Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.
Ülésnapok - 1884-186
208 186. országos ttiés február 1$. 1S86 bizottság jelentését az 1886. évi államköltség- | vetésről szóló törvényjavaslat tárgyában tisztelet- i tel benyújtani. Kérem a t, házat, méltóztassék I ennek kinyomatását, szétosztását és annak idején I az osztályok mellőzésével napirendre tűzését elhatározni. Elnök: A pénzügyi bizottság jelentése az | 1886. évi ällamköltségvetésről szóló törvény- | javaslat tárgyában ki fog nyomatni, a ház tagjai között szét fog osztatni és ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, az osztályok mellőzésével a hétfői ülés napirendjére tűzetik ki. (Helyeslés.) Matuska Péter, az igazságügyi bizottság előadója: T. ház! (Halljuk!) Van szerencsém az igazságügyi bizottságnak azon módosításokra vonatkozó jelentését benyújtani, melyeket a főrendiház a közjegyzői törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslaton tett. Kérem e jelentés kinyomatását és szétosztását elrendelni és az osztályok mellőzésével napirendre tűzetni. Elnök: Az igazságügyi bizottság jelentése az 1874: XXXV. törvényczikk módosításáról és kiegészítéséről szóló 14. számú törvényjavaslat tárgyában a főrendiház által eszközölt változtatásokra vonatkozik, a jelentésnek tehát nem szükséges újból az osztályokhoz mennie és miután ugy látom, hogy a bizottság lényeges módosításokat nem tett, azt gondolom, e jelentést a szombati ülés napirendjére lehetne kitűzni. Annak kinyomatása rögtön elrendeltetik. (Helyeslés.) A napirend előtt bátor vagyok a t, háznak jelentenk hogy Falk Miksa képviselő ur nekem egy sürgős interpellatiót jelentett be az aradi katonai merényiét tárgyában s a bejegyzési könyvből látom, hogy ugyané tárgyban Vadnay Andor képviselő ur szintén egy sürgős interpellatiót kivan tenni. A képviselő urak az interpellatiót az ülés végén fogják megtehetni. Következik a napirend, még pedig a Győry Elek és Olav Lajos képviselő urak által beterjesztett és az 1881: XXXIV. és 1883: XLIV. törvényczikk némely határozatainak módosításáról szóló törvényjavaslat indokolása. Kérem Győry Elek képviselő urat, méltóztassék az indokolást előadni. Győry Elek: T. ház! (Halljuk!) Midőn a benyújtott törvényjavaslat indokolásához fogok, legyen szabad mindenekelőtt megjegyeznem, hogy igyekeztem ezen kötelességemnek azzal is némileg megfelelni, hogy már a javaslathoz Írásbeli indokolást is csatoltam. így meglehet egyben-másban rövidebb lehetek, mindamellett a tárgy természeténél fogva kérnem kell a t. ház nagybecsű türelmét, ha tán hosszasabban kellene ezen dologgal foglalkoznom. (Hall uk!) T. ház! Azt hiszem, nincsen senki, ki tagad- | hatná, hogy pénzügyi helyzetünk rendkívül nehéz. Mi, a kormány é az őt támogató többség részéről is gyakran hangoztatott ez a legutóbbi költségvetési vitában. Az is kétségtelen tény, hogy az adók nagysága, sokasága és sokfélesége óriási teherrel nehezedik az adózók vállaira (Ugy van! a szélső baloldalon.) A ki ezt a tény t kétségbe akarná vonni, annak méltóztassék e kérdésre nézve megszavaztatni az ország polgárait; nem hiszem, hogy egy is ellene szavazna. Tény az, hogy a mai politikai és gazdasági rendszernek fentartása a nemzetnek rendkívüli áldozataiba kerül. Megengedem, hogy talán sokan vannak, a kik ezen áldozatokat a feladattal arányban állóknak tartják, de azért magát a tényt ezek sem tagadhatják. Az adók terhe évről évre fokozódik és ezen tehernek, mely ez által hárul a polgárok vállaira, meggyőződésem szerint súlyosabbá és súlyosabbá kellett volna válni akkor is.ha tisztán csak törvényes jogos adóilletékek és bírságok szedettek volna az adózóktól; súlyosabbá kellett volna válni akkor is, ha nem fordult volna elő oly sok jogtalanság, törvénytelenség a könyvelés, kezelés és behajtás körül, szóval azon állapotnak örvendenénk e tekintetben, a minek meg kellene lenni oly államban, a hol megkövetelhető, hogy ne pusztán a czélszertíség, hanem a jog szempontja is irányadó legyen. (Ugy van! a széhő baloldalon.) Hogy nálunk ez az állapot léteznék, azt állítani, fájdalom, semmi esetre sem lehet és a panaszok nagy része nemcsak magukra az adókra, hanem épen magára a kezelésre és behajtásra is vonatkozik. 1876 óta 5 év múlt el addig, inig az illeték kezeléséről végre egy új törvény hozatott. És azóta, hogy a közadók kezeléséről szóló legutóbbi törvény meghozatott és életbe lépett, 1883-ban, tehát már majd 7 éve, ha kérdezzük, hogy mi a hatásuk e törvényeknek, ha körültekintünk e hazában, azt hiszem, egyebet nem constatalhatunk, minthogy nem egy, hanem minden oldalról panasz hangzik a miatt, hogy zaklattatnak az adózók, hogy többszörösen veszik meg rajtuk az úgyis súlyos adókat, hogy a jogtalanság és igazságtalanság orvoslásra nem talál, (Ugy van! a szélső baloldalon) és hogy egyáltalában az adózóknak helyzete teljesen védtelen. (Igás! Ugy van! a szélső baloldalon.) Én, t. ház, említhetnék talán eseteket is. Említsem-e csak azt, hogy milyen és mennyi bajnak kellett abból következnie, hogy például mint egy legutóbbi szomorú eset' mutatta, óriási mennyiségben sikkasztattak el bélyegek, hány polgár károsittatott meg a nélkül, hogy valaha gondolhatna is e tekintetben orvoslásra; mert ha az illető akkor nem tudta még, hogy a bélyegek leszedettek, hiába jön később az igazság nevében, az igazság csak addig tart, amig abból a kincstárnak és államnak a haszna van. (Ugy van! a szélső baloldalon.)
