Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-187

1S7. wsEigos ülés február IS. 1S86. %%\ lényege abban rejlik ebben a tekintetben — s ez egyszersmind a változtatásnak az indokát is magában foglalja — hogy a mint méltóztatnak tudni, a külföldi országokban a legnagyobb részében a müveit világnak, általában az administrativ utón való eljárástői ipari és szabadalmi ügyekben és védjegyek ügyében egyaránt a törvényhozás el tért, hanem a judieaturára fektette a fősúlyt, egyszersmind külön szabadalmi hatóságokat állítván fel, e tekintetben is különböző, de ugyanazon tendentiájú szervezettel. Természetes dolog tehát, hogy a külföldi államokban meg vannak azok a centralis hatóságok, a melyeknél az egész országra kiterjedő érvénynyel az illető szabadalmakat és védjegyeket bemutatni kell, a mi azoknak egyszersmind e tekintetben a joghatályt megadja. Mi azonban, minthogy a mi szabadalmi és védjegy-ügyünk még szervezve és rendezve e tekintetben nincsen, minthogy még a régi, az alkotmányos korszakot megelőző rendeletek alapján nyugszik és egészen a ministerium kebelében van concentralva, igán természetes dolog, hogy olyan centralis hatósággal sem Ausztriában, sem Magyarországon nem bírunk, a mely azon hatóságnak felelne meg, a milyennel például a b váj ez -- hogy csak ezt hozzam fel — Bernben az ottani központi szabadalmi hatóságban bír. Hogy tehát a hiányon segítve legyen, szükséges volt a nemzetközi szerződésekbe — a mint már 1880-ban történt — felvenni azon intézkedést, hogy az ipari és kereskedelmi védjegyeknek a bejelentése az illető országmik egész területére vonatkozó hatálylyal történjék, Magyarországra nézve a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál. Ezért van e változtatás, melylyel együtt a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlom. (Helyeslés a jobboldalon.) Thaly Kálmán: T. ház! Nekem a törvény javaslathoz magához nincs szólásom; azonban kénytelen vagyok a t. előadó urnak egy pár kifejezésére megjegyzést tenni. Én szeretem és azt hiszem, mindnyájan szeretjük, sőt megkövetelhetjük, hogy legalább az előadói székből, mint hivatalos helyről a jelenleg fennálló közjogi helyzetnek megfelelő hü kifejezések használtassanak. A t. előadó ur beszélt a monarchia túlsó és innenső részéről, azután egyik és másik feléről s ilyen félnek tüntette fel Magyarországot. Megvallom, sehogy sem birok hozzászokni, nem is találom törvényeink értelmében levőnek, hogy Magyarországot résznek és félnek nevezik. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha már méltóztatik az előadó ur a maga képviselői helyéről ily kifejezéseket használni, akkor se esnék ugyan kedvesen a mi füleinknek, kik Magyarország önállóságához ragaszkodunk; hanem már az előadói székből egyenesen megvárnók, hogy a közjognak híven megfelelő kifejezések használtassanak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Méltóztatott volna legalább annyit mondani, hogy a monarchia egyik állama és másik állama; de a monarchia egyik felének vagy részének mi Magyarországot soha el nem ismerjük (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hegedüs Sándor, a közgazdasági bizottság előadója: Bocsánatot kérek, ezen kifejezést nem abban az értelemben értettem, a mint a képviselő ur magyarázta. Mi szövetséges felek vagyunk Ausztriával és a mennyiben most vámszövetségi kérdést tárgyalunk, használhattam azt a kifejezést; nemzetközi viszonyokban a teljesen független államok közt is szövetséges felekről szoktak beszélni. Itt a vámszövetség folyományaképen van J szó az egyik és a másik szövetséges félről; de j meg lehet győződve a t. képviselő ur, hogy az állam nevet mindig igen szívesen használom. (Helyeslés.) Thaly Kálmán: Szavaim elmagyarázása miatt kérek szót. Itt Sváj ez és Magyarország között forog fenn szerződés; tehát az egyik szerződő fél Svájcz, a másik Magyarország. Itt Ausztria semminemű szerződő félként nem szerepei. Igen ügyesnek tartom ugyan t. képviselőtársam magyarázatát, mégis ragaszkodom előbbi megjegy zésemhez, mert a ki olvassa a t. előadó ur beszédjét, látni fogpi, hogy ugy méltóztatott mondani, hogy az az értelme van, a mit mondtam. Egyébiránt csak örülök rajta, hogy ilyen módon iparkodik az előadó ur szavait kimagyarázni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a védjegyek kölcsönös védelme iránt a Svájczczal 1885. évi jiinius 22-én kötött egyezmény beczikkelyezésérol szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Elfogadjuk !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadta tik. Következik a részletes tárgyalás. Rakovszky István jegyző (olvassa a czímet és a közgazdasági bizottságnak módosítványát, mely szerint a törvényjavaslat czimében, bevezető sorai'' an és 1. czikkében „a Svájcz" helyett csak ^Svajcz" tétessék.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-c a törvényjavaslat czíméí elfogadni a közgazdasági bizottság által javasolt módosítással, mely szerint ugy a czímben, mint a törvényjavaslaton végig „a Svájcz" heiyett „S vaj ez" tétessék. (Elfogadjuk!) Elfogadtatott.