Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-186

186. országos Miéi február 18. 1886 217 összeállításával foglalkozom és az erre vonatkozó munkálat most is folyamatban van. De nem vagyok azon helyzetben, hogy a törvényjavaslatot még ezen ülésszak alatt benyújtsam, mert azt rövid idő alatt kellő alapossággal előkészíteni nem lehet. A t. ház a napirenden levő kérdésekkel különben is sokkal inkább el van foglalva, semhogy e törvényjavaslatot ezen ülésszakban tárgyalhatná. A megkezdett munkát, t. ház, folytatni fogom és kijelentem, hogy az illetékügyről szóló törvény hiányait pótló javaslatot a jövő ülésszak elején benyújtani szándékozom. (Élénk helyeslés jóbbfelöl. Felkiáltások balfelöl: Rögtön!) Nagyon sajnálom, de ezt rögtön nem tehetem. Akkor lesz a t. ház azon helyzetben, hogy megítélhesse, melyik törvényjavaslat felel meg inkább ugy az államkincstár, mint az adózó közönség érdekeinek, az-e, a melyet a kormány nyújtott be, vagy pedig az, a melyet a képviselő ur indítványozott? (Ugy van! jobbfelöl.) Azoknak pedig, a kik azt fogják találni, hogy az általam benyújtott törvényjavaslat nem felel meg a kitűzött czélnak, annál inkább módjukban lesz a most indítványozott törvényjavaslatból azon intézkedéseket, a melyeket helyesebbeknek tartanak, megjelölni és a kormány javaslatába felvétetni. (Ugy van! jobbfelöl.) Midőn ismételten kijelenteném, hogy a jelzett törvényjavaslatot a jövő ülésszak elején benyújtani szándékozom, kérem a t. házat, hogy ezen törvényjavaslatot ne méltóztassék napirendre kitűzni. (Élénk helyeslés johbfelöl.) GyÖry Elek: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A minister ur több rendbeli észrevételt tett azokra, a miket előadtam. Először is azt mondta, hogy nem ő állította fel a circulus vitiosust a coneret és a nem coneret adatokról. Erre nézve megjegyzem, t. ház, hogy én általánosságban mondtam ezt, hogy sokszor volt alkalmunk e válaszszal találkozni. Hogy a pénzügy minister ur mondta-e ezt, azt határozottan nem tudom. Én nem is mondtam azt, hogy a pénzügy minister ur mondotta, hanem csak általánosságban hoztam fel, hogy ez mondatott. (Helyeslés balfelől.) A másik, a mit a minister ur felhozott, vonatkozik azon állításomra, hogy mondjanak csak egy esetet is, midőn az illető fél érdekében történik valami, nemcsak az államkincstár érdekében. Erre a minister ur azt válaszolja, hogy azon esetekre nézve, melyek itt a házban hozattak fel, azonnal intézkedett, hogy történjék valami s hogy esetleg a fegyelmi eljárás is rendeltessék el. Én, t. ház, nem azt mondtam, Hogy csak neveztessék meg általában egy eset, hanem oly eset, a hol az illető félnek igazságot szolgáltattak volna a nélkül, hogy igénybe vette volna a jogorvoslatot. Ez ellenében, igen t. minister ur, nem KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. IX. KÖTET. | lehet arra hivatkozni, hogy ha valami már országos botrányt idézett elő és itt a képviselőházban is felhozatott, az orvoslást is nyert, mert ezzel még nincs orvosolva az a sok ezer meg ezer eset, melyet itt a képviselőházban felhozni nem lehet, mely nem képviselőn történt vagy olyan helyen mondatott el, a hol hatása nem lehet. Ezzel tehát az, a mit mondtam, megezáfolva nincsen. (Ugy van! balfelöl.) Azt a pénzügyi kezelést, a hol mindig országos botrányra van szükség, hogy valami orvosoltassék, irigylésre méltónak nem találom. (Zajos helyeslés balfelöl.) Hogy a t. minister úrban meg van a jó szándék, azt magam is mondtam. De e jó szándékra is idézhetem Dante mondatát: jó szándékkal van kikövezve sok oly talaj, melyen semmi sem történik. Felhozza a t. minister urazon okokat, melyeknél fogva nem egyezhetik bele, hogy e törvényjavaslat tárgy altass ék. Azt mondja, hogy egyet — azt, a mit a határidőre nézve kívánok — maga is elfogadhatónak tart, de ha ingatlanra van bekebelezve adó- vagy illeték-követelés, nem egyezhetik abba bele, hogy e követelés a kincstár minden befolyása nélkül törültessék. Ebbe nem is szükséges beleegyeznie, mert ilyesmi a benyújtott törvényjavaslatban nem is foglaltatik. Már egy órán túl voltam kénytelen igénybe venni a t. ház figyelmét és azért erre nem terjeszkedtem ki; de most kénytelen vagyok megjegyezni, hogy ott csak a következőről van szó : hogy ha 1—2—3 frtos hátralékot egyetlen ingatlan is fedezne, kapja magát az illető pénzügyi közeg és elővévén a telekkönyvet, kijegyez abból egy csomó számot és bekebelezi a követelést valamennyi ingatlanra. így azután az illető sokszor 1 frt 20 kr. hátralék miatt nem juthat hitelhez, mert 8 nem is folyamodhatik t rlésért. Ott van ugyan a törvényben, hogy a már kifizetett hátralékra vonatkozó bekebelezést az illető hivatalnok nyolez nap alatt köteles volna törültetni; de tudjuk, hogy a telekkönyv mégis hemzseg az ilyen kifizetett illetékekre vonatkozó bekebelezésektől. (ügy van! balfelöl.) Az a tíz millió, a mely a telekkönyv átalakítására szükséges, nagy részben azért kell, mert az adó- és illeték-bekebelezésekkel össsze-visszakuszálták az egész telekkönyvet. (Ugy van! bálfe ől.) A javaslatban az mondatik, hogy ha a követelést egy ingatlan is fedezné, legyen joga az illetőnek a törlés végett a telekkönyvi hatósághoz folyamodni; de nincs kimondva, hogy a törlés a pénzügyi hatóság közreműködése nélkül történjék meg. Kitűzik a tárgyalást, ott megjelenik a pénzügyi hatóság képviselője is és contradictorius eljárás után elhatározta tik, van-e födözve a követelés vagy nincs ? Ha fedezve van, akkor a visszaélés nek eleje vétetik. Ehhez a t. minister ur igenis 28