Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.
Ülésnapok - 1884-179
179. országos ülés február 9. 1*86, 51 kiadások csaknem 10-szer nagyobbak Budapesten, mint Kolozsvárt! Ezek azt bizonyítják, hogy ha egy százados múlttal biró nagy egyetemnek, gazdag alapítványokkal ellátott jövedelmi forrásai mellett s az államnak legnagyobb gondozása daczára most is oly nagy szükségei vannak Budapesten és ha ezekből következtetem azt is, hogy ha ezek itt sem elégségesek, mennyire hátra van minden tekintetben, habár sokkal szerényebb mértéket is alkalmazunk az igények és színvonal tekintetében, a kolozsvári egyetem. És hogy mily anomáliák vannak a tanítás lehetősége és czélszerüsége tekintetében, ott már a meglevő intézetek hiányos felszerelése daczára is, csak két concret esetet hozok fel, hogy ezzel igénytelen felszólalásomat bezárjam. Az egyik az, hogy a t közoktatásügyi minister fáradhatlan buzgósága folytán ott már van ehemiai, anatómiai és nemsokára lesz élettani intézet; de hogy mily nehézségekkel kell ez intézeteknek küzdeni, erre csak egy példát hozok fel. Az anatómiai intézet, a mint méltóztatnak tudni, hullák bonczolása nélkül ezélját egyáltalában el nem érheti. Hogy oly városban, a milyen Kolozsvár, erre alkalmas hulla kevés akad, az természetes; nem tudom, van-e erről tudomása a közoktatásügyi ministernek, de azt tudom, hogy az egyetem kérte, hogy a szamosujvári fegyházból kapjanak hullákat e czélra. Ez nem szokatlan dolog, mert ez a külföldön a kisebb egyetemeken megvan, melyeknek szerződésszerű viszonyuk van, mint például, a jeDai és erlangeni egyetemnek az illető kerületi fegyházzal és senkinek sem jutott eszébe ez ellen nehézséget támasztani. iJJgy van!) Igen kérem a t. közoktatásügyi ministert, méltóztassék hathatós támogatásával oda járulni, hogy legalább ez a nehézség elhárittassék s hogy az intézet e tekintetben hiányt ne szenvedjen. (Helyeslés a jobboldalon.) Kérésemnek tulajdonkép az igazságügyministerhez kellene intézve lenni, kinek felügyelete és vezetése alatt ama fegyház áll; de azt hiszem, hogy igénytelen szavamat 8 is meg fogja hallani és segélyére lesz a közoktatásügyi ministemek, hogy a valóban kicsinyes nehézségen segítve legyen. A másik concret eset, melyet a helyzet megvilágítására fel akartam hozni, a betegek élelmezésének kérdése. A Carolina-kórház a belügyminister ur ellenőrzése és kezelése alatt áll, azonban az egyetemnek rendeltetésére szolgál, mint annak klinikája. Hogy milyen rettenetes épület ez, annak rajzába nem bocsátkozom, mert tudom, hogy rajzom által a t. házat nem mulattatnám, de másfelől czélt sem érnék. Hogy a t. minister ur is ismeri, meg vagyok KÉPTH. KAPLÓ. 1884—87. IX. KÖTBT. győződve; azonban az az anomália, mely tisztán csak a betegek ápolása tekintetében ott fennáll, annyira kirivó, hogy lehetetlen, a belügyminister ur és a közoktatási minister ur együttes figyelmét arra fel nem hivnom. Ott egy betegnek napi ápolási költsége a belügyminister ur által 64 krban van megállapítva. Már most ha az ápolás szempontjából csak egy pohár tokaji vagy drágább orvosság vagy jobb élelem szükséges, a 64 kron túlmenő minden költség a közoktatásügyi minister tárczáját terheli. Ebből folyik azután az, hogy a lekisebb összeg utalványozása annyi előterjesztés, ellenőrzés és számadáson megy keresztül, hogy e miatt tulaj donképen az ügykezelés többe kerül, mint a mennyi a jobb élelmezés vagy drágább orvosságból származó több kiadás. Én tehát arra kérem a t. minister urakat, hogy legalábbb az ilyen kisebb dolgokban méltóztassanak ezen egyetemnek segítségére lenni, mert ezek bár inkább csak a mindennapi életbe vágó apróbb akadályok, de eléggé alkalmasok arra, hogy oly nehézségeket támaszszanak, melyek a tanárok jóravaló törekvését minden lépten-nyomon megakadályozzák. Ezeket a t. minister urak figyelmébe ajánlva, magát a tételt elfogadom. (Élénk helyeslés jöhbfdol.) Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Miután csak két egyetemünk van, nagyon természetes, hogy a kolozsvári egyetemre nézve életkérdés felszerelni azt mindazon apparátussal, a mely nélkül egyetemen tanítani nem lehet. Azt a t. képviselő ur is elismerte, hogy pénzügyi viszonyainkhoz mérten minden évben megteszszük azt, a mit tenni lehet. Felépíttetett a vegytani intézet, az anatómiai intézet. A folyó évi költségvetésbe pedig fel van véve az éllettani intézetnek felállítása. A második tárgy, melyet az előttem szólott t. képviselő ur érintett, a tanárok fizetése. Az némiképen indokolva van, hogy Budapesten, az ország fővárosában, melynek 500,000-nyi lakossága van és a hol drága az élet, a tanárok fizetése nagyobb, mint Kolozsvárott. Egyébiránt, miután a kis egyetemeket is kell emelnünk és nagyon jó, ha ott oly jeles tanárokat alkalmaznak, hogy az az egyetem ne tekintessék tisztán pepinierenek a nagyobb egyetem számára, nagyon kívánatos volna az ottani tanárok helyzetén fizetés dolgában is javítani, de a fedezetről nem én gondoskodom. Azt hiszem különben, hogy mihelyt közgazdasági és ennek következtében pénzügyi állapotaink javulni fognak, ezen is fogunk segíteni. Nagyon természetes, hogy hullák nélkül anatómiát tanítani nem lehet. Ez a tárgy nem is kerülte ki figyelmemet. Én már régóta tárgyalásba bocsátkoztam e tekintetben az igazságügyminister úrral, a kinek ressortjába a szóban levő fegyház 8
