Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-195

324 ifi. »rs£ág«s Élés Méroite* 3. 15SS köre nincs, de azért mégis mindenbe van beavatkozási joga; mindenben mondhatja: „Sic volo, sic jubeo". T. ház! Képzelhető ugyan az államnak megerősítése és szilárdítása egy erős, merev centrálisaim, egy erősen centrálisaié közigazgatási szervezet mellett is; ha csak az jogi alapokon van szervezve. De az dyen önkényes, az ilyen tisztán discretionalis jellegű hatalom alapján, mint e javaslatban a belügyministernek a főispánokkal és viszont a főispánoknak a törvényhatóságokkal szemben van engedve, mely a legridegebb rendőrállam tulajdonságát képezheti csak, az egyáltalán nem képzelhető. S gondolt-e a t. ministerelnök ur arra is, hogy ezen javaslatában, hogy ha ismét vészterhes fellegek borulnak a nemzet politikai egére — a mitől ugyan óvja meg a gondviselés, melyet egyikünk sem kivan, de melynek lehetősége szemben a helyzetek változandóságával még nincs örökre kizárva — mily roppant hatalmat létesít esetleg egy a nemzet alkotmányát confiscalni törekvő nemzetietlen kormány részére is. Pedig, t. ház, ez hatásában s következményeiben sokkal súlyosabb veszélyeket rejt magában a nemzet életére, mert a törvényesség színezete alatt léphet fel a közszabadság és az alkotmány elnyomására, mintha a nemzet politikai életének szabad nyilvánulása evidensen, törvénytelen eszközökkel bár még oly erőszakos módon is kiséreltetnék meg elfojtatni. T. ház! Nem akarok ugyan ezen alkalommal, midőn a javaslatot csak általánosságban tárgyaljuk, a részletekbe messzire belemenni, azután nem is volna helyén; azért ellenállok az ingernek, hogy az 57. szakasz azon intézkedéseivel most foglalkozzak, melyek a bíróságokra terjeszkednek ki ée igy a közigazgatásra nézve egészen idegen vidékre és felfogásom szerint ellenkezőleg, mint a ministerelnök ur kifejtette — egészen illetéktelenül és hivatatlanúl s a birói függetlenségnek legnagyobb mérvben való veszélyeztetésével kalandoznak át, bár a t. ministerelnök ur ez irányban tegnap kifejtett sajátszerű felfogása nagy csáberővel birna is rám, erre is kiterjeszkedni, mégis követve a t. előadó ur példáját, fentartom, hogy ez irányban nézeteimet a szükséghez képest az 57. szakasz tárgyalásánál fejthessem ki, ha ez a javaslat a részletes tárgyalás alapjául csakugyan elfogadtatnék, a mit én részemről nem óhajtok. (Halljuk/ Halljuk/) De, t. ház, azt még sem mellőzhetem teljesen, hogy legalább egyes részletekkel ne illustráljam azon állításaimat, hogy ezen javaslat nem javít a mai közigazgatási állapotokon; mert nem a jogállam, hanem a rendőrállam követelményeinek hódol, a miért is ennek következtében a magyar állam tekintélyének s méltóságának emelésére épen nem fejlesztő, (Igás ! ügy van! balfelöl) hanem inkább sűlyesztő hatást fog gyakorolni, ha az valóban törvénynyé lesz. (Igás! ügy van! balfelÓl.) Mert, t.ház, mi jellemzi inkábba rendőr-államot, mint az ellenőrzésnek mindenütt olynemű berendezése, a mely egyrészről a teljes bizalmatlanság jellegét viseli magán, másrészről pedig épen ennek következtében a hatalom tiszta diseretionalis kezelésére vezet, (ügy van! balfelől.) És, t. ház, nem tanusítanak-e ezen javaslatnak 54.. illetőleg a bizottság szövegezése szerint 57. §-a s minden egyéb a főispáni hatáskörre vonatkozó intézkedései ily teljes bizalmatlanságot, ugy az állami, mint a törvényhatósági közegekkel szemben ? (Halljuk! Halljuk!) mikor a főispán minden concret ügybe beleavatkozhatik; mikor a főispán önkényszerü hatalmát mindenkivel éreztetheti; mikor nem tartatik elégségesnek a közigazgatás összes ágaiban a szakministeriumok szakközegei útján gyakorolt felügyelet és ellenőrzés, hanem ezekkel szemben, sőt ezek felett is, egészen a főispánok hatáskörébe utasittatik? És a főispán szakképzettség, qualificatio megkivánása nélkül képesebb lesz-e az ellenőrzés s felügyelet teljesítésére az állami szolgálat összes ágaiban alkalmazott közegek hivatalos működésének ellenőrzésére, mint az erre hivatolt felettes szakhatóságok ? És, t. ház, feltételezhető-e, hogy ha a főispán ezen nagy kiterjedésű hatalma valóban és egyedül a közigazgatás előmozdítása érdekében czéloztatnék megalkottatni; hogy ha a főispánoknak tisztán az volna hivatásuk, hogy a közigazgatás érdekeit ápolják és előmozdítsák, hogy akkor azoknak állása ne legyen ép ugy az állandóság jellegével ellátva, mint más államhivatalnokoké? De t. ház, épen azért, mert a főispánok tisztán, mint a belügyminister személyes politikai bizalmi férfiai szerepelnek csak, nem lehetnek ők állandó functionariusai magának az államnak, hanem tisztán a belügyministernek időleges közegei. (Ugy van ! balfelől.) És épen azért, mert hatáskörük tisztán csak a politikai czélzattal, a politikai magatartás ellenőrzésének és a politikai toborzásnak czélzatával bir, kellett azt minden felelősségtől felmenteni egyrészről és másrészről pedig ép oly feltétlen személyes felelősséggel rendelni a belügyminiszter alá, a ki azokat ennélfogva bármely perczben elbocsáthatja minden elegendő ok nélkül pusztán csak azért, mert talán a kormány politikai czélzataival szemben közönyös vagy semleges magaviseletet tanúsítanak, vagy mert nem képesek a pártpolitika ügynökségét a megkívánt ügyességgel kezelni, habár minden más tekintetben, a közigazgatás feladatainak egész magaslatán állnak, habár még oly kiváló administrationalis talentumnak és megbízható állami közegnek nyilvánultak volna is.