Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-179

56 179. országos ülés február 9. 1886. egyetemnek. Azonban tévesnek tartom azt a nézetet, a mely a kolozsvári egyetemet, mint egészen kisszerű éslocalis jelentőségű tanintézetet kívánja feltüntetni és annak berendezése, annak felszerelése tekintetében ezen szempont alá akarná kényszeríteni, tévesnek nem csak azért, mert maga a város, a melyben van, múltjánál és hazánk egész fejlődésénél fogva más jelentőséggel bir; de azért is, mert az egyetem azon a helyen nemcsak tisztán mint tanintézet van hivatva egy igen nagy feladat megoldására, hanem azt hiszem, politikai és nemzeti szempontból is nagy jelentőséggel bir. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Az utóbbi napokban sok fejtegetés tárgyát képezte a nemzetiségi kérdés. A nélkül, hogy érinteném azon különböző szempontokat, melyek e körül felmerültek, azt hiszem, minden ellenmondás nélkül utalhatok arra, hogy ha a népiskola, a középtanoda, a felekezeti és nemzetiségi szempontoknak alá van vetve és úgyszólván ezen forrásokból táplálkozik : a tudományos egyetem Kolozsvárit oly nemzetiségi viszonyok közt van, melyek alól ugyan emancipálhatja magát és emancipálnia kell magát, de melyek egyszersmind igen jótékony, olvasztó hatást gyakorolhatnak a legnemesebb értelemben. (Helyeslés jobbfelől.) Mert a tudomány forrását közvetlenül és minden keverék nélkül élvezni, magyar nyelven élvezni, magyar társadalomban élvezni: az azt teszi, hogy a tudományosságot és a magyar nemzeti szellemet egyaránt beszívni és elsajátítani. (Helyeslés. TJgy van! a jobboldalon.) És habár izgatás és szűk látkör, egyoldalú elfogultság e téren még igeu sok akadályt és legyőzhetlen nehézséget támaszthat a kolozsvári egyetem hatása ellenében, meg vagyok győződve, hogy e téren már eddig is jótékony eredményeket idézett elő és azon mértékben fog ily eredményeket előidézni, a mennyiben egyfelől az izgatás elmarad, másfelől a tudományegyetem fejlődik és fel van szerelve mindazon kellékekkel, melyek egy egyetemnek általában vonzerőt adnak. Mert ha mesterséges izgatással el lehet terelni a népiskola és középtanoda tanítványait, az egyetemet lehet oly vonzerővel felruházni és oly nélkülözhetlenné tenni épen azokra nézve, kik az országban és az illető nemzeti fajrokonok közt is döntő hatással fognak birni az életben, hogy azok okvetlenül alá kell, hogy vessék magukat annak egészben, részben neutrális, részben végkövetkezményeiben tagadhatatlanul nemzeti hatásában is. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Azért tehát, ha én nagy súlyt fektetek arra hogy az egyetem minden kellékekkel fel legyen ruházva, melyek a tudományegyetem művelésére és ily tanintézet magas színvonalának elérésére elkerülhetetlenül szükségesek: teszem ezt nem localis szempontból, sőt tovább megyek, nem csak tudományos szempontból, hanem egyszersmind nemzeti szempontból is és pedig oly téren, melyen a nemzetiségi féltékenységnek semmi szava nem lehet ellene. Már pedig tagadhatatlan, hogy bár az utóbbi időben a közoktatási minister urnak fáradhatatlan leleményessége és kitartása folytán a kolozsvári egyetem nagyon szép fejlődésnek indult, az utóbbi időben történt építkezések és más felszerelések folytán: mégis kétségtelen az, hogy még annyi hiány van és az egyetem oly távol áll rendeltetésének magas szinvonalatok anyagi és szellemi tekintetben egyaránt, hogy kötelességet mulasztanék, ha erre egy pár szóval a t. háznak és a t. minister urnak, ki különben is informálva van erről, figyelmét újra is fel nem hívnám. Hogy először az aprólékos és a személyi kérdésekkel végezzek, már magában véve az a körülmény, hogy a tanároknak a fizetése sem egyenlő, eltekintve a lakáspénzektől, a mit talán lehetne indokolni a főváros ésKolozsvár viszonyainak nem ismerése folytán a helyi különbséggel, már maga az, hogy a rendes és rendkívüli tanárok, valamint a segédtanárok fizetésében igen nagy különbség van a budapesti és a kolozsvári egyetem között, a mennyiben Kolozsvárt a rendes tanár fizetése csak 2,000 forint, Budapesten pedig 2,500 forint, hogy a lakbérben is különbség van, nem azt mondom, hogy Budapesten a 400 forint elég, de azt állíthatom, hogy az ottani 300 forint teljesen elégtelen ; hogy pláne a segédtanároknak 120 forint lakpénzük van: azt hiszem, hogy oly hiányokra mutattam rá, melyeket, a mennyire a viszonyok engedik, azon mértékben minél előbb orvosolni kell. Maguk a személyi járandóságok, ha azokat egészben — összehasonlítva a budapesti egyetemet a kolozsvárival — nem nagy aránytalanságot mutatnak ugyan s ezt az összehasonlítást röviden nem azért teszem mintha bármit is a budapesti egyetem érdeméből és igényeiből levonnék, sőt még azért sem teszem, hogy azon igénynyel lépjek fel, hogy a kolozsvári egyetem minden tekintetben ennek szinvonalat elérje ; de egyszerűen a távolságot hozom fel azért, hogy a czéltól még mily messze van. A személyi járandóságok csak két és félszer nagyobbak a budapesti egyetemen, mint a kolozsvárin, de már a dologi kiadások, melyek a tananyag kihasználását úgyszólván anyagilag előmozdítják, 4V*-szer nagyobbak Budapesten, mint Kolozsvárott. Hogy a felszerelés e tekintetben mekkora különbséget tesz, azt három adattal lehet bizonyítani. A felvett kölcsönök qaotája, melyek törlesztése a költségvetésbe ki van tüntetve, a budapesti egyetemen 16-szor nagyobb, mint a Kolozsvári egyetemre felvett kölcsönök törlesztése s a felszerelésre felhasznált átmeneti és beruházás