumpálja a közigazgatást. (Ugy van! Ugy van! a széhő baloldalon.) De azt mondják önök, hogy concret eseteket hozzon föl az ember. Hát íme itt vannak a mi nemzeti institutióink és különösen a megyei tisztviselők választása. (Halljuk! Halljuk / balfelől.) A legutálatosabb zsibvásár van a lelkiismeret és politikai szabadság felett minden egyes tisztviselői választásnál és az a feltétel, hogy valaki candidáltassék vagy ne, némely főispánok által köttetik oly utálatos és megvetésre méltó módozatokhoz, hogy a kiben a becsületérzésnek csak egy szikrája van is, undorral fordul el tőle. (Igaz! Ugy van! a szelő baloldalon. Derültség jobbfélöl.) Látom, hogy a minister ur ezen mosolyog, de ez nem nevetni való dolog. Példát hozok fel, mely a maga sötétségében és íeketeségében fogja ezt bemutatni é illustrálni. (Halljuk! Halljuk! a szäső baloldalon.) Másfél évvel ez előtt volt Kolozsmegyében a tisztújítás, báró Jósika Samu volt az alispán jelölt, (Halljuk! Halljuk! balfelől) a ki egyik politikai párthoz sem tartozott. Mint vagyonos ember, önállósága', saját egyéniségének és politikai magatartásának szabadságát fenn kívánta tartani. Es mi történt a választásoknál? (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Mert birta a megyei inteliigentiának és közvéleménynek támogatását, akként huktattatott meg, hogy ezen zsibvásár, a melyről szóltam s ezen gyalázatos alkudozás, mely a faispán termeiben ütötte fel a maga sátorát, harminczöt állásra, t. ház, tehát maj'dneni az egész vármegyei tisztikar állásaira, minden egyes állásra, csak egyetlen egy embert candidáit, kinek a főispán megígérte volt a kizárólagos candidatiót, tehát a kinevezést, ha a Jósika Sámuel híveitől elpártol. (Nagy derültség a szélső baloldalon.) Igaz, hogy Jósika Sámuel megbukott, az is igaz, hogy párthívei felfolyamodtak a belügyminister úrhoz e candidatio ellen, de atz is igaz, hogy a minister ur ezen c;,ndidatiót és választást, a melynek már tömegessége is botrányos és szembetűnő volt, helybenhagyta, (Derültség balfelől. Mozgás jobbfelől. Halljuk!) De fordult a koczka. Az a Jósika Sámuel, ki íiuálló pártállását fentartotta, nem volt jó alispánnak és ilyen eszközök árán is mint alispán megbuktatható volt; de amikor az a báró Jósika Sámuel fél év múlva elfogadta a kormány álláspontját, már akkor nem alispánnak, hanem főispánnak is jó volt. (Élénk derültség a bál- és szélső baloldalon.)