Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-191

262 191. orwágm üli* február 24. 188S. Következik a napirend további tárgya : a Siammal 1885. évi január hó 17 én a szeszes folyadékokkal való kereskedés tárgyában kötött egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavas­latnak harmadszori felolvasása. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa). Elnök; Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a Siammal 1885. évi január hó 17-én a szeszes folyadékokkal való kereskedés tárgyában kötött egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavas­latot harmadszori felolvasás után is megszavazni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy megszavaz­tatik és alkotmányos tárgyalás és szives hozzájáru­lás végett a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. Következik az Afrika némely —- Kongó — vidékére vonatkozó kérdések szabályozása iránt tartott berlini conferentia főokmányának beczikkelyezé­séről szóló törvényjavaslatnak harmadszori felolva­sása. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésé­ben is megszavazni? {Megszavazzuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az megszavaztatik és alkot­mányostárgyalás végett a főrendiházhoz átküldetni határoztntik. Kérem a t. házat, méltóztassék a jegyző­könyvnek ezen két törvényjavaslatra vonatkozó pontját hitelesítés végett meghallgatni. Rakovszky István jegyző (olvassa a jegyző­könyvi kivonatot). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik a napirend: az igazságügyi bi­zottság 267. számú jelentése azon módosításokról, melyeket a főrendiház a saját szervezete iránt hozott 1885. évi VII. törvényezikk 23. § ának végrehajtásáról szóló törvényjavaslatban tett. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a jelentést). Gáll József előadó: T. ház! Mint a jelentésből méltóztatik látni, a főrendiház a tör­vényjavaslat szövegében érdemleges módosításokat nem tett, kivéve azt, hogy gróf Tige Lajos családja fi utódokban kihalván, ezen családnak a névsorból teljes törlését határozta el; ugyanily okból töröltettek a Laffert és Rudics bárói csalá­dok is. A többi módosítások csak a szövegezésre vonatkoznak. E módosításokhoz az igazságügyi bizottság hozzájárult, csak két tétel fordul elő, a melyre nézve némi kis módosítást ajánl, tudni­illik a főrendiház azt határozta, hogy a Lamberg és Trautmannsdorf családoknál, midőn ezeknek berezegi ága soroltatik fel, tétessék bele ezen toldás: „egyenesen leszármazó herczegi utódok". Minthogy pedig a bizottság nézete szerint ezt szóról szóra nem lehet beiktatni, ezt a követke­zőleg szövegezte: „a II. alatt felsorolt Lamberg grófi ágakból egyenesen leszármazó herczegi utódok". Hasonlóan a Trautmannsdorf családnál is. Még egy pár sajtóhiba fordul elő, a melyekre mindjárt most teszem meg észrevételeimet. Elnök: Méltóztassék e kiigazításokat az illető helyen megtenni, midőn majd felolvasásra kerül a kiigazítandó szöveg. Ez nem az általános vitára tartozik. Gáll József előadó: Tehát majd az illető hetyeken megteszem a helyreigazításokat, külön­ben pedig ajánlom a főrendiház által tett módosí­tásokat elfogadás végett. Zsilinszky Mihály jegyző: {olvassa a fő­rendiháznak módosítása szerint szövegezett 1. §: következő első kikezdését.) „A főrendiház szervezeté­nek módosításáról szóló 1885. évi VII. törvényezikk rendelete szerint a főrendiházban örökös tagsági jogosultsággal biró családok névsora ugyanazon törvény 22., 23., és 24. §-ai értelmében megálla­pittatván, az az idézett törvényezikk 23. §-ának megfelelőleg törvénybe iktattatik, a mint követ­kezik" : Rakovszky István: T. ház! Egy kérdésem van a t. előadó úrhoz. Minthogy ugy látom, hogy az igazságügyi bizottság a sajtóhibákra és stylaris kifejezésekre is nagy fontosságot helyez, köteles­ségemnek tartom a t. előadó urat azon ellenmon­dásra figyelmeztetni, a mely nem lényeges ugyan, de az igazságügyi bizottság szövegezésében és je­lentésében elő lordul. Az 1. §. bevezető sorai az igazságügyi bizottság jelentése szerint igy hang­zanak : „A főrendiház szervezetének módosításáról szóló 1885 : VII. törvény czikk rendelete szerint a főrendiházban örökös tagsági jogosultsággal biró családok névsora: stb. Mig az igazságügyi bizottság jelentésének mellékleteként előterjesztett szöveg 1. §-ában az van, hogy „örökös tagsági joggal biró családok névsora". En nem tudom, melyik a helyesebb, a „joggal" vagy a „jogosultsággal"-e. Ismétlem, nem fektetek súlyt rá, de ha a bizottság stylaris módosításba is bocsátkozott, jó lesz megállapítani, melyik a két kifejezés közül a helyes. Gáll József előadó : Miután a főrendiház módosítása elfogadtatott és ott az foglaltatik, hogy „tagsági joggal" ; az a helyes. Elnök: A bizottság jelentésében van a hiba, mert a főrendiház szövegében ugy foglaltatik, hogy „ tagsági j ogg al". (Helyeslés). Az első szakasz első kikezdésére vonatkozó­lag tehát a főrendiház által módosított szöveg el­fogadtatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a bi­zottság jelentését): I. pont, berezegek alatt: a Batthyány-Strattmann herezegre vonatkozó kikez­dés következőleg iktatandó be: „ A II. alatt felsorolt

Next

/
Thumbnails
Contents