Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-179

179. országos ülés február 9. 188«. 55 Azt mondja, van egy kis könyvecske, melynek tartalmát a kis gyermekek könyvnélkül tanulják és a templomokban elmondják; káténak neveztetik ezen kis könyv, ezt olvassátok, mert ebben mindazon kérdések meg vannak oldva, melyeket én, mint bölcsészettanár felállítottam. Ott van Deharbe, a párisi senatus 80 éves elnöke, ez azt mondja: miután igen sokat olvastunk, tanultunk, végre azon meggyőződésre jutunk halálunk küszöbén, hogy bizony a legnagyobb bölcsesség ott rejlik a kis kátéban. Ott van Leibnitz, aki ezt mondja: a metaphysica — a morális — és a geometria közt szoros összeköttetés van. Ha ez áll, t. képviselőház, akkor igenis a tudományban van vallás. Ott van Cicero, a ki azt mondja „Bonus vir sine Deo nemo est". Ha ez igaz és a tanítás és nevelés czélj hogy bennünket jókká és becsületes polgárokká neveljen, akkor csakugyan áll az, hogy a tudományban van vallás. Ott van a radicalis Rousseau, a ki az ő Emiljében azt mondja': „Vallás nélkül becsületes, jóravaló polgárt nem gondolhatunk". Ha ez igaz és a tanításnak és nevelésnek az a feladata, hogy becsületes, tisztességes polgárt neveljen, akkor világos, hogy a tudományban van vallás. Ott van dr. Beck a hires psychologus, a ki a többi közt ezeket mondja: „A vallásérzület oly veleszületett tulajdona az embernek, mint azon tulajdonság, melynél fogva bizonyos időben lefekszik, alszik, eszik stb. és azt mondja, hogy ez oly mélyen van begyökerezve az ember szivébe, hogy azt el nem törülheti — szóról szóra idézem — semmi elvadulás meg nem semmisítheti, sem az értelemnek, sem az akaratnak az érzékiség túlsúlyából eredő ferdesége". Ott van Cicero, a ki azt mondja a vallásos erkölcsi érzületre vonatkozólag „Deus ipse legis huius inventor, disceptator, lator, cui qui non parebit ipse se effugiet ac naturam hominum aspernabitur, atque hoc ipso luet maximas poenas, etiamsi reliqua supplicia, quaeputanturefmgerit". (Halljuk magyarul! jobbfélől.) Hát jó, röviden magyarul: Ezen vallásos érzületnek szerzője az Isten, a mely vallásos érzületnek, ha valaki nem engedelmeskedik, akkor önmaga ellen cselekszik, önmaga elől fut, ellenségévé lesz az emberiségnek és ez által a legnagyobb büntetésekre méltóvá teszi magát, még akkor is, ha a síron túl nem volna is élet. Ezen alapon, az elvitázhatatlan igazságok alapján, azt állítom az igen t. cultusminister ur állításával szemben, hogy igenis a tudományban van vallás és ennélfogva, minthogy az iskolai tanításnak és nevelésnek czélja becsületes jóravaló polgárokat nevelni, a nemzeti culturát terjeszteni, a mely culturánknak pedig Eötvös szerint kereszténynek kell lennie, mert ennek alapja is keresztény. Ennélfogva kérem az igen t. cultusminister urat, hogy intézkedjék, miszerint a keresztény iskolákban országszerte, de különösen a magyar budapesti tanárképezdében zsidók, mint nem keresztények, ne működjenek; és nem csak a t. minister urat kérem az iránt, hanem bátor vagyok az egész t. képviselőházat is arra kérni, hogy az ez ügy érdemében benyújtandó határozati javaslatomat támogatni, illetőleg azt elfogadni méltóztassék. (Halljuk ! Olvassa) : Határozati javaslat. A közoktatásügyi magyar királyi minister oda utasittatik, hogy mielőbb eszközölje, miszerint a hazai keresztény ifjúságot csak keresztény tanárok taníthassák, valamint a keresztény vallású tanító- és tanárjelölteket csak keresztény tanférfiak nevelhessék és vizsgálhassák. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti a bizottság előadóját, ha szólni nem kivan, következik a szavazás. A középiskolai tanárképző és az azzal egybekötött gyakorló-iskola személyi járandóságaira és dologi kiadásaira összesen előirányoztatott 42,683 forint. Ez összeg nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. (Helyeslés.) Ezzel kapcsolatban Zimándy képviselő ur határozati javaslatot adott be, melyre nézve a háznak döntenie kell. Szavazás előtt méltóztassanak a határozati javaslatot meghallgatni. Törs Kálmán jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Zimándy képviselő urnak felolvasott határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltásoh. Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Zimándy egyedül áll fél. Derültség.) E szerint a határozati javaslat nem fogadtatott el. Szathmáry György jegyző (olvassa): 3. rovat. Kolozsvári egyetem. Hegedüs Sándor: T. képviselőház! (Halljuk!) Nem kivánok az első egyetemről szólani és nem a harmadikról. Az elsőről azért nem, mert a tegnapi vita folyamán a ház döntött e tárgyban, a harmadikról azért nem, mert az még napirenden nincsen; és mert a vélemények e téren még anynyira éretlenek, előkészületlenek, hogy e kérdést ugy hiszem, parlamenti vitatkozás tárgyává egyelőre tenni nem lehet. (Ugy van!) És hogy véleménykülönbséget e tekintetben ne találjak, azért szólok a második egyetemről, a kolozsváriról egészen röviden. (Halljuk! Halljuk!) Tudom azt, hogy a budapesti és kolozsvári tudomány-egyetemek egymással össze nem hasonlíthatók. Merem állítani, hogy tudományos hivatásuktól eltekintve, minden más tekintetben lényeges különbségek vannak — és kell, hogy legyenek — köztük. Elismerem, hogy az ország fővárosában létező egyetemnek múltjánál, hivatásánál, felszerelésénél fogva egészen más méretei és egészen más igényei lehetnek — jogosan lehetnek — mint a milyenek vannak és lehetnek egy kolozsvári